Idén mi is lazán kezeljük a karácsonyi menü fogalmát, főleg, hogy szinte minden napra jut egy-egy családi ebéd, így lesz alkalmunk hagyományosat is enni. A keresgélést persze régen elkezdtem, hiszen sok a szempont, amit figyelembe kell venni.
A születésnapi torták nem egészségesek, tehát majdnem mindegy, hogy mi van bennük. Hiába készítjük gyümölcsből, ha tonnányi cukor is van benne. A csokit meg mindenki szereti: ha azt mondjuk, hogy Mars-csoki, akkor meg egyenesen odalesz mindenki.
Az aprósütemények legnagyobb előnye, hogy korábban elkészíthetőek, jól záródó dobozban sokáig elállnak. A legértékesebb dobozai a nagymamáknak vannak, ezek soha nem ürülnek ki, és állandó, a gyerekek által is elérhető helyen tartózkodnak.
Fontosnak tartom, hogy mindig valami újdonsággal lepjem meg a barátokat, családtagokat, pedig ők boldogak lennének, ha ugyanolyan csokoládét kapnának, amilyet az előző évben. Idén az olajos magok lesznek az alap, ezekből készül mindenféle finomság.
A balkáni népek konyhájának jellegzetes válfaja a bolgár gasztronómia. A fél évszázadon át török megszállás alatt élő bolgároknak a konyhaművészetben sikerült megőrizni sajátos ízeiket. A bolgár konyha ma egyre népszerűbbé válik.
Általános következtetést nem mernék levonni, de szerintem a hüvelyesek közül még mindig leginkább paszulyt eszünk, azt is hagyományosan elkészítve: levesnek, törtpaszulynak vagy kolbászos egytálételnek. Lencse leginkább január elsején kerül az asztalra.
A seafood chowdernek nincs magyar neve, krémes hallevesnek lehetne fordítani, de nem érdemes. Meg sem közelítené ez az elnevezés azt, amit valójában takar. Ráadásul nem is csak hal van benne. És annyira mókás, ahogy a bébipolip felfúvódik főzés közben.
Volt mire alapozzanak a békéscsabai kolbásztöltő-fesztivál ötletgazdái, mikor 1997 áprilisában tervezgetni kezdték az első rendezvényt. A rendezvény évről évre terebélyesedett, addig, amíg mára a térség talán legtöbb embert vonzó fesztiváljává vált.
A fűszerkeverékes tök nagyon finom köretként is, tulajdonképpen szinte bármilyen húshoz. Az utóbbi néhány év nagy felfedezésének számított a tökös laskaszósz, illetve a tök-zsálya párosítás felfedezése. A vajas-zsályás tökpüré remek szósz spagettire.
Kevés dolog jobb a házi friss kenyérnél: az mindig más, mindig másképp kel meg, másképp sül. A bolti sok meglepetést nem okoz, az mindig ugyanúgy fújódik fel, legfeljebb akkor találkozunk valami újjal, ha másik fajtát vagy másik boltot próbálunk ki.
Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy aki a magyar konyhát kedveli, az a török ételeket is szereti, sok fogásnak annyira hasonló az ízvilága. A török konyha azonban nem csak Magyarország, hanem Dél-Kelet-Európa konyhaművészetére is hatással volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az erdélyi konyha egyik kedvence a töltött paprika. A zöld, sárga és piros, ízletes húsos paprikák nyártól késő őszig díszítik a piacok standjait.
Barátnőmtől születésnapomra hagymát kaptam. Boldogan mesélte, hogy megismert egy bácsit, akinek nagyon finom hagymája van. Az örömöm nekem is nagy, évek óta keresem azt a bizonyos hagymát, ezer árus portékáját kipróbáltam már.
Találkoztak már étteremben krumplipaprikással? És sima, egyszerű rakott krumplival, nem a franciának elnevezett változatával? És krumplilevessel? És lucskos káposztával? És tojásos nokedlivel? Valamiért ezek az ételek nem szerepelnek egy étlapon sem.
Az orda az egyik legmegosztóbb tejtermékünk, bár inkább csak azért szokták rávágni, hogy nem szeretik, mert legtöbben kapros ordás palacsinta töltelékeként ismerik. A kapor pedig sokak számára a tökfőzelékben még elviselhető, de édes töltelékben már nem.
A Batul egyike azon almafajtáknak, amelyek a középkortól kezdve igen nagy jelentőséggel bírtak. Akkoriban az édes ízt a méz mellett a gyümölcsök jelentették: Erdélyben főleg az alma és a körte, ezeket ették nyersen, sütve, főve, majd töltelékeként is.
Amikor sok-sok évvel ezelőtt elkezdtünk vaníliás zöldparadicsom-lekvárt főzni, olyanról még nemigen hallott senki. Kuriózumként, ebédek, vacsorák után kiskanállal kínáltuk a vendégeinknek.
A horvátországi Dolban a nagy pelét tradicionálisan megsütik. Az ünnepségen már csak a nyúzott pelékkel találkoznak a vendégek. Minél kövérebb egy pele, annál finomabb. Grillezés közben ugyanis kisül a saját zsírja, ami bevonja, ízesíti magát a húst.
Látogatottsági adatok