Magyar sikertörténet a Viharsarokban

Megkérdi a hentesbolt ajtajában egereket itató kisgyermektől egy jóindulatú járókelő: „Miért sírsz kisfiam?”„Nem tudom, hogy mit mondott édesanyám, Gyula, hozz egy negyed kiló csabait, vagy hogy Csaba, hozz egy negyed kiló gyulait” – hangzik a válasz. „De hát hogy hívnak téged kisfiam?”„Sanyika” – válaszol agyerek s még nagyobb sírásba kezd. Evicc is rámutat arra, hogy a csabai kolbász a magyar népköltészetben is jó ideje elnyerte a helyét.

Volt tehát mire alapozzanak a békéscsabai kolbásztöltő-fesztivál ötletgazdái, mikor 1997 áprilisában tervezgetni kezdték az első rendezvényt. Az idei megnyitó október 24. napján volt. Az első fesztivál kolbászkészítő versenyének fődíját a Fülöp Zoltán vezette helybéli csapat nyerte, míg a szárazkolbász kategóriában a szintén csabai Petényi György győzött, akinek receptje alapján a Csabahús elkezdte gyártani a Fesztiválkolbászt. Orbán Viktor Prisztavuk Mátyás és Békefi István csabai csapatában kapott helyet. Hiteles fideszes források szerint Orbán Viktor pár évvel később, már miniszterelnökként egy Kanadába tervezett utat is lemondott a békéscsabai kolbászfesztiválon való részvétel kedvéért.

Gyergyóból Békésbe

A rendezvény évről évre terebélyesedett, addig, amíg mára a térség talán legtöbb embert vonzó fesztiváljává vált, a négy nap alatt a szervezők információi szerint több mint százezren fordultak itt meg. Aradi barátaimtól tudom, hogy Gyulán és Békéscsabán úgyszólván lehetetlen a rendezvény előtt egy héttel szállást foglalni, az pedig saját tapasztalat, hogy környékbeli falvak kocsmáiban a fesztivál kiemelt beszédtéma. Idén a kolbásztöltő versenyen több mint félezer csapat vetélkedett. Nem kevés sztárfellépőt is sikerült a mára nagy költségvetésű mega-rendezvénnyé lett fesztivál szervezőinek megfizetni, idén fellépett többek között a Tankcsapda, a Csík zenekar és Fenyő Miklós.

Az idei fesztivál kiemelt vendégvárosa Gyergyószentmiklós volt, a város polgármestere is köszöntötte a vendégeket a megnyitón, jelen voltak a város kistermelői a standsoron, fellépett a fesztivál több színpadán is a gyergyószentmiklósi Hóvirág néptáncegyüttes, valamint a város kórusa.

Impozáns volt a borfelhozatal, a rendezvény idei díszvendége az egri borvidék volt. Erdélyt a már Magyarországon is sztárborásznak számító Balla Géza borai képviselték. A borok mögött a borász kereskedelmi igazgatója, a székelyudvarhelyi születésű Bálint Zoltán állt. Szombat este, mikor körbejártuk a boros pultokat, ott találtuk Pók Tamást, Eger egyik legfelkészültebb kézműves borászát, de kóstolhattunk Takler vagy Lajvér borokat Szekszárdról, köveskáliakat a Pálffy birtoktól, csobánciakat a Csobánci Bormanufaktúrától, badacsonyiakat a Gregorián pincétől. Ismét találkoztunk a kecskeméti Hírös napokon megismert Fáncsi hegyi pincészettel és még sorolhatnám.

Amiért érdemes utazni

A sör téma nem volt túl hangsúlyos, a Sümegi kézműves sörfőzde és egy belga sörös stand képviselte a nagyiparon túli, minőség-orientált sörök világát. A 6,5 fokos Paljas IPA íze most is itt van a nyelvemen. Ételfronton a megszokott fogások vitték a prímet, a lacipecsenyés standoknál tolongás volt, de a KolbICE pultjánál még csak nem is lézengtek. Pedig ott minőségi tölcsérszerű zsemlében kap az ember kézműves kolbászkákat jó feltétekkel. A Főzdefesztiválon bezzeg nehéz sorra jutni a KolbICE-nál, oda persze eleve az szokatlan ízekre és eredeti kulináris ötletekre vevő közönség megy elsősorban.

Jómagam másodízben látogattam el a fesztiválra, nem mintha nem mentem volna minden évben szívesen, de így alakult. Ami a saját tapasztalatokat illeti, az első probléma a parkolás, az ember, ha délután érkezik, örüljön, ha fél kilométerre a helyszíntől kap parkolóhelyet. A belépő 1000 forint, ami nem vészes, de ezért nem kapunk semmit a többszöri belépésre jogosító karszalagon kívül, egy poharat vagy egy kóstolójegyet sem. Bár kóstolgatni lehet szinte minden kolbászos standnál, persze illendő vásárolni is. Megannyi kiváló kolbászkészítő termékei mellett ezerféle dolgot lehetett vásárolni a török pamut-zoknitól a kézműves szappanokon, Nagy Bandó-könyveken át a legjobb chilikig. A sárréti chilifarmnak a kézműves sörök fesztiválján megismert tulajdonosával, a Borbás Marcsi Gasztroangyal című értékközpontú műsorában is bemutatott Bogár Sándorral már régi ismerősökként üdvözöltük egymást. Egyetértettünk abban, hogy a több standdal is kitelepült Knyihár Mihálynak remek a kolbásza, vásároltunk is tőle kolbászon kívül abált szalonnát és tepertőkrémet. Még három termelőtől vettünk kolbászt, Paolo Andrástól, akinek húsüzlete van a békéscsabai vásárcsarnokban, az újkígyósi (a Kőrös-Maros Nemzeti Parkkal egybeérő Szabadkígyós melletti, 5000 lelket számláló település, nem messze Békéscsabától) Pallér Sándortól, valamint a kiemelkedő versenyeredményekkel büszkélkedő mezőberényi Balázs Mihály Tamástól.

A fesztivál előtt kis kitérővel a nemrég megnyitott orosházi Brill csárdában ettünk, mely gasztronómiai szempontból alighanem az ország legjobb csárdája ezidőtájt, vacsorázni pedig a Nádor étterembe mentem, amely Békéscsabán elsősorban a minőségi borfogyasztást, másodsorban a kísérletező konyhát kívánja népszerűsíteni. Mindkét helyet jó szívvel ajánlom a Dél-Alföldre tévedő kulináris kalandozóknak.

A békéscsabai kolbászfesztivál pedig külön népszerűsítés nélkül is kiemelt célpontja lesz a határmenti magyarságnak Aradtól Kisjenőn, Szalontán át Nagyváradig.