Népviseletek a fényképezőgép előtt – beszélgetés Dávid Botond fotóművésszel
Munkacíme: Megyecsinálók. Filmet forgatnak az 1968-as csíkszeredai spontán tüntetésről
Nyugati Szövetség: út a pénzügyi autonómia felé
Se nem csíra, se nem bébizöld: egyre nagyobb a kereslet a mikrozöldek iránt
„Zavart, ha valaki jobb volt, mint én” – beszélgetés Csollány Szilveszterrel, a gyűrűk urával
Sokan igyekeznek összefüggéseket keresni, párhuzamot vonni az elmúlt időszakban Európa több nagyvárosában rendezett utcai tüntetések, valamint a demonstrációkat kísérő hatósági fellépések között.
Előre próbál menekülni a kormány abban a kényszerhelyzetben, amely elé a közös infrastrukturális fejlesztés érdekében létrehozott Nyugati Szövetség megalakulása állította: fejlesztésre fordítható pénzt ígér az önkormányzatoknak.
Nem mindenki lelkesedik a magyar kormánynak a Székelyföld gazdasági fejlesztését célzó programja iránt, amely első körben az integrátori szerepet ellátó nagyvállalatok támogatását célozza meg beruházásra szánt tetemes összegekkel.
Lassan egy éve, hogy kitiltották az iskolákból a mai diákság szellemi, fizikai tekintetben és kapcsolatok szempontjából is „harmadik kezének” tekinthető mobiltelefont. Januárban hozott létre ugyanis a romániai közoktatási rendszer egészére érvényes új keretszabályzatot a kormány.
Ha eszükbe is jutott a kifejezés, akkor is gyorsan elhessegették – mégis egyfajta autonómiát, avagy Bukaresttől való lehető legnagyobb mértékű függetlenedést szeretné a négy nyugat-romániai város: Nagyvárad, Temesvár, Arad és Kolozsvár.
Érdekes teszt elé állította az RMDSZ a teljes román politikai osztályt azzal a törvénytervezettel, amellyel jogszabályban rögzítené az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés kiáltványában tett ígéreteket.
Benne járunk az adventi időszakban, elkezdődött a kereszténység legfontosabb ünnepére való ráhangolódás. Ilyentájt, a karácsonyt megelőző hetekben sok helyen felerősödik, életre kel a jótékonykodás gyakorlata, előtérbe kerül énünk adakozóbb része.
Nézem a párizsi képsorokat, s eljátszadozom a gondolattal, hogy mi lenne, ha ezek az események Budapesten, Bukarestben vagy valahol Kelet-Európában történnének. A nép fellázadt a vezetők ellen, radikalizmusuk az erőszakszervezetek kegyetlen fellépésével magyarázható.
A Szent András-napjával megtoldott román nemzeti ünnep hosszú hétvégéje idén leginkább a disznóvágóknak jött be. Legalábbis a magyar falvakban.
Kevés pozitívumot tudunk felsorolni, ha arra kell választ adnunk, mit nyert Erdély annak nyomán, hogy 1918 december elsején néhány ezer román Gyulafehérváron kimondta: azt szeretnék, ha az általuk is lakott területek a szomszédos Román Királysághoz csatlakoznának.
Kárpátalja, az ott élő magyar közösség egyelőre megúszta a hadiállapotot, a kijevi parlament döntése értelmében csak a déli és keleti megyékre terjed ki a készültség, amely az ukrán–orosz tengeri csetepatét követi.
Románia kényszeredetten készül megünnepelni századik születésnapját. Az ország úgy vág neki a december elsejéhez kapcsolódó rendezvénysorozatnak, mint egy öreg, megfáradt, saját magára és a világra egyaránt ráunt ember, aki számára a születésnap megülése sokkal inkább nyűg, mintsem ünnep.
Ahogy egy takaró nem lesz hosszabb attól, hogy kivágunk egy darabot a végéből, majd azt a másik végéhez illesztjük, úgy nem lesz takarékosabb a kormány, ha úgymond egyik zsebéből a másikba teszi át a pénzeket.
Tudta ön, kedves olvasó, hogy amennyiben szimpatizál a Sepsi OSK, illetve az FK Csíkszereda labdarúgó-csapatával, akkor a Románia ellen zajló titkos magyar hibrid háborút támogatja, amelynek a hátterében Oroszország is ott ólálkodik?
Minden jel arra utal, hogy egyelőre teljesen hiába kap minduntalan kemény, jogos kritikákat a hazai oktatási rendszer, mert jottányit sem tanul belőle. Ennek ellenére időről időre mantrázni kell, hogy mi minden nem működik megfelelőképpen.
Nem tudom, van-e a világ valamely egyetemének politológia szakán olyan kurzus, hogy önsorsrontó kormányzás, de ha létezik, a hallgatóit azonnal Bukarestbe kellene küldeni minimum féléves kihelyezett gyakorlatra.
kronika.ro
