Durván kitámadta a legfontosabbnak tartott erdélyi vasútfejlesztési munkálatok kivitelezőit a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely sürgős miniszteri beavatkozást követel „a nemzetgazdaság aláásása” miatt.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Románia az Európai Unió egyik legalacsonyabb egy főre jutó szénlábnyomú országai közé tartozik, ám a kedvező adatok mögött nem tudatos klímapolitika, hanem a rendszerváltás utáni ipari visszaesés áll.
Egymásnak ellentmondó hatósági nyilatkozatok überelik az évek óta fékező bürokráciát és a sorozatosan be nem igazolódó politikusi reményeket a marosvásárhelyi terelőút ügyében. Amelynek kálváriája 2014 óta húzódik.
Emil Boc kolozsvári polgármester szerint az egymilliárd eurós körgyűrűprojekt botrányos ügye „az egyoldalú szerződésbontás felé halad”, ám megvárják a február 24-én lejáró határidőt.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben–Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
A több romániai, erdélyi útépítési versenytárgyaláson a nyertes konzorciumok tagjaként szereplő Integral Inženjering bosnyák cég azt állítja, senkit nem hatalmazott fel arra, hogy vállalkozásuk részt vegyen bármiféle romániai közbeszerzési eljáráson.
A kemény hidegek és a korábban bizonytalanná vált finanszírozás ellenére nagyban zajlott a munka az elmúlt napokban is az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszán.
Luxembourgból is jól látszik: várhatóan 2030-ig sem készül el teljes egészében a Romániát Kelet–Nyugat irányban, Erdélyen keresztül átszelő A1-es autópálya, melynek hiányzó szakaszait az itthoni „papíron” 2028-ig befejeznék.
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök reggel az ország egész területén téli körülmények között zajlik a közúti forgalom, a legerősebb havazás az ország északi és középső részén tapasztalható, emiatt bizonyos utakon korlátozások vannak érvényben.
A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.
Bár a 2025-ben Romániában megnyitott sztrádák, gyorsforgalmi útszakaszok hossza elmarad az idénre megálmodott több mint 200 kilométernyi rekordtávtól, a valóban átadott 146 km autópálya és autóút így is a második legbőkezűbb „termés”.
Hétfő reggeltől ismét lehet közlekedni a Transzalpina magashegyi úton – tájékoztatott a craiovai regionális út- és hídügyi igazgatóság.
Ködképződésre lehet számítani kilenc erdélyi és munténiai megyében szombat estig – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat.
„Végre befejeződik egy régóta várt projekt: a zilahi terelőút!” – adta hírül kedden délelőtt Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) elnöke.
Házkutatást tartanak kedd reggel Alexandru-Răzvan Cuc otthonában, aki a közlekedésügyi minisztériumot vezette, amikor Liviu Dragnea volt a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – értesült a G4media.ro hírportál.
Látogatottsági adatok