Bár Romániában az egy főre jutó szénkibocsátás jóval az uniós átlag alatt van, a gazdaság még mindig az egyik leginkább szennyező Európában
Fotó: Pixabay
Románia az Európai Unió egyik legalacsonyabb egy főre jutó szénlábnyomú országai közé tartozik, ám a kedvező adatok mögött nem tudatos klímapolitika, hanem a rendszerváltás utáni ipari visszaesés áll. Bár Romániában az egy főre jutó kibocsátás jóval az uniós átlag alatt van, a gazdaság még mindig az egyik leginkább szennyező Európában, és a közlekedés, valamint az épületek egyre nagyobb környezeti terhelést jelentenek.
2026. február 21., 09:402026. február 21., 09:40
2026. március 04., 20:162026. március 04., 20:16
Románia és Bulgária az Európai Unió azon tagállamai közé tartoznak, ahol 2023-ban a legalacsonyabb volt az egy főre jutó szénlábnyom. Az EU-ban elfogyasztott árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás fejenként átlagosan 9 tonna szén-dioxid-egyenértéket (CO₂) tett ki, ami mintegy egy tonnával kevesebb a 2022-ben mért 10 tonnánál − derül ki az Eurostat adataiból, amelyeket a bolgár 24Chasa hírportál ismertetett.
A mutató figyelembe veszi az EU-ban fogyasztott termékek teljes gyártási láncában keletkező kibocsátásokat, beleértve az importált árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódókat is.
A lista másik végén Ciprus (14,8 tonna), Írország (14 tonna) és Luxemburg (12,7 tonna) áll, ahol a legmagasabb az egy főre jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Romániával kapcsolatban Mihnea Cătuți klímapolitikai szakértő a A romániai klíma helyzete 2025 című jelentésben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az ország 1990-hez képest több mint 75 százalékkal csökkentette kibocsátását, ez főként az 1990-es évek ipari összeomlásának tudható be, nem pedig következetes klímapolitikai intézkedéseknek.
A román gazdaság még mindig kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint az uniós átlag
Noha az egy főre jutó kibocsátás ma az uniós átlag alatt van − 2023-ban 6,9 tonna szén-dioxid-egyenérték lakosonként az Eurostat szerint −, a román gazdaság szénintenzitása továbbra is mintegy kétszerese az EU-átlagnak. Minden megtermelt euróra közel 500 gramm szén-dioxid jut, ami azt jelzi, hogy a rendszerváltás utáni kibocsátáscsökkenés szerkezeti reformok nélkül nem folytatható.
ahol az új uniós szabályok és az emelkedő energiaköltségek egyre nagyobb nyomást jelentenek.
2023-ban az EU-ban elfogyasztott valamennyi áruhoz és szolgáltatáshoz kapcsolódó teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 4 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket tett ki. Ugyanakkor az EU-ban előállított termékek és szolgáltatások kibocsátása 3,3 milliárd tonnát ért el − közölte a bolgár BTA hírügynökség. A fogyasztáshoz és a termeléshez köthető kibocsátások 2013 és 2023 között rendre 12,9, illetve 18,6 százalékkal csökkentek. A koronavírus-világjárvány idején, 2020-ban jelentős visszaesés volt tapasztalható, 2023-ra azonban a fogyasztási kibocsátások ismét elérték a 2020-as szintet, miközben a termelési kibocsátások további 3,5 százalékkal mérséklődtek.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!