Bár Romániában az egy főre jutó szénkibocsátás jóval az uniós átlag alatt van, a gazdaság még mindig az egyik leginkább szennyező Európában
Fotó: Pixabay
Románia az Európai Unió egyik legalacsonyabb egy főre jutó szénlábnyomú országai közé tartozik, ám a kedvező adatok mögött nem tudatos klímapolitika, hanem a rendszerváltás utáni ipari visszaesés áll. Bár Romániában az egy főre jutó kibocsátás jóval az uniós átlag alatt van, a gazdaság még mindig az egyik leginkább szennyező Európában, és a közlekedés, valamint az épületek egyre nagyobb környezeti terhelést jelentenek.
2026. február 21., 09:402026. február 21., 09:40
2026. március 04., 20:162026. március 04., 20:16
Románia és Bulgária az Európai Unió azon tagállamai közé tartoznak, ahol 2023-ban a legalacsonyabb volt az egy főre jutó szénlábnyom. Az EU-ban elfogyasztott árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás fejenként átlagosan 9 tonna szén-dioxid-egyenértéket (CO₂) tett ki, ami mintegy egy tonnával kevesebb a 2022-ben mért 10 tonnánál − derül ki az Eurostat adataiból, amelyeket a bolgár 24Chasa hírportál ismertetett.
A mutató figyelembe veszi az EU-ban fogyasztott termékek teljes gyártási láncában keletkező kibocsátásokat, beleértve az importált árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódókat is.
A lista másik végén Ciprus (14,8 tonna), Írország (14 tonna) és Luxemburg (12,7 tonna) áll, ahol a legmagasabb az egy főre jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Romániával kapcsolatban Mihnea Cătuți klímapolitikai szakértő a A romániai klíma helyzete 2025 című jelentésben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az ország 1990-hez képest több mint 75 százalékkal csökkentette kibocsátását, ez főként az 1990-es évek ipari összeomlásának tudható be, nem pedig következetes klímapolitikai intézkedéseknek.
A román gazdaság még mindig kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint az uniós átlag
Noha az egy főre jutó kibocsátás ma az uniós átlag alatt van − 2023-ban 6,9 tonna szén-dioxid-egyenérték lakosonként az Eurostat szerint −, a román gazdaság szénintenzitása továbbra is mintegy kétszerese az EU-átlagnak. Minden megtermelt euróra közel 500 gramm szén-dioxid jut, ami azt jelzi, hogy a rendszerváltás utáni kibocsátáscsökkenés szerkezeti reformok nélkül nem folytatható.
ahol az új uniós szabályok és az emelkedő energiaköltségek egyre nagyobb nyomást jelentenek.
2023-ban az EU-ban elfogyasztott valamennyi áruhoz és szolgáltatáshoz kapcsolódó teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 4 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket tett ki. Ugyanakkor az EU-ban előállított termékek és szolgáltatások kibocsátása 3,3 milliárd tonnát ért el − közölte a bolgár BTA hírügynökség. A fogyasztáshoz és a termeléshez köthető kibocsátások 2013 és 2023 között rendre 12,9, illetve 18,6 százalékkal csökkentek. A koronavírus-világjárvány idején, 2020-ban jelentős visszaesés volt tapasztalható, 2023-ra azonban a fogyasztási kibocsátások ismét elérték a 2020-as szintet, miközben a termelési kibocsátások további 3,5 százalékkal mérséklődtek.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!