Bár Romániában az egy főre jutó szénkibocsátás jóval az uniós átlag alatt van, a gazdaság még mindig az egyik leginkább szennyező Európában
Fotó: Pixabay
Románia az Európai Unió egyik legalacsonyabb egy főre jutó szénlábnyomú országai közé tartozik, ám a kedvező adatok mögött nem tudatos klímapolitika, hanem a rendszerváltás utáni ipari visszaesés áll. Bár Romániában az egy főre jutó kibocsátás jóval az uniós átlag alatt van, a gazdaság még mindig az egyik leginkább szennyező Európában, és a közlekedés, valamint az épületek egyre nagyobb környezeti terhelést jelentenek.
2026. február 21., 09:402026. február 21., 09:40
2026. március 04., 20:162026. március 04., 20:16
Románia és Bulgária az Európai Unió azon tagállamai közé tartoznak, ahol 2023-ban a legalacsonyabb volt az egy főre jutó szénlábnyom. Az EU-ban elfogyasztott árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás fejenként átlagosan 9 tonna szén-dioxid-egyenértéket (CO₂) tett ki, ami mintegy egy tonnával kevesebb a 2022-ben mért 10 tonnánál − derül ki az Eurostat adataiból, amelyeket a bolgár 24Chasa hírportál ismertetett.
A mutató figyelembe veszi az EU-ban fogyasztott termékek teljes gyártási láncában keletkező kibocsátásokat, beleértve az importált árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódókat is.
A lista másik végén Ciprus (14,8 tonna), Írország (14 tonna) és Luxemburg (12,7 tonna) áll, ahol a legmagasabb az egy főre jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Romániával kapcsolatban Mihnea Cătuți klímapolitikai szakértő a A romániai klíma helyzete 2025 című jelentésben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az ország 1990-hez képest több mint 75 százalékkal csökkentette kibocsátását, ez főként az 1990-es évek ipari összeomlásának tudható be, nem pedig következetes klímapolitikai intézkedéseknek.
A román gazdaság még mindig kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint az uniós átlag
Noha az egy főre jutó kibocsátás ma az uniós átlag alatt van − 2023-ban 6,9 tonna szén-dioxid-egyenérték lakosonként az Eurostat szerint −, a román gazdaság szénintenzitása továbbra is mintegy kétszerese az EU-átlagnak. Minden megtermelt euróra közel 500 gramm szén-dioxid jut, ami azt jelzi, hogy a rendszerváltás utáni kibocsátáscsökkenés szerkezeti reformok nélkül nem folytatható.
ahol az új uniós szabályok és az emelkedő energiaköltségek egyre nagyobb nyomást jelentenek.
2023-ban az EU-ban elfogyasztott valamennyi áruhoz és szolgáltatáshoz kapcsolódó teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 4 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket tett ki. Ugyanakkor az EU-ban előállított termékek és szolgáltatások kibocsátása 3,3 milliárd tonnát ért el − közölte a bolgár BTA hírügynökség. A fogyasztáshoz és a termeléshez köthető kibocsátások 2013 és 2023 között rendre 12,9, illetve 18,6 százalékkal csökkentek. A koronavírus-világjárvány idején, 2020-ban jelentős visszaesés volt tapasztalható, 2023-ra azonban a fogyasztási kibocsátások ismét elérték a 2020-as szintet, miközben a termelési kibocsátások további 3,5 százalékkal mérséklődtek.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!