Zakatol a munka? A Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal építése Bánffyhunyad és Kissebes között (archív felvétel)
Fotó: Gazda Árpád
Miközben a Kolozsvár–Nagyvárad–magyar határ közti vasútvonal bő két éve zajló felújítása leginkább a panaszoktól, késésektől, elbukott pénzektől volt hangos az elmúlt időszakban, szép csendben, részleges vonatkozásban jó hírekről is be lehet számolni.
2026. február 25., 20:112026. február 25., 20:11
Vasúti rekord: egy vágány korszerűsítése mindössze két év alatt – adta hírül a Kolozsvár–Nagyvárad–magyar határ közti vasútvonal felújítását-villamosítását figyelemmel követő Pro Infrastruktúra Egyesület.
A romániai közlekedési nagyberuházásokat monitorozó civilek szerint sajnálatos módon ahhoz szoktunk hozzá, hogy „a vasúton már a kevéssel is beérjük”. De még így is
A vágány aláverését (a zúzottkő ágyazat tömörítése) a következő hetekben végzik el.
„Ez annak a bizonyítéka, hogy a közlekedési ágazat tisztviselői képesek teljesíteni, ha a PNRR (országos helyreállítási terv) »tüze« ég a széke alatt, ha a bürokrácia nem rendkívül bonyolult (változatlan nyomvonal 1870 óta), és ha a kivitelező is többé-kevésbé tisztességes” – olvasható a szakemberek Facebook-bejegyzésében.
Ebben megjegyzik, a Román Államvasutak (CFR) legutóbbi, 2025. decemberi hivatalos jelentése szerint a fizikai előrehaladás 59% volt az említett második szakaszon (összesen négyre osztották a távot). Az egyesület szerint ha 2026 augusztusára az 1-es szakasz (Kolozsvár–Egeres) is eljut egy megfelelő állapotig, akkor a PNRR-források lehívása érdekében már el lehet indítani vonatokat egyetlen új vágányon, biztosítóberendezések nélkül, a sorompóknál bakterekkel. „Nem optimális, és nem is látványos, de premier lenne egy fővonali korszerűsítési projektben” – közölték.
Itt emlékeztetnek a kissebesi „képtelenségre”, ahol az állomásépület miatt – melyet más hatóságok műemlékké nyilvánítanának, de senki nem tudja, ki fizetné a felújítást – le van zárva az 1-es vágány.
„A CFR lemondott mind a vágányról, mind az épületről, amely rom marad akkor is, ha történelmi műemlékké nyilvánítják (ahogyan a helyiek szeretnék), mert nincs pénz a helyreállítására. Közben az sem világos, hol épül majd fel az a létesítmény, amely a kissebesi biztosítóberendezésnek és a forgalmi szolgálattevőnek ad helyet” – írta a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Szintén problémás a három vasúti vágány, illetve a DN1-es főút fölött megépítendő vadátjáró helyzete: az ökodukt terveit jelenleg átdolgozzák, és a környezetihatás-vizsgálat terén hosszas egyeztetésekre lesz szükség, amíg megvalósul.
A civilek ezt megelőzően kitértek az 1-es szakasz állására is, biztató címet adva bejegyzésüknek:
Ugyanis szerintük van esély rá, hogy idén vonattal közlekedhessünk az 1-es szakasz korszerűsített 30,411 kilométerén Kolozsvártól Egeresig. A forgalom azonban villamosítás nélkül indul majd újra, miután pontosan két évvel ezelőtt „lekapcsolták a villanyt” a kincses város térségében.
A CFR legutóbbi hivatalos jelentése – 2025 decemberéből – 55%-os fizikai előrehaladást jelzett. A terepi valóság ezt megerősíti: az egyesület által készített friss drónfelvételek szerint körülbelül a fele készen van. A városi övezet késésben van: a felsővezeték alapozása és oszlopai már megvannak, de a sínt még túl kevés helyen helyeztek le.
Megemlítik a kolozsvári Törökvágást érintő, régóta ismert problémákat: marad „egy elavult, vasúti utasellenes, gyalogosellenes, kerékpárosellenes és biztonságellenes megoldás, a város közepén lévő szintbeli átjáró megtartása, közvetlenül egy ipari park és egy (tervezett) elővárosi vasútállomás mellett. „Egyelőre a terepen semmi sem látszik, mert senki nem irányzott elő pénzt a közműáthelyezésekre” – állapítják meg. A CFR most azt kéri a közműtulajdonosoktól, hogy utóbbiak viseljék a költségek és a teendők egy részét, olyasféle alapon, hogy „ti tegyetek odébb egy csövet, mi elintézzük a területet”.
Miután elhagyjuk a nagyvárosi övezetet, már elég sok helyen látszik a vasúti pálya: kétvágányú sínpár, több megállóhelyen új peronok.
– vélik a civil szakemberek. Akik megjegyzik: a Kolozsvár–Nagyvárad vasút nyomvonala továbbra is tele marad olyan kanyarulatokkal, amelyek 80–100 km/h-s sebességet tesznek lehetővé, a Rajna–Duna folyosón megszokott 140–160 km/h helyett. Ugyanis egy olcsóbb korszerűsítési megoldást választottak, ívkorrekciók és összetett nagysebességű nyomvonal-változatok nélkül, hogy mérsékeljék azokat a hatalmas költségeket (és késéseket), amelyek a Kürtöstől Erdélyen át Konstancáig vezető fő korridor felújítása-kiépítése során jelentkeznek.
Mint ismeretes, a Nagyvárad és Kolozsvár közötti 9,36 milliárd lejes (mintegy 2 milliárd euró) összköltségvetésű korszerűsítési munkálat Románia legnagyobb egybefüggő vasúti beruházása. A román közlekedésügyi minisztérium 2022 novemberében írta alá a finanszírozási szerződést a CFR-rel.
A szerződés értelmében a finanszírozást uniós alapokból biztosítják az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében. Ennek feltétele azonban az volt, hogy a munkát 2026 augusztusáig befejezzék. A vasúttársaság szakaszonként írt ki közbeszerzést a 166,2 kilométeres vasúti pálya villamosítására és felújítására, melyet a nyertes cégcsoportoknak 42 hónap alatt kellett volna befejezniük.
Tavaly decemberben Ilie Bolojan miniszterelnök is elismerte, a Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
A felújítási munkálatok időtartama alatt az utasokat vonatpótló buszok szállítják három éve, a vonal lezárása óta, amelyek jóval hosszabb idő – jó esetben négy és fél, de akár több mint öt óra – alatt teszik meg a Nagyvárad és Kolozsvár közötti távot, mint a vonatok. Egyes nemzetközi, Budapest irányában közlekedő vonatok menetideje szintén jelentősen megnőtt a kerülőút miatt.
Durván kitámadta a legfontosabbnak tartott erdélyi vasútfejlesztési munkálatok kivitelezőit a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely sürgős miniszteri beavatkozást követel „a nemzetgazdaság aláásása” miatt.
A Kolozsvárt Nagyváraddal, majd a román–magyar határral összekötő vasútvonal egyik szakaszán éjjel-nappal folynak a felújítási, korszerűsítési munkálatok.
Szomorú a vasútfelújítás 2025-ös mérlege: mindössze 60 kilométer új (ráadásul egyvágányú) pályát helyeztek üzembe, és csak nagyon kevés időt sikerült megtakarítani, ráadásul jelentős bürokratikus akadályok is jelentkeztek.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!