Két éve épül a medvealagutakat is magában foglaló, hiányzó dél-erdélyi autópálya-szakasz
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon. A hatóságok kerülőutakat ajánlanak, amit a csíksomlyói búcsúba érkező anyaországiak is megfontolhatnak. Eközben az Erdélyt Magyarországgal Nagylaknál összekötő autópálya hiányzó része immár két éve épül, és egyre biztosabb, hogy idén nem lesz kész.
2026. május 18., 19:062026. május 18., 19:06
Május 18-ától június második feléig útfelújítási munkálatokat végeznek a DN68A jelzésű országúton Temes megyében, Kossó (Coșava) és Kiskossó (Coșevița) között, ami miatt „a forgalom nehézkesen, korlátozások mellett halad majd, nappal és éjszaka egyaránt” – tájékoztatott hétfőn az útügyi hatóság (DRDP) temesvári kirendeltsége.
A burkolatjavítási munkálatok természetesen megszokottak, sőt üdvözlendők, viszont ez esetben a mintegy 2 kilométeren zajló munkálatok miatt nemcsak a helybéliek fogják a fejüket, hiszen az útszakasz az A1-es autópálya Dél-Erdélyben még egyetlen, hiányzó szakaszának pótlásaként szolgál.
hiszen ezen a vonalon áramlik a forgalom nagy része az ország keleti és középső része, Bukarest és Belső-Erdély felől egyaránt a magyar határ, no meg Nyugat-Európa felé, illetve vissza.
Különösen aktuális ez most a Magyarország és Erdély, Székelyföld között közlekedők számára is, hiszen
A Hunyad és Temes megye határán, erdős, hegyvidéki részen húzódó kanyargós főutat pedig eleve nem arra tervezték, hogy ekkora forgalmat elnyeljen: akkor is nehézkes a haladás a mintegy 15 kilométeren, amikor semmiféle akadály nincs rajta.
Akkor azonban, amikor javítási munkálatokat végeznek, szörnyű dugók alakulnak ki, csúcsidőben akár több mint egy órát el lehet veszíteni a végtelen araszolgatással.
Nem véletlen, hogy az útügyi hatóság figyelmeztető tájékoztatást adott ki. A munkálatok – amelyeket éjszaka is végeznek – a 68A jelzésű országúton, Marzsina és Kossó között az elmúlt években szakaszosan zajló útfelújítási program folytatásának részét képezik.
A hatóságok figyelmeztetést adtak ki a megnövekvő utazási idő miatt
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
„Különböző útszakaszokról van szó, nem ugyanazon rész ismételt javításáról. Minden évben más szakaszokon dolgoztak, azon útrészek keretein belül, amelyeket nagy forgalom mellett is le lehet zárni és fel lehet újítani” – hangsúlyozzák a Temes megyei DRDP munkatársai.
A közelmúltban a temesvári regionális igazgatóság évente hozzávetőleg két kilométernyi útszakaszon végezte el az útszerkezet felújítását. A munkálatokra azért van szükség, mert ezt a szakaszt az 1960-as–1970-es években az akkori forgalmi értékekre méretezték, jelenleg viszont rendkívül nagy terhet kell „elnyelnie”, amely az autópálya forgalmához mérhető.
Ilyen körülmények között az útnak időszakos karbantartási munkálatokra és az útszerkezetet érintő beavatkozásokra egyaránt szüksége van. Viszont az út kialakítása és az állandó forgalom miatt a munkálatokat csak korlátozott, egyszerre legfeljebb két kilométeres szakaszokon lehet elvégezni.
A kivitelező csapatai hétfő reggeltől péntek délig dolgoznak. Minden hét végén a munkagépek és a csapatok levonulnak az úttestről, a forgalom pedig mindkét irányban haladhat. A munkaterület térségében ugyanakkor érvényben maradnak az építési területnek minősülő útszakaszra vonatkozó korlátozások.
Azt az idegtépő torlódást, amely hosszú évek óta sajnos megszokott az említett szakaszon. Éppen két éve azonban felcsillant a remény, hiszen 2024 májusában megkezdődtek a munkálatok az A1-es még hiányzó nyugat-romániai szakaszán.
A munkálatok 2024 májusában kezdődtek el az autópálya mintegy kilenc kilométeres nyomvonalán, a Hunyad megyei Holgya és a Temes megyei Marzsina között. Ugyanakkor ebből akkor még kimaradt az autópálya legösszetettebb része: a két, összesen négy járatból álló, 4,6 kilométer teljes hosszúságú alagút, valamint az ezekhez kapcsolódó viaduktok és felüljárók – emlékeztet „évfordulós” cikkében az Adevărul portál.
Aztán 2024 augusztusában kiadták az építési engedélyt a két alagútra is.
A két alagutat három felüljáró egészíti ki. Az első, 213 méter hosszú műtárgy Holgya térségében épül, a nagy alagút kijáratánál. A második, 121 méter hosszú felüljáró a két alagút végeit köti össze, a harmadik pedig egy 1085 méter hosszú viadukt, amely a kis alagút végénél, a vasútvonal fölött helyezkedik el.
Emellett dolgozni kell még az autópálya egy másik, mintegy négy kilométeres szakaszán is, amely 2017-ben szinte elkészült, majd konzerválás alatt maradt. A szakasz a Lugos–Déva autópálya 28,5 kilométer hosszú 2-es tételéhez tartozott Temes megyében.
Hiszen közismert, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között (innen ered a medvealagút elnevezés). Környezetvédők nyomására végül változtattak a terveken, ám az alagutak betervezése többéves késést eredményezett.
Nagy erőkkel dolgoznak a dél-erdélyi „medvealagutakon” is
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
A „medvealagutas autópálya” tervezésére és kivitelezésére vonatkozó szerződést 2022 októberében írták alá, akkor 45 hónapos megvalósítási határidővel – 11 hónap tervezéssel és 34 hónap kivitelezéssel –, vagyis 2026-os befejezéssel. Egy ideje igen jó a mozgósítás az építőtelepeken.
– írja az Adevărul. A közúti infrastruktúrát kezelő országos hatóság (CNAIR) szerint a kis alagútnál (T1) mindkét járatban befejeződtek a földkiemelési munkálatok, a lőttbetonozás és a fordított boltozat alapozása, a vízszigetelés szerelése pedig a végéhez közeledik.
A nagy alagútnál (T2)-nél az ásási munkálatok több mint fele megvan, nyolc munkafronton dolgoznak. A nyomvonal többi részén elkészültek a földmunkák, valamint a viaduktok és felüljárók szerkezetei, a következő időszakban pedig várhatóan megkezdődik annak a több mint 450 betongerendának a beépítése, amelyeket Marzsinán fognak legyártani.
Amikor megnyitják a Marzsina–Holgya szakaszt, megszakítás nélkül lehet majd autópályán közlekedni Bojca (Nagyszeben) és Nagylak között, több mint 360 kilométeres távolságon” – közölte nemrég Cristian Pistol, a CNAIR vezérigazgatója.
Várhatóan jövőre lehet végigautózni a dél-erdélyi autópályán (képünk illusztráció)
Fotó: Cristian Pistol/Facebook
Tehát a hivatalosságok még mindig 2026-os határidőt emlegetnek, pedig egyre egyértelműbb, hogy ez tarthatatlan. Elhangzott már kitolt határidőként a 2027 első negyedéve is, mások – civil szakemberek – viszont úgy látják,
Bár ez elvileg veszélyezteti a PNRR szigorú feltételrendszerén keresztül érkező finanszírozást, a szállításügyi minisztérium sikeresen bent tartotta a projektet a programban. Mégpedig úgy, hogy a finanszírozást a vissza nem térítendő támogatások (grant) listájáról átmozgatták a PNRR kölcsönökből finanszírozott (loan) oszlopára. Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Románia a problémás, elakadt infrastrukturális projektektől elvonja a pénzeket, és a jól haladó, megbízhatóbb építkezésekre csoportosítsa át.
Sajtóbeszámolók szerint ha a szakaszt végül csak 2027-ben nyitják meg, Románia adminisztratív szempontból ugyan elbukhatja a PNRR idevágó konkrét részcélját, de
A tét most kizárólag az, hogy sikerül-e az uniós határidőig minél több számlát benyújtani és elszámolni Brüsszel felé, minimalizálva a román államra háruló végső költségeket.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Gheorghe Funar egykori polgármester retorikáját idéző stílusban foglalt állást a kincses város lakosságának etnikai összetételéről a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője.
A csángóföldi, Bákó megyei településekről is többen zarándokolnak gyalogosan a május 23-i csíksomlyói pünkösdi búcsúba. A zarándokok már erdőn-mezőn haladnak a szombati csíksomlyói búcsú felé.
Újabb juhhimlő-gócokat azonosítottak Romániában, ezért az állategészségügyi hatóságok több térségben korlátozásokat vezettek be az állatok szállítására és legeltetésére vonatkozóan.
Restaurált klasszikusokkal idézik meg Fábri Zoltán életművét Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjének három emblematikus alkotását vetítik május és június során.
„Márton Áron püspökről nem feltétlen csak »nagy« filmeket, és biztosan nem csak egy-két filmet kell készíteni” – mondta el a Krónikának Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója.
Igazolták a laborvizsgálatok a hantavírus-fertőzést az aradi megyei sürgősségi kórházban kezelt betegnél; a páciens állapota stabil, öntudatánál van, együttműködő – közölte hétfőn az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Medve miatt kellett riasztani a lakosságot Besztercén vasárnap este.
Lehűlésre figyelmeztetnek a meteorológusok, a jövő hét elején hideg levegő áramlik a térségbe.
Immár nemcsak a székelyföldi településeken gyakori látogató a medve: Kolozsvár közvetlen közelében is egyre gyakrabban bukkan fel, a hétvégén két helyen is látták.
A Partiumi Keresztény Egyetem Sulyok István-épületének amfiteátrumában került sor pénteken az idei Tudományos Diákköri Konferencia keretében a Wagner Nándor szobrászművész szellemi örökségét ápoló Academia Humana Alapítvány pályázati díjkiosztójára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!