Ismét pokollá válhat az utazás Erdély és Magyarország között

hiszen ezen a vonalon áramlik a forgalom nagy része az ország keleti és középső része, Bukarest és Belső-Erdély felől egyaránt a magyar határ, no meg Nyugat-Európa felé, illetve vissza.

Különösen aktuális ez most a Magyarország és Erdély, Székelyföld között közlekedők számára is, hiszen

Figyelmeztet és magyarázkodik az útügyi hatóság

A Hunyad és Temes megye határán, erdős, hegyvidéki részen húzódó kanyargós főutat pedig eleve nem arra tervezték, hogy ekkora forgalmat elnyeljen: akkor is nehézkes a haladás a mintegy 15 kilométeren, amikor semmiféle akadály nincs rajta.

Akkor azonban, amikor javítási munkálatokat végeznek, szörnyű dugók alakulnak ki, csúcsidőben akár több mint egy órát el lehet veszíteni a végtelen araszolgatással.

Nem véletlen, hogy az útügyi hatóság figyelmeztető tájékoztatást adott ki. A munkálatok – amelyeket éjszaka is végeznek – a 68A jelzésű országúton, Marzsina és Kossó között az elmúlt években szakaszosan zajló útfelújítási program folytatásának részét képezik.

A közelmúltban a temesvári regionális igazgatóság évente hozzávetőleg két kilométernyi útszakaszon végezte el az útszerkezet felújítását. A munkálatokra azért van szükség, mert ezt a szakaszt az 1960-as–1970-es években az akkori forgalmi értékekre méretezték, jelenleg viszont rendkívül nagy terhet kell „elnyelnie”, amely az autópálya forgalmához mérhető.

Kerülőutak Dél-Erdélyben az egy helyben állás helyett

Ilyen körülmények között az útnak időszakos karbantartási munkálatokra és az útszerkezetet érintő beavatkozásokra egyaránt szüksége van. Viszont az út kialakítása és az állandó forgalom miatt a munkálatokat csak korlátozott, egyszerre legfeljebb két kilométeres szakaszokon lehet elvégezni.

A kivitelező csapatai hétfő reggeltől péntek délig dolgoznak. Minden hét végén a munkagépek és a csapatok levonulnak az úttestről, a forgalom pedig mindkét irányban haladhat. A munkaterület térségében ugyanakkor érvényben maradnak az építési területnek minősülő útszakaszra vonatkozó korlátozások.

• Nagylak–Bukarest irányban Lugos–Karánsebes–Hátszeg–Piski útvonalon lehet más útvonalon haladni, majd visszatérni az A1-esre,
• vagy pedig már Aradról a DN7-esre kell hajtani és Marosillyéig autózni.
• Utóbbi útvonalat javasolják a Bukarest–Nagylak irányban közlekedőknek is, tehát Marosillyénél (Ilia) kell letérni az A1-esről Arad felé, hogy elkerüljük a dugót.

Két éve fogtak neki a hiányzó autópálya-szakasz építésének

Azt az idegtépő torlódást, amely hosszú évek óta sajnos megszokott az említett szakaszon. Éppen két éve azonban felcsillant a remény, hiszen 2024 májusában megkezdődtek a munkálatok az A1-es még hiányzó nyugat-romániai szakaszán.

A munkálatok 2024 májusában kezdődtek el az autópálya mintegy kilenc kilométeres nyomvonalán, a Hunyad megyei Holgya és a Temes megyei Marzsina között. Ugyanakkor ebből akkor még kimaradt az autópálya legösszetettebb része: a két, összesen négy járatból álló, 4,6 kilométer teljes hosszúságú alagút, valamint az ezekhez kapcsolódó viaduktok és felüljárók – emlékeztet „évfordulós” cikkében az Adevărul portál.

Aztán 2024 augusztusában kiadták az építési engedélyt a két alagútra is.

• Az első alagút, a T1, az egyik járatban 367,5 méter, a másikban 415 méter hosszú,
• míg a második, a T2, 1985, illetve 1825 méteres járatokból áll.

A két alagutat három felüljáró egészíti ki. Az első, 213 méter hosszú műtárgy Holgya térségében épül, a nagy alagút kijáratánál. A második, 121 méter hosszú felüljáró a két alagút végeit köti össze, a harmadik pedig egy 1085 méter hosszú viadukt, amely a kis alagút végénél, a vasútvonal fölött helyezkedik el.

Emellett dolgozni kell még az autópálya egy másik, mintegy négy kilométeres szakaszán is, amely 2017-ben szinte elkészült, majd konzerválás alatt maradt. A szakasz a Lugos–Déva autópálya 28,5 kilométer hosszú 2-es tételéhez tartozott Temes megyében.

Hiszen közismert, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között (innen ered a medvealagút elnevezés). Környezetvédők nyomására végül változtattak a terveken, ám az alagutak betervezése többéves késést eredményezett.

– írja az Adevărul. A közúti infrastruktúrát kezelő országos hatóság (CNAIR) szerint a kis alagútnál (T1) mindkét járatban befejeződtek a földkiemelési munkálatok, a lőttbetonozás és a fordított boltozat alapozása, a vízszigetelés szerelése pedig a végéhez közeledik.

A nagy alagútnál (T2)-nél az ásási munkálatok több mint fele megvan, nyolc munkafronton dolgoznak. A nyomvonal többi részén elkészültek a földmunkák, valamint a viaduktok és felüljárók szerkezetei, a következő időszakban pedig várhatóan megkezdődik annak a több mint 450 betongerendának a beépítése, amelyeket Marzsinán fognak legyártani.

Amikor megnyitják a Marzsina–Holgya szakaszt, megszakítás nélkül lehet majd autópályán közlekedni Bojca (Nagyszeben) és Nagylak között, több mint 360 kilométeres távolságon” – közölte nemrég Cristian Pistol, a CNAIR vezérigazgatója.

Bár ez elvileg veszélyezteti a PNRR szigorú feltételrendszerén keresztül érkező finanszírozást, a szállításügyi minisztérium sikeresen bent tartotta a projektet a programban. Mégpedig úgy, hogy a finanszírozást a vissza nem térítendő támogatások (grant) listájáról átmozgatták a PNRR kölcsönökből finanszírozott (loan) oszlopára. Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Románia a problémás, elakadt infrastrukturális projektektől elvonja a pénzeket, és a jól haladó, megbízhatóbb építkezésekre csoportosítsa át.

Sajtóbeszámolók szerint ha a szakaszt végül csak 2027-ben nyitják meg, Románia adminisztratív szempontból ugyan elbukhatja a PNRR idevágó konkrét részcélját, de

A tét most kizárólag az, hogy sikerül-e az uniós határidőig minél több számlát benyújtani és elszámolni Brüsszel felé, minimalizálva a román államra háruló végső költségeket.

korábban írtuk

Nagyon épül a nagyon hiányzó dél-erdélyi autópálya, de mikor lesz kész?

Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.