Csíksomlyó nem szavazókör

Kommenthuszárokról van szó, akik a magyarországi választások után is rendíthetetlenül folytatják a hadviselést. Körülbelül úgy, mint a dzsungelben rejtőzködő japán katonák, akik évtizedekkel a második világháború végét követően is harcban álltak, mert nem tudtak a fegyverszünetről, később pedig nem hitték el, hogy vége a háborúnak.

• A pünkösdi búcsú egyszerre vallási zarándoklat, közösségi találkozás és nemzeti önazonosságot megerősítő ünnep.
• A somlyói Szűzanya-kultusz a megmaradás, az oltalom és a hálaadás szimbóluma.
• Trianon után a csíksomlyói búcsú azt üzente: a határok megváltozhatnak, de a közös emlékezet, a közös imádság és az összetartozás tudata nem szüntethető meg.
• Különösen a kommunizmus idején vált a csendes ellenállás, a hithez és magyarsághoz való ragaszkodás jelképévé.
• 1990 után a pünkösdi búcsú az egész Kárpát-medencei magyarság egyik legnagyobb közös találkozóhelyévé vált.
• Csíksomlyó a magyar nemzet közös szent helye: olyan tér, ahol a magyarság nem szimbolikus jelszóként, hanem közösen megélt imádságként, emlékezetként és összetartozásként jelenik meg.

• Csíksomlyó lényegével megy szembe, mert a kegyhely nem politikai beléptetőkapu, hanem közös imahely, ahol a hit, a vezeklés, a hálaadás és az összetartozás a meghatározó.
• A nemzetegyesítés eszméjét üresíti ki, ha közben magyarokat pártállás alapján méltónak vagy méltatlannak minősít a részvételre.
• Elfelejti az erdélyi magyar kisebbségi tapasztalatot, amely éppen arról szól, milyen fájdalmas, amikor egy közösséget kívülről vagy felülről másodrendűnek, nemkívánatosnak bélyegeznek meg – Romániában magyarként, illetve Magyarországon határon túliként (lásd azokat, akik – szintén bujkáló japán katonaként – most is Fidesz-bérenc kéregetőknek neveznek).
• Összekeveri a hitet a párthűséggel, mintha Csíksomlyón nem zarándokok, hanem választói táborok állnának egymással szemben.
• A közös szent helyet törzsi harctérré alacsonyítja, és oda viszi be a politikai gyűlölködést, ahol legalább ünnepekkor, pünkösdkor a kiengesztelődésnek kellene megszólalnia.
• Testvérből ellenfelet, ellenfélből ellenséget gyárt, ezzel pedig nem a magyarságot védi, hanem kisebbre szabja.
• Rossz tanúságot tesz keresztényként és magyarként is, mert aki a kereszt alá hívott közösségből kitiltana másokat, az nem az egységet szolgálja, hanem a széthúzást szentesíti.