
Épül az autópálya: áll az első hídgerenda Ákosfalva közelében
Fotó: Facebook/Moldova vrea autostrada/Nurol
A kemény hidegek és a korábban bizonytalanná vált finanszírozás ellenére nagyban zajlott a munka az elmúlt napokban is az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszán. Ahol mérföldkőhöz érkeztek: csütörtökön beemelték az autópálya első hídgerendáit.
2026. január 23., 16:232026. január 23., 16:23
A török kivitelező lendületesen kezdte az új évet az egyesülésről is elnevezett A8-as autópálya erdélyi végén – adták hírül a Moldva autópályát akar (Moldova vrea autostradă) közösség szakemberei. Az útépítőtől kapott felvételek tanúsága szerint
Az első, csütörtöki napra 7 főtartó elhelyezését ütemezték be az összesen 88, a helyszínen gyártott nagyméretű gerendából, amelyekhez további mintegy 50, üzemben gyártott tartóelem is hozzáadódik.
A hideg és a kedvezőtlen téli körülmények ellenére ezen a szakaszon hozzávetőleg 250 alkalmazott és több száz műszaki és logisztikai berendezés van mozgósítva – olvasható a Facebook-bejegyzésben. Melyben azt is közölték, hogy a hivatalos elektronikus költségvetési és kifizetés-ellenőrző rendszer (ROGOP) adatai szerint a kifizetések a tavalyi év végén teljes egészében megtörténtek.
Ez már csak azért is jó hír, mert ismeretes, hogy a tavaly nyári hírek szerint az A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakasza is azon projektek sorsára jutott, amelyek elveszítették az országos helyreállítási terv (PNRR/RRF) uniós finanszírozását. A bukaresti hivatalosságok ugyanakkor azt ígérték, hogy más forrásokból biztosítják a munkálatok folytatását.
A kivitelezővel, a török Nurollal 2024 februárjában írták alá az áfa nélkül 2,5 milliárd lejes szerződést a több mint 24 kilométeres autópálya-szakasz megépítésére. A vállalat tavaly nyáron megkapta az utolsó, még hiányzó építési engedélyt is.
A közúti műszaki tanulmányokat és informatikai adatokat kezelő központ (Cestrin) adatai szerint
Mint ismeretes, a teljes A8-as sztráda Marosvásárhelytől a Moldovai Köztársasággal közös határig, Ungheni-ig húzódik majd összesen több mint 300 kilométeren keresztül. Az összköltséget több mint 4 milliárd euróra becsülik. Ez lehet az első sztráda, amely összeköti Erdélyt Moldvával, ugyanakkor ennek köszönhetően lesz először autópálya Székelyföldön is, hiszen Marosszék, a Sóvidék, Gyergyószék is részese a sztrádaépítési láznak. A Marosvásárhely–Nyárádszereda autópálya-szakasz a megyeszékhely határából tömbmagyar vidék, az Alsó-Nyárádmente felé veszi az irányt, azaz belép a történelmi Székelyföld „kapuján”.

Luxembourgból is jól látszik: várhatóan 2030-ig sem készül el teljes egészében a Romániát Kelet–Nyugat irányban, Erdélyen keresztül átszelő A1-es autópálya, melynek hiányzó szakaszait az itthoni „papíron” 2028-ig befejeznék.

A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.

Bár a 2025-ben Romániában megnyitott sztrádák, gyorsforgalmi útszakaszok hossza elmarad az idénre megálmodott több mint 200 kilométernyi rekordtávtól, a valóban átadott 146 km autópálya és autóút így is a második legbőkezűbb „termés”.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Miközben Kolozsvár közel 50 millió lejt oszt szét sport-, kulturális és szociális projektekre, a legnagyobb támogatást az Kolozsvári U fociklub kapja: 14 millió lejt. Ez több, mint amennyit a TIFF, a magyar napok és más kulturális események együtt kapnak.
szóljon hozzá!