Terelőút segíthet Európa egyik legjobb állapotban fennmaradt, lakott középkori erődítményének megőrzésében Segesváron
Fotó: Haáz Vince
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
2026. március 06., 21:192026. március 06., 21:19
„Minden aláírás és jóváhagyás megvan rajta – ez volt, hogy úgy mondjam, az utolsó akadály. Isten segítse, hogy ez a fontos beruházás is megvalósuljon” – közölte a terelőútprojektről Ioan Iulian Sîrbu segesvári elöljáró a Facebookon.
A terv szerint a terelőúton menetirányonként egy-egy sáv lesz. Nyomvonala a 13-as főútból ágazik le a város keleti részén, Fehéregyháza település közelében, majd északkelet felé halad, és Hétúr település közelében csatlakozik vissza a DN13-asba. Segesvár önkormányzata korábban hangsúlyozta, hogy
2020-ban a segesvári polgármesteri hivatal rámutatott arra, hogy a forgalomszámlálások különösen intenzív közlekedést jeleznek Segesvár térségében, főként a Brassó felé vezető kijárat irányában. Már 2005-ben is naponta több mint 27 ezer gépjármű haladt át ezen a szakaszon, számuk pedig jelenleg legalább a kétszerese.
A segesvári terelőút létfontosságú szerepének hangsúlyozása során azt is kiemelték, hogy Segesváron – amelyet már a 19. század végétől „Erdély gyöngyének” neveznek – a középkori vár falainak állaga folyamatosan romlik, ennek egyik oka pedig az erős és állandó rezgés, amelyet a városon áthaladó nehézforgalom okoz, mivel az E60-as európai út az UNESCO-helyszín közvetlen közelében húzódik – olvasható az Agerpres hírügynökség beszámolójában.
A segesvári terelőút megépítésének finanszírozásáról szóló szerződést tavaly novemberben írták alá a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) tájékoztatása szerint.
Mint ismeretes, Segesvár Erdély egyik legszebb és legjelentősebb történelmi városa. Az egykori szász település középkori vára az UNESCO Világörökség része, Európa egyik legjobb állapotban fennmaradt, lakott középkori erődítménye. Segesvárt 24 ezren lakják a hivatalos népszámlálási adatok szerint, 12,5 százalékuk magyar nemzetiségű.
Megtalálták a segesvári vár egyik lebontott tornyának, a szövők céhe által fenntartott Szövők tornyának alapjait a régészek – jelentette be hétfőn Ioan Iulian Sîrbu, a Maros megyei város polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!