
Nem tetszik. A magyargyűlölő Dan Tanasă felrótta, hogy a román állam támogatta a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítását
Fotó: Borbély Fanni
Nem hagyta szó nélkül a magyarellenes fellépéseiről hírhedt Dan Tanasă, hogy a román állam támogatásával újították fel az ezeréves magyar–román határon álló gyimesbükki Rákóczi-várat.
2026. május 23., 22:202026. május 23., 22:20
2026. május 23., 22:222026. május 23., 22:22
A magyar anyanyelvhasználat és feliratok elleni feljelentései miatt hírhedtté vált, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselői mandátumot nyert magyargyűlölő politikus szombaton a közösségi oldalán méltatlankodott a felújítás miatt.
– fogalmazott a soviniszta politikus történelemhamisító posztjában.
A bejegyzéshez egy olyan képet osztott meg, amelyen a felújított vár látható, a következő felirattal: „A szolgalelkűség netovábbja. A Rákóczi-várat, amely az osztrák–magyar birodalom egykori vámépülete volt, a román kormány pénzén újították fel, és magyar és az úgynevezett székely zászlóval avatták fel”.
Mint arról beszámoltunk, pénteken tartották a romjaiból újjáépített Bethlen–Rákóczi-várat a Bákó megyei Gyimesbükkön. A történelmi Magyarország egykori keleti határán álló erődítmény a román kormány és a helyi önkormányzat támogatásával újult meg.
Ezzel befejeződött a gyimesbükki „zarándokhely” kiépítése – hangzott el az ünnepségen.
Mint megírtuk, nem ez volt az egyetlen magyarellenes provokáció szombaton a Rákóczi-vár kapcsán: Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője az ezeréves határnál, a Rákóczi-vár tövében készült fényképet megosztva üzent a magyaroknak.
A fotón két másik férfi társaságában látható, amint a magasba emelnek egy román zászlót.
„Minden Csíksomlyó felé tartó magyarnak, aki azt képzeli, hogy elérte a »határt» a gyimesbükki Rákóczi-várnál: nincs semmilyen határ, ez itt Bákó, Románia!
Egyébként jó utat!” – olvasható a fényképhez mellékelt bejegyzésben.

Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
2 hozzászólás