Az 582 kilométer hosszú, Bukarest és Nagylak között húzódó autópálya mintegy 85 százalékban elkészült, de még jó néhány év, míg „beteljesül”
Fotó: Facebook/Cristian Pistol
Luxembourgból is jól látszik: várhatóan 2030-ig sem készül el teljes egészében a Romániát Kelet–Nyugat irányban, Erdélyen keresztül átszelő A1-es autópálya, melynek hiányzó szakaszait az „itthoni papíron” 2028-ig befejeznék. A transzeurópai közlekedési hálózat kiépítési üteme miatt aggódó Európai Számvevőszék friss jelentésében nemcsak Romániát ostorozza az autópálya-építés lassúsága miatt, hanem más infrastrukturális megaprojektek gazdáit, sőt az Európai Bizottságot is pellengérre állítja.
2026. január 21., 19:002026. január 21., 19:00
Az Európai Számvevőszék (ECA) hétfőn közzétett egy, az EU közlekedési infrastruktúrájának szentelt jelentést, amelyben bemutatja a romániai A1-es autópálya esetét is. Az 582 kilométer hosszú, Bukarest és Nagylak között húzódó sztráda európai érintettségének oka, hogy a Rajna–Duna közlekedési folyosó része, mely uniós szinten szolgál személy- és áruszállításra. Az auditorok megállapították:
mivel egyes szakaszokon a munkálatok – állításuk szerint – „még csak megtervezve sincsenek”, és azok megvalósítása sok időt igényel.
Ez a megállapítás például a Nagyszeben és Pitești városokat összekötő szakaszokra is érvényes – idézi a jelentést az Agerpres hírügynökség. Emellett az érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat „nem tette teljes mértékben lehetővé, hogy valamennyi érintett fél álláspontját meghallgathassák és figyelembe vehessék” – panaszolják az ellenőrző szerv képviselői a 2020-as audit frissítéseként közölt mostani jelentésben.
Az Európai Számvevőszék (European Court of Auditors – ECA) az Európai Unió egyik hivatalos intézménye, melynek feladata ellenőrizni az Európai Unió intézményeinek pénzügyeit, valamint az európai forrásokból részesedő, illetve azokat kezelő szervezetek pénzügyeit és gazdálkodását. A luxembourgi székhelyű ECA mellett tanácsadó szerepet is betölt.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az A1-es autópályát számos kisebb munkaelem révén tervezik és építik. Minden egyes elem, szakasz külön szerződéskötési mechanizmusokat és a helyi, illetve központi hatóságok által kiadott külön engedélyeket igényel. Ez a fokozott bürokrácia akadályozza a hatékony megvalósítást.
Jelenleg a költségeket 7,3 milliárd euróra becsülik, az auditorok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az autópálya valamennyi eleme még nincs megtervezve.
„A 2019 közepi helyzet szerint az EU 995 millió euróval társfinanszírozza ezt a projektet.
A közlekedők továbbra is kénytelenek kétsávos országutakat használni, amelyek alacsonyabb közlekedésbiztonságot nyújtanak. Tény, hogy ezeken a szakaszokon a balesetek és halálesetek száma jóval meghaladja a romániai átlagot. 92 baleset frontális ütközést érintett” – áll a jelentésben.
Az auditorok emellett az uniós források nem hatékony felhasználását is megállapították. A Lugos és Déva között húzódó autópálya egyik szakasza, amelyhez az EU 12,4 millió eurós társfinanszírozást biztosított, nincs használatban. Ugyanakkor 3,7 millió euró összegű uniós társfinanszírozás is kárba veszett, mivel a Lugos–Déva és a Déva–Szászváros útszakaszokat nem megfelelőképpen kötötték össze.
A helyes pénzügyi gazdálkodás támogatása érdekében az Európai Számvevőszék azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy használja a meglévő eszközöket a megaprojektek hosszú távú tervezésének biztosítására.
Az európai koordinátorok szerepét meg kellene erősíteni annak érdekében, hogy javuljon az EU stratégiai, többnemzetiségű folyosóinak felügyelete.
Európai, luxembourgi „szemmel” nézve így néz ki a romániai A1-es autópálya jelenlegi helyzete. Amely ugyanakkor a modern közlekedési lehetőségekre sokáig éhező romániai, erdélyi sofőrök vagy akár a külföldről haza-hazatérők számára már a jelenlegi állapotában is nagy-nagy segítség.
A román fővárostól 1972, mai formájában 2007 óta lehet egészen Pitești-ig autózni. A Kárpátokat átszelő, Nagyszebenig vezető szakasz – a munka neheze – most készül, több darabban. Ezeknek legkésőbbi hivatalos átadási határideje 2028, de garantált a késés.
Nagyszebentől 2016 óta megszakítás nélkül el lehet jutni az itt már dél-erdélyi autópályának is nevezett A1-esen Szászvárosig, onnan Déváig, és egy darabig Hunyad megye központjától is sztrádán autózhatunk a Lugos felé vezető szakaszon.
Azonban Temes megye határánál véget ér a „jólét”, a hírhedt Holgya–Marzsina szakasz nemléte miatt, amely az úgynevezett medvealagutak hiánya okán késik hosszú évek óta.
Marzsinától ismét autópályán vezet az út egészen a magyar határig (és azon is túl), hiszen 2015 óta megvan a Lugos–Temesvár, a Temesvár–Arad (2012) és az Arad–Nagylak sztrádaszakasz is.
Mint ismeretes, Romániában idén rekorddöntésre készülnek az autópálya-szakaszok és gyorsforgalmi utak átadása tekintetében: a Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer forgalomba helyezését tervezi. A Szeben és Pitești közötti A1-es autópályán várhatóan átadják a Curtea de Argeș–Tigveni szakaszt, valamint a Momaia-alagutat, Románia első, osztrák módszerrel fúrt közúti alagútját. A Bánságban a Holgya–Marzsina szakasz elkészülte csak az „optimistább verzió” része.
Korlátolt kilátások. „Nagyon valószínűtlen”, hogy az A1-es autópálya 2030-ig teljes egészében elkészüljön
Fotó: Cristian Pistol/Facebook
Egyébként a hétfőn közzétett számvevőszéki jelentés egy 2020-ban végzett elemzés frissítése, és információkat tartalmaz arról, hogyan alakult a helyzet azóta, különösen a költségek és a befejezési ütemtervek szempontjából, nyolc közlekedési megaprojekt esetében:
Ezek a megaprojektek közvetlenül 13 uniós országot érintenek: Belgiumot, Dániát, Németországot, Észtországot, Spanyolországot, Franciaországot, Olaszországot, Lettországot, Litvániát, Ausztriát, Lengyelországot, Romániát és Finnországot. A határokon átnyúló hatással bíró közlekedési megaprojektek teljes költsége 54 milliárd euró – emlékeztet az Európai Számvevőszék.
A jelentés következtetése szerint Európa kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúráinak építése az előre nem látható válságok miatt megsínylette a helyzetet, további költségeket és késedelmeket halmozva fel.
„A 2025-ös helyzet borúsabb, mint a 2020-as, és jóval elmarad az eredetileg előirányzottaktól. Kétségtelen, hogy 2020 óta a megaprojektek még több nehézséggel szembesültek a COVID–19 világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt. Emellett új szabályozási követelményekhez kellett igazodniuk, és előre nem látható műszaki problémákat kellett leküzdeniük” – áll a jelentésben.
Számos megaprojektet költségnövekedés jellemzett. Az auditorok 2020-ban a vizsgált nyolc megaprojekt esetében a reálköltségek (inflációval korrigált) globális, 47%-os növekedését jelentették az eredeti becslésekhez képest. Ma ez a különbség 82%, vagyis közel kétszer akkora. A nyolc megaprojekt összesen 7,9 milliárd euró értékű további uniós támogatásban részesült a 2020-as elemzés óta, ami azt jelenti, hogy az EU eddig 15,3 milliárd eurót fizetett ki ezekre az infrastruktúrákra.
Az öt megaprojekt (az A1 nincs köztük), amelyekről rendelkezésre álltak adatok, jelenleg átlagosan 17 éves késésben vannak. Az auditorok következtetése tehát egyértelmű: az EU TEN-T törzshálózata semmiképpen sem készül el 2030-ig.
„E problémák ellenére az Európai Bizottság mindössze egyetlen alkalommal élt azzal a fő (korlátozott) jogi eszközzel, amellyel a késedelmekkel kapcsolatos magyarázatot kérhet (a 2013-as TEN-T rendelet 56. cikke). Ez azonban a nyolc, auditorok által vizsgált megaprojekt egyikére sem vonatkozott. Arra számítanak, hogy a TEN-T rendelet legutóbbi felülvizsgálata kiterjeszti az Európai Bizottság szerepét és hatásköreit a hálózat befejezésének felügyeletében. Ugyanakkor az új szabályozások hatása inkább a jövőbeni megaprojekteknél lesz érzékelhető, és attól függ majd, hogy az uniós országok miként hajtják végre és tartják be ténylegesen a jogszabályi előírásokat” – áll a jelentésben.
A megaprojektek nagy léptékű közlekedési beruházások, gyakran határokon átnyúló dimenzióval, és kulcsszerepet játszanak Európa jobb összekapcsoltságának biztosításában, a szűk keresztmetszetek felszámolásában és a határokon átnyúló mobilitás elősegítésében. 2013-ban az EU tagállamai megállapodtak abban, hogy a TEN-T törzshálózatát 2030-ig kell befejezni.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Jelentős előrelépést érhet el Románia a közlekedési infrastruktúra terén, ha sikerül tartani az eredetileg kitűzött autópálya-építési célokat – derül ki a Profit.ro gazdasági
A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!