
A vasútépítők nemcsak a tereppel, hanem a bürokráciával és az idő szorításával is szembenéznek Kolozsvár és Nagyvárad között
Fotó: Gazda Árpád
Bár a Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok, a nagy lemaradás ellenére még elcsíphető az országos helyreállítási terv uniós támogatása. Cikkünkben – az első két szakasz korábbi bemutatása után – összefoglaljuk a 3. és 4., nagyrészt bihari vasúti szakaszok állását.
2026. február 27., 20:252026. február 27., 20:25
A Pro Infrastruktúra emlékeztet: a Román Államvasutak (CFR) legutóbbi, 2025. decemberi hivatalos jelentése szerint Kissebes és Élesd között mindössze 16%-os volt a fizikai előrehaladás. Ugyanakkor jó hír, hogy a Rév és Élesd közötti 15 kilométeres szakasz – 160 km/h-s sebességre tervezett egyvágányú pálya – kivitelezése olyan állapotban van, amely reményt ad arra, hogy az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglalt határidőre, 2026 augusztusára elkészülhet. „Meglátjuk, valóban megnyitják-e egy csomagban az Élesd–Nagyvárad szakasszal” – utaltak a teljes táv jobban álló negyedik szakaszára.
Rossz hír viszont, hogy a hegyvidéken, a Rév és Kissebes közötti szorosban – az ország egyik leglátványosabb vasúti nyomvonalán – a civilek elmondásuk szerint az egyik legnagyobb bürokratikus elakadással szembesülnek, amióta a közlekedési beruházásokat figyelemmel kísérik.
az Egis tanácsadó tevékeny közreműködésével. Egy ideje úgy tűnik, végre rendeződött a helyzet, az építési engedélynek március–áprilisban kellene megszületnie” – utalt egy lényeges engedély hosszú ideje fennálló hiányára az egyesület.
Amely szerint ahhoz, hogy beleférjenek a PNRR újratárgyalt követelményeibe, az FCC–Gülermak kivitelező társulásnak 2026 augusztusára el kell jutnia odáig, hogy a szakasz közel 53 kilométerének felén – vagyis mintegy 26 kilométeren – ki legyen építve a sín–alj rendszer. Ebből a Rév és Élesd közötti 15 kilométeren már csaknem teljes hosszban megvan az új vágány.
Így még nagyjából 11 kilométer marad a Rév és Kissebes közötti összesen 38 kilométerből, amelyet ki kellene építeni (szakaszosan is lehet, nem feltétlenül összefüggően). Ez azért számít nehéz terepnek, mert a vasút ezen a szakaszon a Sebes-Körös völgyében halad, amely itt mély szurdokvölggyé szűkül a Réz-hegység és a Király-erdő-hegység között.
Az engedélyek kibocsátása után a kivitelezőknek azonnal terepre kell vonulniuk, hogy nagyon gyorsan elérjenek egy minimális szintet. A szorosban nem is követelmény a vasúti forgalom beindítása – hívták fel a figyelmet a civil szakemberek.
és ne veszítse el a PNRR keretében a projektre elkülönített összes pénzt. És dicséret illeti az európai projektekért felelős minisztérium, illetve a kormány illetékeseit is, akik 2025 július–augusztusában újratárgyalták ezeket a feltételeket, amelyek részben enyhítik a nagy vasúti kudarcokat” – összegzett a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Amely ezek után kielemezte az utolsó, negyedik szakasz állását is. Az Élesdtől Nagyváradon át egészen a magyar határ mellett fekvő Biharpüspöki településig húzódó 46,75 kilométeren. A vasútvonalat kétvágányúsítják és villamosítják. A CFR hivatalos jelentését – 2025 decemberében 32%-os fizikai előrehaladás – visszaigazolják a helyszínen a nemrég készített drónfelvételek.
A vártnál lassabb előrehaladás – a viszonylag könnyű terepviszonyokon – részben a ritka teherforgalom fenntartásával magyarázható. A szakasz első fele, a legelőrehaladottabb, Élesdtől Fugyivásárhelyig, ahol már folyamatos sín fekszik, és a villamosítás oszlopait is felállították.
Itt a munkálatok az egyik vágányon az alapozási fázisnál tartanak, a másik vágányon pedig még el sem kezdődtek.
A Körös feletti híd első pályája előrehaladott állapotban van. Csak most adták ki azt az építési engedélyt, amely szükséges egy jelenlegi felüljáró – amelyet elbontanak – vasút alatti átjáróvá alakításához, amely tehermentesíti a közúti forgalmat.
Az utolsó rész, Biharpüspökitől a határig már rég elkészült, és 2025 júliusában forgalomba is helyezték, egyelőre villamosítás és jelzőrendszer nélkül. Ezek után a Pro Infrastruktúra Egyesület örvendetes megoldásokról is beszámolt.
mind a nagyváradi vasútállomás közelében lévő utcánál, mind Mezőtelegd községben. Reméljük, hogy ezek nem egyedi esetek maradnak, hanem referenciává válnak a jövőbeli vasútvonal-korszerűsítések során, különösen a városi szakaszokon” – írták.
Kifejtve: a vasúti aluljárókban ahelyett, hogy az autók – egy felüljáró esetén – 10 métert emelkednének a vágányok és a felsővezeték-tartó oszlopok fölé, a gépkocsik csupán 4 métert süllyednek a sínszint alá. A gyalogosok és kerékpárosok számára ez mindössze 2 méter, ha a járdát megfelelően tervezik és optimalizálják. Így a felhajtó rámpák rövidebbek, az emelkedők lankásabbak, a szintbeni vasúti átjáró megszűnik, a megoldás pedig kompaktabbá, biztonságosabbá és vonzóbbá válik minden közlekedő számára.
Amint arról beszámoltunk, miközben a Kolozsvár–Nagyvárad–magyar határ közti vasútvonal bő két éve zajló felújítása leginkább a panaszoktól, késésektől, elbukott pénzektől volt hangos az elmúlt időszakban, szép csendben, részleges vonatkozásban jó hírekről is hallani lehet az első két szakasz esetében is, amelyek helyzetével külön cikkben foglalkoztunk.
Mint ismeretes, a Nagyvárad és Kolozsvár közötti 9,36 milliárd lejes (mintegy 2 milliárd euró) összköltségvetésű korszerűsítési munkálat Románia legnagyobb egybefüggő vasúti beruházása. A szerződés értelmében a finanszírozást uniós alapokból biztosítják az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében. Ennek feltétele azonban az volt, hogy a munkát 2026 augusztusáig befejezzék. Csakhogy miközben a Kolozsvár–Egeres és az Egeres–Kissebes szakasz elkészülhet a 2026 augusztusi határidőre, a Kissebes–Élesd, illetve az Élesd–Biharpüspöki szakasz megvalósítása 2027 második felére várható.

Miközben a Kolozsvár–Nagyvárad–magyar határ közti vasútvonal bő két éve zajló felújítása leginkább a panaszoktól, késésektől, elbukott pénzektől volt hangos az elmúlt időszakban, szép csendben, részleges vonatkozásban jó hírekről is be lehet számolni.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!