Naponta több detonációt hajtanak végre az autópálya Robești alagútjában
Fotó: Ramona Dinca/Agerpres
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben–Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása: a kivitelezők szerint a két járatban naponta átlagosan 10-12 métert haladnak, és a jelenlegi tempóban 2026 áprilisára mindkét, egyenként 900 méteres alagút elkészül az Erdélyt Havasalfölddel összekötő autópálya hegyvidéki szakaszán.
2026. február 07., 14:122026. február 07., 14:12
Az autópálya-munkálatok éjjel-nappal zajlanak, irányított robbantásokkal. „A terep pontosan olyan, amire számítottunk, és eddig minden a tervek szerint halad” – mondta az Agerpresnek Kutlu Katar projektfelelős, aki szerint a nehézségek ellenére nem számítanak komoly akadályokra. A robbantásokat végző román csapat irányítója hozzátette:
A Nagyszeben–Pitești autópálya hegyvidéki szakasza a beruházás legösszetettebb része: hét alagutat és 48 hidat, felüljárót és viaduktot kell megépíteni, miközben a nyomvonal jelentős része meredek, instabil terepen halad; többször keresztezi az Olt folyót és a vasutat, ezért a robbantásokat és a földmunkát fokozott biztonsági ellenőrzések kísérik. A szakemberek szerint a jelenlegi ütemben „hamarosan szó szerint is látszani fog a fény az alagút végén”.
Jelenleg mintegy 410 munkás dolgozik a helyszínen, többségük külföldi, mert a térségben a párhuzamos infrastrukturális beruházások miatt munkaerőhiány alakult ki. A kivitelező időnyerés céljából egyes, még ki nem sajátított területeket ideiglenesen kibérelt a tulajdonosoktól, hogy ne álljon le a munka.
A török vállalat szakembere, Alexandru Gabor szerint ilyen sűrű alagút- és viadukthálózat ritkán épül ilyen nehéz terepen.
– nyilatkozta Cristi Tudor, a craiovai regionális útigazgatóság képviselője.
Az alagúton tavaly október óta dolgoznak. A mintegy 4,25 milliárd lej értékű Nagyszeben–Pitești autópálya átadását jelenleg 2028 végére tervezik, bár a kivitelezők elismerik: egy ilyen hegyvidéki projekt mindig tartogathat meglepetéseket.
Mint ismeretes, a Nagyszeben–Pitești sztráda a Romániát átszelő A1-es autópálya része.
A román fővárostól 1972, mai formájában 2007 óta lehet egészen Pitești-ig autózni. A Kárpátokat átszelő, Nagyszebenig vezető szakasz – a munka neheze – most készül, több darabban. Ezeknek legkésőbbi hivatalos átadási határideje 2028, de garantált a késés.
Nagyszebentől 2016 óta megszakítás nélkül el lehet jutni az itt már dél-erdélyi autópályának is nevezett A1-esen Szászvárosig, onnan Déváig, és egy darabig Hunyad megye központjától is sztrádán autózhatunk a Lugos felé vezető szakaszon. Azonban Temes megye határánál véget ér a „jólét”, a hírhedt Holgya–Marzsina szakasz nemléte miatt, amely az úgynevezett medvealagutak hiánya okán késik hosszú évek óta.
Itt több mint 50 százalékos az előrehaladás, a bő 13 kilométeres aszfaltcsík jó esetben jövő év első negyedében meglehet. Marzsinától ismét autópályán vezet az út egészen a magyar határig (és azon is túl), hiszen 2015 óta megvan a Lugos–Temesvár, a Temesvár–Arad (2012) és az Arad–Nagylak sztrádaszakasz is.
Az Erdélyt és Romániát érintő autópálya-fejlesztésekről bővebben itt olvashatnak.
Jövő év végére készülhet el a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó autópálya eredetileg idénre várt megvalósíthatósági tanulmánya.
A kemény hidegek és a korábban bizonytalanná vált finanszírozás ellenére nagyban zajlott a munka az elmúlt napokban is az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszán.
Luxembourgból is jól látszik: várhatóan 2030-ig sem készül el teljes egészében a Romániát Kelet–Nyugat irányban, Erdélyen keresztül átszelő A1-es autópálya, melynek hiányzó szakaszait az itthoni „papíron” 2028-ig befejeznék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2–3 évre fix kamatozással lekötött hitelek biztosítják a legalacsonyabb havi törlesztőrészleteket egy régi jelzálogkölcsön refinanszírozása esetén: költségük közel 20%-kal alacsonyabb a változó kamatozású ajánlatokhoz képest.
Románia könnyedén elveszítheti az országban már jelen lévő külföldi munkaerőt Spanyolország javára, mivel a romániai jogszabályi környezet elriasztja mind a vendégmunkásokat, mind a munkáltatókat – állítják a munkaerő-közvetítők.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Vizsgálatot indított a Versenytanács annak megállapítására, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) a romániai villamosított vasúti infrastruktúra üzemeltetőjeként visszaélt-e gazdasági erőfölényével.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 2,4 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,7 százalékkal csökkent tavaly 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A múlt évben 1 497 999 romániai telefonszám tulajdonosa váltott szolgáltatót számhordozással, ezek 97 százalék mobilszám volt – tájékoztatott csütörtökön a hírközlési hatóság (ANCOM).
Az alma-, körte-, szilva-, meggy- és cseresznyetermesztőket, valamint a dió-, mogyoró-, mandula-, sárgabarack-, kajszibarack-, nektarin- és őszibarack-termesztőket ért 2025-ös fagykárok kompenzálásáról fogadott el határozatot a kormány.
A kormány korszerűsíteni készül a vállalatok támogatási rendszerét, illetve új finanszírozási elveket és módszereket vezet be – jelentette ki a gazdaságélénkítő csomagot ismertető csütörtöki sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2024-ben Románia lakosságának több mint 94 százaléka saját tulajdonú lakásban élt, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.
A gázpiac fokozatos liberalizálása megvédi a romániai lakosságot az ellenőrizhetetlen áremelkedésektől, ugyanakkor segít a magánszektornak versenyképesnek maradni – vélekedett Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!