Naponta több detonációt hajtanak végre az autópálya Robești alagútjában
Fotó: Ramona Dinca/Agerpres
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben–Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása: a kivitelezők szerint a két járatban naponta átlagosan 10-12 métert haladnak, és a jelenlegi tempóban 2026 áprilisára mindkét, egyenként 900 méteres alagút elkészül az Erdélyt Havasalfölddel összekötő autópálya hegyvidéki szakaszán.
2026. február 07., 14:122026. február 07., 14:12
Az autópálya-munkálatok éjjel-nappal zajlanak, irányított robbantásokkal. „A terep pontosan olyan, amire számítottunk, és eddig minden a tervek szerint halad” – mondta az Agerpresnek Kutlu Katar projektfelelős, aki szerint a nehézségek ellenére nem számítanak komoly akadályokra. A robbantásokat végző román csapat irányítója hozzátette:
A Nagyszeben–Pitești autópálya hegyvidéki szakasza a beruházás legösszetettebb része: hét alagutat és 48 hidat, felüljárót és viaduktot kell megépíteni, miközben a nyomvonal jelentős része meredek, instabil terepen halad; többször keresztezi az Olt folyót és a vasutat, ezért a robbantásokat és a földmunkát fokozott biztonsági ellenőrzések kísérik. A szakemberek szerint a jelenlegi ütemben „hamarosan szó szerint is látszani fog a fény az alagút végén”.
Jelenleg mintegy 410 munkás dolgozik a helyszínen, többségük külföldi, mert a térségben a párhuzamos infrastrukturális beruházások miatt munkaerőhiány alakult ki. A kivitelező időnyerés céljából egyes, még ki nem sajátított területeket ideiglenesen kibérelt a tulajdonosoktól, hogy ne álljon le a munka.
A török vállalat szakembere, Alexandru Gabor szerint ilyen sűrű alagút- és viadukthálózat ritkán épül ilyen nehéz terepen.
– nyilatkozta Cristi Tudor, a craiovai regionális útigazgatóság képviselője.
Az alagúton tavaly október óta dolgoznak. A mintegy 4,25 milliárd lej értékű Nagyszeben–Pitești autópálya átadását jelenleg 2028 végére tervezik, bár a kivitelezők elismerik: egy ilyen hegyvidéki projekt mindig tartogathat meglepetéseket.
Mint ismeretes, a Nagyszeben–Pitești sztráda a Romániát átszelő A1-es autópálya része.
A román fővárostól 1972, mai formájában 2007 óta lehet egészen Pitești-ig autózni. A Kárpátokat átszelő, Nagyszebenig vezető szakasz – a munka neheze – most készül, több darabban. Ezeknek legkésőbbi hivatalos átadási határideje 2028, de garantált a késés.
Nagyszebentől 2016 óta megszakítás nélkül el lehet jutni az itt már dél-erdélyi autópályának is nevezett A1-esen Szászvárosig, onnan Déváig, és egy darabig Hunyad megye központjától is sztrádán autózhatunk a Lugos felé vezető szakaszon. Azonban Temes megye határánál véget ér a „jólét”, a hírhedt Holgya–Marzsina szakasz nemléte miatt, amely az úgynevezett medvealagutak hiánya okán késik hosszú évek óta.
Itt több mint 50 százalékos az előrehaladás, a bő 13 kilométeres aszfaltcsík jó esetben jövő év első negyedében meglehet. Marzsinától ismét autópályán vezet az út egészen a magyar határig (és azon is túl), hiszen 2015 óta megvan a Lugos–Temesvár, a Temesvár–Arad (2012) és az Arad–Nagylak sztrádaszakasz is.
Az Erdélyt és Romániát érintő autópálya-fejlesztésekről bővebben itt olvashatnak.
Jövő év végére készülhet el a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó autópálya eredetileg idénre várt megvalósíthatósági tanulmánya.
A kemény hidegek és a korábban bizonytalanná vált finanszírozás ellenére nagyban zajlott a munka az elmúlt napokban is az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszán.
Luxembourgból is jól látszik: várhatóan 2030-ig sem készül el teljes egészében a Romániát Kelet–Nyugat irányban, Erdélyen keresztül átszelő A1-es autópálya, melynek hiányzó szakaszait az itthoni „papíron” 2028-ig befejeznék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!