
Naponta több detonációt hajtanak végre az autópálya Robești alagútjában
Fotó: Ramona Dinca/Agerpres
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben–Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása: a kivitelezők szerint a két járatban naponta átlagosan 10-12 métert haladnak, és a jelenlegi tempóban 2026 áprilisára mindkét, egyenként 900 méteres alagút elkészül az Erdélyt Havasalfölddel összekötő autópálya hegyvidéki szakaszán.
2026. február 07., 14:122026. február 07., 14:12
Az autópálya-munkálatok éjjel-nappal zajlanak, irányított robbantásokkal. „A terep pontosan olyan, amire számítottunk, és eddig minden a tervek szerint halad” – mondta az Agerpresnek Kutlu Katar projektfelelős, aki szerint a nehézségek ellenére nem számítanak komoly akadályokra. A robbantásokat végző román csapat irányítója hozzátette:
A Nagyszeben–Pitești autópálya hegyvidéki szakasza a beruházás legösszetettebb része: hét alagutat és 48 hidat, felüljárót és viaduktot kell megépíteni, miközben a nyomvonal jelentős része meredek, instabil terepen halad; többször keresztezi az Olt folyót és a vasutat, ezért a robbantásokat és a földmunkát fokozott biztonsági ellenőrzések kísérik. A szakemberek szerint a jelenlegi ütemben „hamarosan szó szerint is látszani fog a fény az alagút végén”.
Jelenleg mintegy 410 munkás dolgozik a helyszínen, többségük külföldi, mert a térségben a párhuzamos infrastrukturális beruházások miatt munkaerőhiány alakult ki. A kivitelező időnyerés céljából egyes, még ki nem sajátított területeket ideiglenesen kibérelt a tulajdonosoktól, hogy ne álljon le a munka.
A török vállalat szakembere, Alexandru Gabor szerint ilyen sűrű alagút- és viadukthálózat ritkán épül ilyen nehéz terepen.
– nyilatkozta Cristi Tudor, a craiovai regionális útigazgatóság képviselője.
Az alagúton tavaly október óta dolgoznak. A mintegy 4,25 milliárd lej értékű Nagyszeben–Pitești autópálya átadását jelenleg 2028 végére tervezik, bár a kivitelezők elismerik: egy ilyen hegyvidéki projekt mindig tartogathat meglepetéseket.
Mint ismeretes, a Nagyszeben–Pitești sztráda a Romániát átszelő A1-es autópálya része.
A román fővárostól 1972, mai formájában 2007 óta lehet egészen Pitești-ig autózni. A Kárpátokat átszelő, Nagyszebenig vezető szakasz – a munka neheze – most készül, több darabban. Ezeknek legkésőbbi hivatalos átadási határideje 2028, de garantált a késés.
Nagyszebentől 2016 óta megszakítás nélkül el lehet jutni az itt már dél-erdélyi autópályának is nevezett A1-esen Szászvárosig, onnan Déváig, és egy darabig Hunyad megye központjától is sztrádán autózhatunk a Lugos felé vezető szakaszon. Azonban Temes megye határánál véget ér a „jólét”, a hírhedt Holgya–Marzsina szakasz nemléte miatt, amely az úgynevezett medvealagutak hiánya okán késik hosszú évek óta.
Itt több mint 50 százalékos az előrehaladás, a bő 13 kilométeres aszfaltcsík jó esetben jövő év első negyedében meglehet. Marzsinától ismét autópályán vezet az út egészen a magyar határig (és azon is túl), hiszen 2015 óta megvan a Lugos–Temesvár, a Temesvár–Arad (2012) és az Arad–Nagylak sztrádaszakasz is.
Az Erdélyt és Romániát érintő autópálya-fejlesztésekről bővebben itt olvashatnak.

Jövő év végére készülhet el a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó autópálya eredetileg idénre várt megvalósíthatósági tanulmánya.

A kemény hidegek és a korábban bizonytalanná vált finanszírozás ellenére nagyban zajlott a munka az elmúlt napokban is az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszán.

Luxembourgból is jól látszik: várhatóan 2030-ig sem készül el teljes egészében a Romániát Kelet–Nyugat irányban, Erdélyen keresztül átszelő A1-es autópálya, melynek hiányzó szakaszait az itthoni „papíron” 2028-ig befejeznék.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
szóljon hozzá!