
Naponta több detonációt hajtanak végre az autópálya Robești alagútjában
Fotó: Ramona Dinca/Agerpres
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben–Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása: a kivitelezők szerint a két járatban naponta átlagosan 10-12 métert haladnak, és a jelenlegi tempóban 2026 áprilisára mindkét, egyenként 900 méteres alagút elkészül az Erdélyt Havasalfölddel összekötő autópálya hegyvidéki szakaszán.
2026. február 07., 14:122026. február 07., 14:12
Az autópálya-munkálatok éjjel-nappal zajlanak, irányított robbantásokkal. „A terep pontosan olyan, amire számítottunk, és eddig minden a tervek szerint halad” – mondta az Agerpresnek Kutlu Katar projektfelelős, aki szerint a nehézségek ellenére nem számítanak komoly akadályokra. A robbantásokat végző román csapat irányítója hozzátette:
A Nagyszeben–Pitești autópálya hegyvidéki szakasza a beruházás legösszetettebb része: hét alagutat és 48 hidat, felüljárót és viaduktot kell megépíteni, miközben a nyomvonal jelentős része meredek, instabil terepen halad; többször keresztezi az Olt folyót és a vasutat, ezért a robbantásokat és a földmunkát fokozott biztonsági ellenőrzések kísérik. A szakemberek szerint a jelenlegi ütemben „hamarosan szó szerint is látszani fog a fény az alagút végén”.
Jelenleg mintegy 410 munkás dolgozik a helyszínen, többségük külföldi, mert a térségben a párhuzamos infrastrukturális beruházások miatt munkaerőhiány alakult ki. A kivitelező időnyerés céljából egyes, még ki nem sajátított területeket ideiglenesen kibérelt a tulajdonosoktól, hogy ne álljon le a munka.
A török vállalat szakembere, Alexandru Gabor szerint ilyen sűrű alagút- és viadukthálózat ritkán épül ilyen nehéz terepen.
– nyilatkozta Cristi Tudor, a craiovai regionális útigazgatóság képviselője.
Az alagúton tavaly október óta dolgoznak. A mintegy 4,25 milliárd lej értékű Nagyszeben–Pitești autópálya átadását jelenleg 2028 végére tervezik, bár a kivitelezők elismerik: egy ilyen hegyvidéki projekt mindig tartogathat meglepetéseket.
Mint ismeretes, a Nagyszeben–Pitești sztráda a Romániát átszelő A1-es autópálya része.
A román fővárostól 1972, mai formájában 2007 óta lehet egészen Pitești-ig autózni. A Kárpátokat átszelő, Nagyszebenig vezető szakasz – a munka neheze – most készül, több darabban. Ezeknek legkésőbbi hivatalos átadási határideje 2028, de garantált a késés.
Nagyszebentől 2016 óta megszakítás nélkül el lehet jutni az itt már dél-erdélyi autópályának is nevezett A1-esen Szászvárosig, onnan Déváig, és egy darabig Hunyad megye központjától is sztrádán autózhatunk a Lugos felé vezető szakaszon. Azonban Temes megye határánál véget ér a „jólét”, a hírhedt Holgya–Marzsina szakasz nemléte miatt, amely az úgynevezett medvealagutak hiánya okán késik hosszú évek óta.
Itt több mint 50 százalékos az előrehaladás, a bő 13 kilométeres aszfaltcsík jó esetben jövő év első negyedében meglehet. Marzsinától ismét autópályán vezet az út egészen a magyar határig (és azon is túl), hiszen 2015 óta megvan a Lugos–Temesvár, a Temesvár–Arad (2012) és az Arad–Nagylak sztrádaszakasz is.
Az Erdélyt és Romániát érintő autópálya-fejlesztésekről bővebben itt olvashatnak.

Jövő év végére készülhet el a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó autópálya eredetileg idénre várt megvalósíthatósági tanulmánya.

A kemény hidegek és a korábban bizonytalanná vált finanszírozás ellenére nagyban zajlott a munka az elmúlt napokban is az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszán.

Luxembourgból is jól látszik: várhatóan 2030-ig sem készül el teljes egészében a Romániát Kelet–Nyugat irányban, Erdélyen keresztül átszelő A1-es autópálya, melynek hiányzó szakaszait az itthoni „papíron” 2028-ig befejeznék.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!