Újabb váratlan húzással adott tanúbizonyságot Traian Băsescu államfő arról, hogy zseniális taktikus.
2013. november 14., 18:392013. november 14., 18:39
Az elnöknek sikerült még az eddigieknél is nagyobb zavart okoznia a balliberális koalíción belül azon kijelentésével, miszerint ha a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) felbomlana, a szociáldemokrata jelölt alulmaradna a jövő évi államfőválasztáson, mivel a jobboldali ellenzék Crin Antonescut, a liberális párt elnökét, az USL jelenlegi közös jelöltjét támogatná.
Nem titok, hogy egyre több PSD-s vélekedik úgy, rossz lóra tennének, ha olyan politikust juttatnának az államfői székbe, aki meglehetősen labilis, népszerűségi mutatói sem túl biztatóak, és akármikor ellenük fordulhat, hiszen pártja amúgy a szociáldemokraták ősellenségének számít, és csak a pillanatnyi konjunktúra hozta őket össze, egyetlen közös pontjuk ugyanis a Băsescu iránti gyűlölet. Érzékeli ezt Antonescu is, aki már amúgy is azzal kampányol egy ideje, hogy a PSD-t bírálva próbálja jelezni: önálló, saját politikai prioritásokkal rendelkező párt vezetője.
Victor Ponta PSD-elnök és kormányfő is egyre inkább engedni látszik PSD-s kollégái unszolásának, hiszen már nem nevezte lehetetlennek, hogy valóban lesz a pártnak önálló jelöltje. Igaz, hozzátette, hogy ez esetben biztosan USL-es államfő lenne, hiszen a PSD jelöltje és Antonescu jutna a második fordulóba. Antonescu azonban gyorsan lehűtötte a kedélyét, amikor jelezte: ha a PSD nem őt támogatja, úgy USL nevű koalíció sincs.
A belső konfliktusok miatt az államfői ajánlat a kétharmados koalíció egyben tartása melletti ésszerű érvek ellenére is termékeny talajra hullhat. Nem véletlen, hogy az „oszd meg és uralkodj” elv alapján a nagyobbik lánya földügyleteit vizslató bizottság kapcsán az ellen a Ponta ellen intézett újabb durva kirohanást, akivel néhány héttel ezelőttig viszonylag jól kijött. A fő csapásirány az, hogy az államfői tisztséget minden áron megszerezni akaró Antonescut megpróbálja elcsábítani. Ha ez sikerülne, a most Băsescu felvetését szintén elutasító jobboldali kispártok is újra átgondolnák álláspontjukat. De ha nem támogatnák Antonescut, az sem lenne nagy tragédia – az USL szétesése már önmagában is főnyeremény lenne.
Valljuk be, nem túl gyakori, hogy egy ország államfője és miniszterelnöke a nyilvánosság előtt kijelentse: megszavazná országa államiságának felszámolását.
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Közhellyé vált, hogy a gépkocsi már nem luxus, a megfelelő tömegközlekedési alternatívák nélkül alapvető szükségletté vált a mindennapokban. Egy olyan jog, amelynek szükségességét sok esetben nem lehet vitatni, viszont nem alanyi jog. Tenni kell érte.
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
A híradót hallgatom. Beszámolnak arról, hogy egy német város karácsonyi vásárában késeltek, egy másikban, valahol Bajorországban pedig minél több személy halálra gázolását tervezte öt migráns.
szóljon hozzá!