Újabb váratlan húzással adott tanúbizonyságot Traian Băsescu államfő arról, hogy zseniális taktikus.
2013. november 14., 18:392013. november 14., 18:39
Az elnöknek sikerült még az eddigieknél is nagyobb zavart okoznia a balliberális koalíción belül azon kijelentésével, miszerint ha a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) felbomlana, a szociáldemokrata jelölt alulmaradna a jövő évi államfőválasztáson, mivel a jobboldali ellenzék Crin Antonescut, a liberális párt elnökét, az USL jelenlegi közös jelöltjét támogatná.
Nem titok, hogy egyre több PSD-s vélekedik úgy, rossz lóra tennének, ha olyan politikust juttatnának az államfői székbe, aki meglehetősen labilis, népszerűségi mutatói sem túl biztatóak, és akármikor ellenük fordulhat, hiszen pártja amúgy a szociáldemokraták ősellenségének számít, és csak a pillanatnyi konjunktúra hozta őket össze, egyetlen közös pontjuk ugyanis a Băsescu iránti gyűlölet. Érzékeli ezt Antonescu is, aki már amúgy is azzal kampányol egy ideje, hogy a PSD-t bírálva próbálja jelezni: önálló, saját politikai prioritásokkal rendelkező párt vezetője.
Victor Ponta PSD-elnök és kormányfő is egyre inkább engedni látszik PSD-s kollégái unszolásának, hiszen már nem nevezte lehetetlennek, hogy valóban lesz a pártnak önálló jelöltje. Igaz, hozzátette, hogy ez esetben biztosan USL-es államfő lenne, hiszen a PSD jelöltje és Antonescu jutna a második fordulóba. Antonescu azonban gyorsan lehűtötte a kedélyét, amikor jelezte: ha a PSD nem őt támogatja, úgy USL nevű koalíció sincs.
A belső konfliktusok miatt az államfői ajánlat a kétharmados koalíció egyben tartása melletti ésszerű érvek ellenére is termékeny talajra hullhat. Nem véletlen, hogy az „oszd meg és uralkodj” elv alapján a nagyobbik lánya földügyleteit vizslató bizottság kapcsán az ellen a Ponta ellen intézett újabb durva kirohanást, akivel néhány héttel ezelőttig viszonylag jól kijött. A fő csapásirány az, hogy az államfői tisztséget minden áron megszerezni akaró Antonescut megpróbálja elcsábítani. Ha ez sikerülne, a most Băsescu felvetését szintén elutasító jobboldali kispártok is újra átgondolnák álláspontjukat. De ha nem támogatnák Antonescut, az sem lenne nagy tragédia – az USL szétesése már önmagában is főnyeremény lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Focidrukkernek lenni nem feltétlenül és nem csupán a játék szeretetét, a gólért való rajongást jelenti.
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.
Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.
Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.
Bár a budapesti Ukrajna-csúcs időpontja bizonytalan, azért kijelenthető: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelek szerint a hála mégiscsak politikai kategória – legalábbis Donald Trump akként tekinti Orbán Viktor magyar kormányfővel való viszonyában.
Kedvenc és gyűlölt politikusaink egyaránt hősiesen megvédték a nagyi lekvárját: rettenthetetlenül, még az adócsalóknak járó hivatali megbélyegzést is bátran felvállalva, jól kifotózkodták magukat a család ízléses éléskamrájában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!