Hirdetés

Ami a fizikai erőszakon túl van: a lelki erőszak

erőszak

Hiánypótlás – Könczey Elemér karikatúrája agresszióról, erőszakról

Fotó: Könczey Elemér

Sokat, egyre többet foglalkozik a média és a közvélemény a családon belüli erőszakkal, no meg a távoltartás lehetőségével és gyakorlatával. Elítélendő, kerülendő, megelőzendő, büntetendő.

Ábrám Zoltán

2026. április 03., 16:022026. április 03., 16:02

Az agresszivitást, az esetleges fizikai sérüléseket többnyire – kevés kivétellel – a férfi követi el, aki visszaél hormonjai által meghatározott erőfölényével. Igen, általában a férfi fizikailag erősebb, és az is lesz mindenféle kierőszakolt egyenlősdi ellenére. És nem fog szülni gyermeket, de gyakrabban megy haza iszákosan, könnyebben kiverheti a biztosítékot, és bizony fizikai erőszakot követhet el családtagjain. Meg azzal járó lelki sérüléseket.

A napokban a parlament elfogadta, hogy Romániában is külön jogi tényállásnak számít a nőgyilkosság, amit nyilvánvalóan a férfi követ el.

Hirdetés

Sajnos nagyon megrázó történeteket tudunk. A fővárosban olyan jelképes civil kezdeményezésre került sor, amely során a lépcsőkre kihelyezett piros cipők mindegyike egy-egy bántalmazott és meggyilkolt nő életét jelképezte, és ezáltal érzékenyíteni próbálta a társadalmat a nők elleni erőszak problémájára. A kezdeményezők hangsúlyozták a társadalom felelősségét az áldozatok időben való támogatása, az esetleges tragédia megelőzése terén.

A fentiekkel teljes mértékben egyetértek, örvendek az előrelépéseknek a bántalmazott nők védelmében, elítélem az erőszakot. Messzemenően tisztelem a nőket, mégis úgy vélem, hogy a feminista, majd a gendermozgalom után érdemes lesz a férfiak jogait is előtérbe hozni, és felvenni a harcot a női visszaélések ellen is. Azaz nemcsak a többnyire férfiak által elkövetett fizikai erőszak ellen, hanem a leginkább nők által kiváltott lelki erőszak ellen is fel kell emelnünk a szavunkat.

Lassacskán érik egy új mozgalom, ezúttal a férfiak egyenjogúságáért a női visszaélések ellen.

Az alábbiakban általánosságokban, statisztikailag alátámasztott következtetések alapján teszek néhány megállapítást. A nő az esetleges fizikai csatározásokban könnyebben alulmarad, az ösztrogének nehezen vehetik fel a versenyt a tesztoszteronnal, annál tehetségesebb a lelki kitörések (érzelmi instabilitás), egyúttal a lelki hadviselés (értsd: lelki erőszak), a manipulálás terén. A fizikai csatározások ringjébe hátránnyal, a pszichés csatatérre viszont már előnnyel tekinthet természete, adottságai tudatában. Pszichésen ingatagabb ugyan, annál következetesebben követhet el lelki agressziót.

Ráadásul váláskor előnyösebb helyzetbe kerül, amennyiben az esetek abszolút többségében nála marad a kiskorú gyermek, gyermekek, és ezzel a helyzettel nemcsak élni, hanem visszaélni is lehet. Gyakran meg is teszi: befolyásolja, hangolja, félrevezeti, célirányosan kedveskedik neki, netán tiltja, rászervez egyéb programokra. Mondhatni családon belüli erőszakot, azaz immár családon kívüli erőszakot követ el volt férje irányába.

Ismertem nőt, aki csak azért képelte fel magát, fejelte le az ajtót, és okozott véraláfutást saját karján, hogy az erőszakot válófélben levő férjére kenje. Aki sorozatosan rendőrt hívott megcsalt és válásra kényszerített férjére, azzal az indokkal, hogy amaz szinte fizikai agressziót követett el ellene, és ideje lenne a távoltartással (vissza)élni. Olyanról is tudok, aki válása után szisztematikus bosszút forralt, terrorizálta volt férjét. Aki mindent megtett, hogy elidegenítse gyermekét.

Aki végrehajtóhoz fordult, hogy a minimálbért meghaladó gyermekpénzt az apa pótjövedelmei okán megnövelje.

Aki lelki hadviselésként omladozó víkendházat vett férjének megmaradt egykori hétvégi házuk közelében, hogy előtte kelljen elhaladnia, amikor pihenni vágyna. Aki pontosan olyan márkájú autóban furikázott, mint exférje, csak pirossal, tudomást sem véve arról, hogy a jog szerint a kiskorú szabadidejét meg kellene osztania a szülők között. Folytassam a sort, a példákat, amelyek véget sem érnek? Inkább az olvasóra bízom, hiszen ő is sok, nagyon sok esetet felhozhat saját információi, tapasztalatai alapján.

Két különböző, kétféle erőszak. Az egyikről beszélünk, a másikról mélységesen hallgatunk. A fizikai agresszivitás látható, tapintható nyomokkal jár, nyilvánvalóvá teszi az áldozat fájdalmát, szenvedését. A lelki agresszivitás

  • nem látható,
  • a kívülálló számára nincs nyoma,
  • az okozott szenvedést sokan önsajnálatként értékelik.

Fizikai erőszak esetén a társadalom megbélyegzi az agresszort, lelki erőszak esetén az agresszor cselekedetei láthatatlanokká válnak, már-már megértést is elnyerhetnek, miközben az áldozat nem kap elégtételt a fájdalmaira.

Persze, a két erőszak nem szigorúan elkülönített, egyik kiválthatja a másikat. A nyomkövetős rendszer igyekszik megfékezni a fizikai erőszakot, a törvény szigora igyekszik csökkenteni a nőgyilkosságot. De képes-e a lelki nyomkövetés, a jog, az erkölcs vagy bármi más megfékezni a lelki erőszakot? Amely nemcsak egészségkárosító, hanem akár halálos is lehet. Láthatatlanul, hiszen a feldúlt férj halálos autóbalesete, vagy alkoholhoz menekülése hátterében aligha ítéljük el az igazi kiváltó okot, személyt.

Nagypéntek szenvedéstörténete és a harmadnapra feltámadás jegyében kihangsúlyozhatom, hogy Jézus szeretetre felszólító szavai, példabeszédei, tettei és legfőképpen ártatlan áldozatvállalása a mérce. A legnagyobb elképzelhető fizikai erőszakot, a kereszthalált szenvedte el azért, hogy áldozata, fizikai megsemmisítése és lelki megalázása hasznára legyen az emberiségnek. Ehhez képest bármely családon belüli vagy kívüli erőszak eltörpül, és arra biztat, hogy „az út, az igazság és az élet” követése az áldozat számára igazságtételt és életet jelent. Az elkövető számára pedig a bűn valódi büntetése az egyik legfájdalmasabb és legbénítóbb érzés, a bűntudat, amivel előbb-utóbb szembesülhet.

„Én elmegyek, de ne bánkódjatok, ne szomorkodjatok, mert elküldöm nektek a vigasztalót, a Szent Szellemet, aki majd megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében.” (János 16:8)

Dr. Ábrám Zoltán

A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 15., péntek

Az RMDSZ üllő és kalapács között

Volt egy idő, amikor közszájon forgott a román bonmot, miszerint Romániában azért tartanak választásokat, hogy kiderüljön: kivel fog együtt kormányozni az RMDSZ.

Az RMDSZ üllő és kalapács között
Az RMDSZ üllő és kalapács között
2026. május 15., péntek

Az RMDSZ üllő és kalapács között

Hirdetés
2026. május 05., kedd

Menesztették Bolojant. Örülünk, Vincent?

Érvényesült a papírforma, meghozta gyümölcsét a román baloldal és a szélsőjobb összeborulása: a vártnál is nagyobb arányban támogatta a parlament az Ilie Bolojan vezette kabinet menesztését.

Menesztették Bolojant. Örülünk, Vincent?
2026. május 01., péntek

Kormányközelben az AUR?

Ízlelgessük egy kicsit: egy magát szociáldemokratának nevező párt jóvoltából Romániában olyan helyzet állt elő, hogy már nem is csupán hipotetikus, megfoghatatlan, távoli rémképként szerepel a napirenden egy szélsőjobboldali párt kormányra kerülése.

Kormányközelben az AUR?
Kormányközelben az AUR?
2026. május 01., péntek

Kormányközelben az AUR?

2026. április 24., péntek

A PSD-s stratégia: oltsunk kerozinnal tüzet!

A Szociáldemokrata Párt válságkezelési receptje jelenleg a következő: ha ég a ház, víz vagy poroltó helyett a repülőüzemanyag-válságra is fittyet hányva az utolsó kerozinkészleteket kell ráönteni.

A PSD-s stratégia: oltsunk kerozinnal tüzet!
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Egy választási kudarc anatómiája, avagy mi lesz a magyar–magyar és magyar–román kapcsolatokkal?

A vasárnapi választási eredmények ismeretében fölösleges vitatni, hogy Magyarország demokratikus ország.

Egy választási kudarc anatómiája, avagy mi lesz a magyar–magyar és magyar–román kapcsolatokkal?
2026. április 16., csütörtök

Ismeretlen arcok: egy vérből valók vagyunk?

Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.

Ismeretlen arcok: egy vérből valók vagyunk?
Ismeretlen arcok: egy vérből valók vagyunk?
2026. április 16., csütörtök

Ismeretlen arcok: egy vérből valók vagyunk?

2026. április 14., kedd

Az erdélyi magyarok egy részét nem akarjuk lecserélni, ugye?

Két nappal az országgyűlési választást követően is folyik a találgatás, vajon mi vezetett a Fidesz-KDNP több mint másfél évtizede tartó hatalmának megdöntéséhez, a Tisza Párt elsöprő győzelméhez.

Az erdélyi magyarok egy részét nem akarjuk lecserélni, ugye?
Hirdetés
2026. április 10., péntek

A józan ész és a külhoni választópolgárok felelőssége

Talán nem túlzás kijelenteni: a rendszerváltoztatás óta a legintenzívebb és legdurvább választási kampányidőszak ér véget a vasárnapi országgyűlési választásokkal.

A józan ész és a külhoni választópolgárok felelőssége
2026. április 03., péntek

A Hormuzi-szorosban süllyed el a NATO?

Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.

A Hormuzi-szorosban süllyed el a NATO?
A Hormuzi-szorosban süllyed el a NATO?
2026. április 03., péntek

A Hormuzi-szorosban süllyed el a NATO?

2026. március 31., kedd

Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán

Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.

Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán
Hirdetés
Hirdetés