
Egységfront. Nicușor Dan, Karol Nawrocki és Mark Rutte a bukaresti találkozón
Fotó: presidency.ro
Lengyelország és Románia is szívesen befogadna még több amerikai katonát, amennyiben az Egyesült Államok valóban csökkentené katonai jelenlétét Németországban – hangoztatta kedd esti közös bukaresti sajtóértekezletén Karol Nawrocki lengyel és Nicușor Dan román államfő.
2026. május 13., 08:362026. május 13., 08:36
A Nicușor Dannal folytatott találkozó után a lengyel elnök arról beszélt: minden felelős európai vezetőnek azon kell dolgoznia, hogy Európában maradjanak az amerikai katonák, mert a következő évtizedben Európának nincs más biztonsági alternatívája.
mutatott rá a román államfő, hozzátéve, hogy létszámuk jelenleg 1500-ra tehető, de a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogălniceanu támaszpontot 4 milliárd eurós beruházással bővítik a következő években.
Mindkét vezető hangsúlyozta: állásfoglalásukkal nem a nyugat-európai szövetségesek ellen akarnak fellépni, hanem Európa biztonságát tartják szem előtt.
Bukaresti sajtóértekezletükön elmondták: főleg biztonsági témákról és a védelmi ipari együttműködés bővítéséről tárgyaltak.
Nawrocki úgy értékelte:
Hozzátette: Bukarest és Varsó védelmi együttműködése nem csak a fenyegetések diagnózisára korlátozódik, hanem válaszokkal is szolgál, hozzájárul Európa ellenállóképességének növeléséhez.
A lengyel elnök kifejezte örömét, hogy Románia lengyel Warmate drónokat vásárol, ez ugyanis szerinte növeli a haderejük együttműködési képességeit.
Nawrocki megerősítette, hogy
Magyarázatképpen megjegyezte: Lengyelország nemzeti stratégiájának része, hogy minden országot támogat, amely függetleníteni alkarja magát az orosz befolyástól.
Újságírói kérdésre válaszolva a lengyel és a román államfő is fenntartásokkal kommentálta a Kreml azon álláspontját, miszerint „a végéhez közeledik az ukrajnai háború”.
Nicușor Dan megjegyezte: Vlagyimir Putyin orosz elnök azt is megígérte, hogy nem indít inváziót Ukrajna ellen.
Nawrocki a Bukaresti Kilencek (B9) szerdai csúcstalálkozójának előkészítése érdekében érkezett Bukarestbe. A NATO keleti szárnyának országait tömörítő regionális együttműködést Lengyelország és Románia kezdeményezte 2015-ben.
Kedd este megérkezett a román fővárosba Mark Rutte NATO-főtitkár is, aki a román elnöki hivatalban találkozott a regionális csúcstalálkozó társelnökeivel, Nicușor Dannal és Karol Nawrockival.
A Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia Lengyelország, Románia és Szlovákia által indított regionális együttműködés ülésére idén először az északi NATO-tagországok – Finnország, Svédország, Norvégia Dánia és Izland – vezetőit is meghívták.
Az Egyesült Államok képviseletében Thomas DiNanno, az amerikai külügyminisztérium fegyverzetellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkára érkezik a román fővárosba. Médiaértesülések szerint a B9-ek tanácskozása alkalmából Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is Bukarestbe látogat.
Trump és a Kreml szerint is közel az ukrajnai háború befejezése
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy szerinte Oroszország Ukrajna elleni háborúja a végéhez közeledik, és Moszkva és Kijev egyre közelebb kerül a békés megoldáshoz, ezzel megismételve Vlagyimir Putyin orosz elnök néhány nappal korábban elhangzott hasonló megjegyzéseit.
„Az ukrajnai háború vége – úgy gondolom, hogy valóban nagyon közel van” – mondta Trump újságíróknak, miközben a Fehér Házból Kínába tartó útjára indult.
Trump kijelentései Putyin május 9-i, a lecsökkentett léptékű Győzelem Napja ünnepségeket követő sajtótájékoztatón elhangzott megjegyzéseit követték.
Az amerikai elnök azt is cáfolta, hogy ő és Putyin bármiféle megegyezésre jutottak volna arról, hogy Oroszországnak meg kell kapnia a teljes kelet-ukrajnai Donbasz régiót.
Arra a kérdésre, hogy diplomáciai erőfeszítések részeként elutazna-e Oroszországba, Trump azt válaszolta, hogy „mindent megtesz, ami szükséges”.
Az Egyesült Államok által közvetített tárgyalások Ukrajna és Oroszország között több mint két hónapja holtponton vannak, miközben Washington egyre inkább Iránra és az azzal kapcsolatos diplomáciai erőfeszítésekre összpontosít.
Míg Kijev a tárgyalások újraindítására törekszik, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter áprilisban kijelentette, hogy a tárgyalások Ukrajnával jelenleg nem élveznek prioritást Moszkva számára.
A jelentős nézeteltérések továbbra is gátolják az előrelépést, különösen Oroszország területi követelései tekintetében.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában arról beszélt: a békefolyamat során elvégzett munka alapján elmondható, hogy közeledik az ukrajnai konfliktus befejezése, de konkrét dátumokról egyelőre nem lehet beszélni.
„A békefolyamat terén elvégzett munka eredményei alapján elmondhatjuk, hogy valóban közeledik a befejezés. De ebben a kontextusban jelenleg nem lehet konkrétumokról beszélni” – fogalmazott.
Megismételte, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásokra az ukrajnai rendezésről, és minden tekintetben üdvözli az Egyesült Államok közvetítői erőfeszítéseit.
Közölte, hogy
a május 9-11-re kihirdetett humanitárius fegyverszünet Ukrajnában lezárult, és Oroszország folytatja a „különleges hadműveletet”, de ez „bármelyik pillanatban leállhat, amint Kijev és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vállalja a felelősséget és meghozza a szükséges döntést”.
Ismételten elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész bármikor találkozni Zelenszkijjel, de az orosz fővároson kívül csakis a konfliktus lezárásához, ahhoz, hogy a felek pontot tegyenek a végére, amihez „még sok házi feladatot kell elvégezni.”
A Balti-tengeren kialakult helyzetről szólva Peszkov azt hangoztatta, hogy az ottani feszültség fokozódásához az elmúlt hónapokban a NATO-országok haditengerészetének tevékenysége járult hozzá, nem pedig Oroszországé. A Kreml szóvivője szerint az orosz hadiflotta a világóceánon szigorúan a nemzetközi tengeri joggal összhangban teljesíti feladatát, a többi között a kalózkodás elleni védelem terén is, amely néha állami szintű is lehet.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
1 hozzászólás