
Markó Béla bírálta az RMDSZ-nek a magyarországi választásokon képviselt álláspontját, Kelemen Hunor más véleményen volt
Fotó: Orbán Orsolya
Erős érzelmeket váltott ki az erdélyi magyarok körében a magyarországi választás eredménye, sokan csalódottak, mások örülnek. Nekünk mindannyiukat meg kell értenünk, mert nincs két erdélyi magyar társadalom – hangoztatta a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) pénteki kolozsvári ülésén Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki szerint szükség van a korrekcióra az RMDSZ-ben. A miniparlament ülésén Markó Béla volt elnök „hatalmas mulasztásnak” nevezte, hogy a szövetség a Fideszt támogatta az elmúlt időszakban.
2026. május 15., 14:192026. május 15., 14:19
2026. május 15., 17:462026. május 15., 17:46
Az anyaországi és a romániai politikai változások kerültek terítékre a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) pénteki, a kincses város határában, Kajántón található CREIC-központban rendezett ülésén. A miniparlament mostani tanácskozása számára az nyújtott különlegesebb figyelmet, hogy a testület először ülésezett a magyarországi kormányváltás, valamint a romániai kormánybukás óta. Miközben a bukaresti kormánykoalíció feloszlása nem váltott ki vitát az RMDSZ-es belül, akadt, aki az anyaországi választásokkal, a Fidesz vereségével és a Tisza győzelmével kapcsolatban felvetette, hogy az alakulatnak változnia, nyitnia kell, és új szövetséget építésére van szükség.
Megemlékezéssel indult péntek kora délután a miniparlament tanácskozása, egyperces néma csenddel és egy kisfilm levetítésével emlékeztek a május elsején, tragikus körülmények között, 71 évesen elhunyt Takács Csabára, az RMDSZ egykori ügyvezető elnökére. Egyébként két kongresszusi ülés között a szövetség legmagasabb politikai döntéshozó testülete az SZKT.
Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyar közösségnek kiszámítható nemzetpolitikai együttműködésre van szüksége
Fotó: Orbán Orsolya
Politikai tájékoztatóját Kelemen Hunor kínai mondással ütötte fel, mondván: manapság érdekes időket élünk, ami „inkább átok, nem biztató helyzet”. A belpolitikai válság kapcsán a szövetségi elnök emlékeztetett: az RMDSZ kettős céllal, egyrészt a magyar érdekek képviselete, másrészt az ország problémáinak megoldása érdekében vállalt szerepet Románia kormányában. Szerinte a bukaresti politikai válság csak a jéghegy csúcsa, mélyebb társadalmi krízisről van szó, amit regionális és nemzetközi konjunktúra okoz.
Kelemen szerint a kormányzás az RMDSZ számára továbbra is eszköz, amelyet használni tud, ha a feltételek adottak. Közölte, azt fogja képviselni az államelnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni-palotában hétfőn rendezendő konzultáción, hogy az a legjobb megoldás, ha a felbomlott négypárti koalíció újraalakul, elismerte ugyanakkor, hogy ennek egyre kisebb az esélye. Nagyon nehezen lehet ugyanis megtalálni azt a miniszterelnök-jelöltet, aki össze tudná fogni a koalíciót, egy asztalhoz tudná ültetni a román liberálisokat (PNL) és a szociáldemokratákat (PSD).
Fotó: Orbán Orsolya
Arra figyelmeztetett, hogy több milliárd eurót veszíthet az ország, ha elhúzódik a politikai válság, ezért az a cél, hogy mielőbb, lehetőleg még június végéig legyen működőképes kormánya Romániának.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Kelemen: „kölcsönös tisztelettel” folytattam megbeszélést Magyar Péterrel
A magyarországi választásokkal kapcsolatban Kelemen Hunor továbbra is úgy vélte, hogy az RMDSZ helyesen járt el. Közölte, nagyon sokan vannak Erdélyben, akik csalódtak a Fidesz veresége miatt, elsősorban azoknak az erdélyi magyaroknak a 91 százaléka, aki élt szavazati jogával, és az Orbán Viktor vezette alakulatra voksolt. „Erős érzelmeket váltott ki a választás, ezért az első feladat az, hogy megértsük a csalódottakat, de azokat is, akik most örülnek, bizakodnak. Ez azért fontos, mert bármilyen az embere politikai véleménye, nincs két erdélyi magyar társadalom” – hangoztatta Kelemen Hunor, aki szerint az alakulat a választási kampányban „nemzetpolitikáról beszélt, és azt képviselte, amire az erdélyi magyarságnak szüksége van”.
Fotó: Orbán Orsolya
Úgy fogalmazott, „kölcsönös tisztelettel” folytatott megbeszélést az április 12-ei megmérettetést követően Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, aki megígérte, hogy a nemzetpolitikában nagy változások nem lesznek, a támogatáspolitikában viszont módosítások várhatók; Kelemen egyúttal emlékeztetett, Magyar Péter felkérte, az RMDSZ tartsa magt távol az anyaországi belpolitikától. „Ez számunkra nem lesz nehéz” – jelentette ki Kelemen.
Szerinte a közösségnek kiszámítható nemzetpolitikai együttműködésre, kölcsönös tiszteletre, párbeszédre és bizalomra van szüksége Magyarország kormányával. „Az elmúlt időszak sok sebet ejtett az erdélyi magyar társadalomban és a szövetségen is. Ezeket meg kell próbálni begyógyítani. Őszintén kell beszélnünk arról, ami jó, és arról is, ami rossz. Minden kritikát komolyan veszünk. Párbeszédet kell folytatni a közösséggel, meg kell hallgatni az emberek kritikáit, még azokét is, akik könyörtelen módszerekkel karaktergyilkosságokat hajtanak végre az internetes közösségi oldalakon” – hangoztatta a politikus, kiemelve, hogy beleszólást kell adni a fiataloknak a közösségi ügyekben, több felelősséget kell bízni rájuk, mert 2030 és 2040 Erdélyét már ők fogják alakítani.
Fotó: Orbán Orsolya
Kelemen hozzátette azt is, hogy nyitottabbá kell tenni a szövetséget, helyt kell adni a különvéleményeknek, ugyanakkor az alakulatnak képesnek kell lennie a korrekcióra. Kelemen szerint arra is fel kell készülni, hogy lesz két-három új magyar párt Romániában, szerinte azonban az RMDSZ-nek ezzel nem kell foglalkoznia. „A különút a közösségnek csak kárt okoz, továbbra is azt gondolom, hogy az egységben és a közösségben van az erőnk” – állapította meg Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök beszédét az elődjéé követte, és amint az várható volt, Markó Béla nem rejtette véka alá véleményét. A politikus egyébként régóta nem vett részt a miniparlament ülésén, sőt távol maradt az alakulat tavalyi kongresszusáról is, indoklása szerint éppen azért, mert nem értett egyet a Fidesz irányvonalával, továbbá azzal, hogy az RMDSZ támogatásáról biztosította az Orbán Viktor vezette alakulatot.
Markó Béla „beszólt” azoknak, akik tavaly bírálták amiatt, hogy Marosvásárhelyen fogadta Magyar Pétert
Fotó: Orbán Orsolya
„Nem azzal a nemzetpolitikával nem értettem egyet, amit az Orbán-kormány sokáig képviselt, hanem a leköszönő magyar kormány ama politikájával, ami az utóbbi időszakban Európa- és integráció ellenes útra lépett, a szabadságjogok korlátozására, oroszpárti álláspontra helyezkedett” – jelentette ki Markó Béla, aki szerint érdekellentét állt elő a magyar kormány politikája, illetve az erdélyi magyarok érdekei között.
„Az RMDSZ-nek felelőssége van abban, hogy képes-e a magyarországi politikai élettel tudatni: az erdélyi magyaroknak nem volt érdeke az a politika, amit Magyarország követett az elmúlt időszakban. A volt magyar miniszterelnök tihanyi beszéde bizonyította, hogy nem mi vagyunk az igazi prioritás, hanem olyan szuverenista politika, ami ha érvényesül, bennünket tönkre tesz” – jelentette ki Markó. A volt szövetségi elnök amiatt is bírálta az RMDSZ-t, hogy „teljes mellszélességgel ráfordult” a magyarországi választásokra, Bukarestről alig vett tudomást, miközben szerinte az erdélyi magyarok sorsa nem Budapesten, hanem a román fővárosban dől el.
Fotó: Orbán Orsolya
Tisztázta ugyanakkor, hogy nem szorgalmazza az alakulat jelenlegi vezetőségének távozását, szerinte közösen kell megerősíteni a szervezetet, az RMDSZ szövetség jellegét, szóba állni azokkal is, akik „nem szeretik” az alakulatot. Markó Béla ugyanakkor szemére vetette RMDSZ-es kollégáinak azt is, hogy tavaly el kellett viselnie, hogy egyesek „óriási bűnnek” tartották, hogy szóba állt a magyarországi ellenzék akkori vezetőjével, Magyar Péterrel, aki azóta Magyarország miniszterelnöke lett.
A miniparlament ülésén a továbbiakban nem alakult ki különösebb vita sem a magyarországi választásokkal, sem a romániai belpolitikai válsággal kapcsolatban. A felszólalók többnyire azt hangoztatták, hogy az RMDSZ-nek meg kell őriznie szövetség jellegét, lehetőleg kormányon kell maradnia Bukarestben, emellett együttműködésre kell törekednie az új magyar kormánnyal. Mindazonáltal a legtöbben a romániai politikai helyzetre, az RMDSZ-nek belpolitikában betöltött szerepére szorítkoztak, és kevésbé tértek ki az anyaországi választásokra.
Fotó: Orbán Orsolya
„Székelyföldön fehér holló, aki örül a kormányváltásnak, de ezt tudomásul kell venni, ettől mi még nem leszünk oroszpártiak. Ha ebből a korrekt megközelítésből indulunk ki, akkor sikerül együttműködésre lépni az új budapesti kormánnyal” – hangoztatta a székelyföldi politikus. Egyébként az SZKT-ülésen nem vett részt az RMDSZ erős székelyföldi vezetői közül Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, stratégiai igazgató és Tamás Sándor háromszéki tanácselnök; előbbi értesüléseink szerint külföldön tartózkodik.
Akadt ugyanakkor, aki elmarasztalta a testületet és kollégáit amiatt, hogy Kelemen és Markó beszédét követően sokan kivonultak a teremből (a többség az állandó bizottság tagjainak megválasztására sietett ki). Buday Richárd, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke felszólalásában elejtette: az az érzése, hogy „unalmas vagy álmos tanács” ülésén vesz részt. Szabó Ödön parlamenti képviselő azt kifogásolta, hogy miközben a szövetségben a 90-es években minden ideológia jelen volt a különböző frakciókban, mára ez megszűnt, az RMDSZ-nek nem sikerült megőriznie a szövetség berkeiben az eltérő ideológiát képviselőket, akik ma már a szervezeten kívül tartózkodnak.
Felidézte, hogy az elmúlt időszakban „nem volt divat” Markó Bélával beszélni, és tévedésnek nevezte, hogy a volt elnök nem ment el a tavalyi kongresszusra. Szabó Ödön az elmúlt évek megvalósulásai közé sorolta a nemzeti egységet, és figyelmeztetett, nem szabad hagyni, hogy az erdélyi magyarság „leszakadjon” az egységes magyar nemzettől.
Fotócsomagok, bankettek, ajándékok, limuzin és olykor korlátlan italfogyasztás is növelheti a végzős év költségeit, amelyek egyes családoknál több ezer lejre rúgnak. Kolozs megyei szülőket és pedagógust kérdeztünk a költekezés határairól.
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Még be sem mutatta miniszterjelöltjeinek listáját, a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac máris elveszítette egyik kiszemeltjét. Adrian Papahagi kolozsvári bölcsész bejelentette: nem kívánja irányítani a kulturális tárcát a kormányban.
Az aradi önkormányzatnak 37 ezer lej pénzbírságot kell fizetnie, amiért a jogerős bírósági ítélet ellenére sem aszfaltozott le egy utcát. Korábban a bíróság kártérítést ítélt meg az egyik lakó javára.
Jogerőssé vált a Maros megyei törvényszék május 19-i ítélete, amelyben életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a mezőméhesi Emil Gânjre, aki megölte és felgyújtotta barátnőjét.
Maros megyében teljes körű exporttilalmat vezettek be a juhállományra, miután több gazdaságban juhhimlőt, a múlt héten pedig a kiskérődzők pestisének (PMR) egy újabb gócát is azonosították.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
2 hozzászólás