Medve egy székelyföldi település határában fekvő erdőrészben. Bárhol találkozhatunk a nagyvaddal
Fotó: Tuchiluș Alex
Miközben Romániában egyre több a medvetámadás, és a falvakba rendszeresen bejáró nagyvadak emberéleteket is követelnek, a szakemberek szerint a helyzet nem oldható meg gyors politikai döntésekkel. Benke József székelyföldi vadgazdálkodási szakember úgy véli: most fizeti meg az ország a medvevadászat 2016-os leállításának következményeit, és évekbe telhet, mire helyreáll az egyensúly ember és nagyragadozó között.
2026. május 19., 19:192026. május 19., 19:19
Szinte nem telik el hét újabb medvetámadás nélkül Erdélyben, valamint a Kárpátokon túli területeken. A hírekben rendszeresen szerepelnek falvakba bejáró medvék, megtámadott gazdák, elpusztított háziállatok, sőt emberhalál is. Miközben a román kormány a medvekilövési kvóták megduplázását kommunikálja, a helyi önkormányzatok és vadgazdálkodók szerint a gyakorlatban továbbra is nehézkes és lassú a veszélyes egyedek eltávolítása.
Benke József vadgazdálkodási szakember – Székelyföld egyik legnagyobb, 53 ezer hektáron gazdálkodó vadászszervezetének, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesületnek az elnöke – szerint
„A jelenlegi helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki, és nem is lehet gyors megoldást várni. A problémák gyökere egészen 2016-ig nyúlik vissza, amikor az országban gyakorlatilag leállították a medvevadászatot” – mutat rá a mai állapotok valódi okára a szakember. Benke szerint amennyi idő eltelt a vadászat letiltása óta, körülbelül ugyanannyi idő kell majd ahhoz is, hogy a medve visszanyerje az emberrel szembeni természetes félelmét.
Az elmúlt hetekben a közbeszéd egyik legfontosabb témája lett a medvekvóta megduplázása. A Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes beterjesztése nyomán elfogadott törvénytervezet értelmében a jelenlegi, mintegy 400-as kilövési kvótát évi 859-re emelnék a 2026–2027-es időszakra.
Benke József szerint azonban fontos különválasztani a politikai kommunikációt és a valóságot. „Ez a megduplázódás politikai simogatás vagy fényezés is egyben” – fogalmazott, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kvótaemelés mögött valódi tudományos kutatás áll.
Benke József vadgazdálkodási mérnök hosszú évek óta figyelmezteti a politikusokat a vadállomány túlszaporodása miatt várható veszélyekre
Fotó: Beliczay László
A brassói erdészeti kutatóállomás ugyanis egy európai uniós projekt keretében DNS-alapú vizsgálatot végzett.
A valóságban azonban tízezernél jóval jóval több medve élhet a romániai erdőségekben, ezért a szakember szerint még a megemelt kvóta sem jelent valódi áttörést. Ha tízezer medvével számolunk, akkor a 800 körüli kilövési kvóta még a tíz százalékra becsült éves szaporulatot sem éri el. Vagyis a jelenlegi intézkedések legfeljebb hosszabb távon hozhatnak eredményt. „Ez inkább egy olyan intézkedés, amely azt jelzi, hogy évek múlva talán jó irányba haladunk” – jellemezte a vadgazdálkodási szakember a kormánydöntést.
A szakember szerint az elmúlt tíz év döntései alapvetően változtatták meg a medvék viselkedését. A vadászat hiánya miatt generációk nőttek fel emberközeli környezetben.
Azok a bocsok már kifejlett állatok, és most ugyanazokat az útvonalakat használják, amelyeket az anyjuktól tanultak, vagyis bejárnak a települések határába, sőt az utcákra is” – mutat rá a székelyföldi vadgazdálkodási mérnök.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
A falvak környéke rendkívül csábító a nagyvad számára, mert a legtöbb település határa valóságos „svédasztal”: zöldebb a fű, több az élelem, ott vannak a gyümölcsösök és a mezőgazdasági termények. Főként akkor merészkednek le a falvak közelébe, amikor az erdőben nincs bükkmag vagy tölgymag. Benke József szerint ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a medvék rendszeresen visszajárnak a településekre.
A közvélemény számára az egyik legnehezebben felfogható kérdés, hogy ha léteznek kilövési engedélyek, miért történik mégis ennyi tragédia. A válasz részben jogi természetű.
A jelenlegi szabályozás szerint a 81-es szűmú sürgősségi kormányrendelet alapján működő helyi bizottságok – amelyekben polgármester, csendőr, vadgazda és állatorvos is részt vesz – csak a belterületen megjelenő medvék esetében intézkedhettek.
Ez okozott problémát több tragikus esetben is, köztük ama Beszterce-Naszód megyei támadás esetében, amelynek során egy nő és a tehene is a medve áldozata lett a falu határában található legelőn.
A parlament ugyan elfogadott egy olyan módosítást, amely kiterjesztené a beavatkozási jogot külterületre is, a törvény azonban még az államelnök aláírására vár. A szakemberek szerint a módosítás jelentős segítséget nyújthatna a helyi önkormányzatoknak a veszélyes medvék elleni gyors fellépés terén.
Immár nemcsak a székelyföldi településeken gyakori látogató a medve: Kolozsvár közvetlen közelében is egyre gyakrabban bukkan fel, a hétvégén két helyen is látták.
Benke József szerint a közbeszédben gyakran összemosódik a vadászat és a veszélyes egyedek kényszerű kilövése. „A vadászat csúcsa a medvevadászat, különösen a hajtóvadászat. Ez etikusan felépített, szakmailag átgondolt folyamat. A másik, amikor egy problémás medvét kell kilőni egy bizottsági döntés alapján – az nem vadászat” – állapítja meg a szakember.
Korábban több vadásztársaság is jelezte: tagjaik nem akarnak kizárólag „sintérmunkát” végezni. Benke szerint azonban a mostani helyzetben párhuzamosan kell működnie a klasszikus vadgazdálkodásnak és a közbiztonsági beavatkozásoknak, hogy csökkenteni lehessen a településeken jelentkező veszélyhelyzetet.
Legutóbb a háromszéki Csernáton főutcáján kapták lencsevégre a nagyvadat
Fotó: Bede Andrea
A szakember szerint az sem mindegy, hogyan történik az állomány szabályozása. Az őszi hajtóvadászatokat például tudatosan a falvakhoz közeli erdőkben kellene megszervezni.
Így később kevesebb gyors beavatkozásra lesz szükség” – hangsúlyozza a vadgazda.
Emellett fontos lenne a populáció szerkezetének szabályozása is, mert nemcsak az idős hímeket kell kilőni. Minden korosztályból és mindkét nemből szükséges egyedeket kiemelni. Ha ugyanis csak a hímeket lövik ki, túl sok nőstény marad, ami a szakember szerint tovább gyorsítja a szaporulatot.
A medvevadászat költséges tevékenység: a mostani kvótákhoz úgynevezett CITES-engedélyek kapcsolódnak, amelyek lehetővé teszik a trófeák nemzetközi mozgatását. A medvetrófeák ára 5 és 10 ezer euró között mozog, ennyiért hirdetik meg a vadászatot a romániai vadászegyesületek helyi tehetős vadászok, illetve elsősorban külföldi érdeklődők számára.
A szakember szerint azonban a bevételek önmagukban nem oldják meg a problémát: a vadászegyesületek nem tudnak többet tenni az ügy érdekében, mint amit a kvótaszabályozással megold, illetve régiónként leoszt a törvényi szabályozás. A lényeg a következetes, több éven át tartó állományszabályozás lenne, amely rossz politikai döntések miatt Romániában nyolc éven át gyakorlatilag elmaradt.
DNS-típusú szakmai elemzés, kutatás, amely 2027-ben lesz esedékes a következő – 2028-2029-es – kilövési kvóták törvényi megállapításához.
Benke József szerint a lakosság nem számíthat látványos javulásra a következő években sem.
Tapasztalatai szerint a vadgazdáknak és az államnak közösen kellene olyan rendszert kialakítaniuk, amely egyszerre védi az embereket és biztosítja a medveállomány hosszú távú fenntarthatóságát.
„Mi együtt élünk a helyi lakossággal. A jóhiszemű vadgazda segíteni akar az embereken. De ezt csak következetes, hosszú távú munkával lehet megoldani, amelyben folyamatosan partner a politikum is” – mutat rá Benke József udvarhelyszéki vadgazdálkodási szakember.
A háromszéki Zabola község lakóit rettegésben tartja hat medve, amelyek a település közelében kóborolnak, és gyakran behatolnak a lakott területre. A medvéket az utcákon, az emberek portáin, sőt egy oktatási intézmény udvarán is l&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!