Nyári aszályban kincs az öntözővíz, de bizonytalanná vált az öntözőrendszerek bővítésének finanszírozása
Fotó: Makkay József
Miközben Románia mezőgazdaságát egyre súlyosabban érinti az aszály, az öntözőrendszerek fejlesztése továbbra is akadozik. A szakmai szervezetek szerint a beruházások lassan haladnak, az uniós támogatások jövője bizonytalan, így öntözővíz nélkül az ország élelmezésbiztonsága és mezőgazdasági versenyképessége is veszélybe kerülhet.
2026. május 19., 18:422026. május 19., 18:42
Bár a román hatóságok évek óta nagyszabású terveket ígérnek az ország öntözőrendszereinek helyreállítására, a megvalósítás továbbra is messze elmarad a vállalásoktól, még mindig kevés öntözővíz jut kia földekre. Az országos öntözési főinfrastruktúra-rehabilitációs program szerint 2020-ig a rendszerek 70, 2030-ig pedig 90 százalékát kellett volna felújítani, jelenleg azonban
– áll Napraforgó-termesztők Szövetségének szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásában.
A helyzetet tovább nehezítheti, hogy az Európai Bizottság a 2028–2034-es Közös Agrárpolitika keretében megszüntetné az öntözési beruházások uniós támogatását. Pedig a szakértők szerint az öntözés ma már nem luxus, hanem az élelmezésbiztonság alapfeltétele egy olyan országban, ahol a 9,7 millió hektárnyi szántóföldből 7,3 millió hektárt veszélyeztet az aszály.
A gazdák minden száraz évben milliárdos veszteségeket szenvednek el a terméskiesések miatt, miközben Románia egyre több mezőgazdasági termék importra szorul. Az ágazat problémáit súlyosbítja, hogy a beruházások gyakran elakadnak, és nincs átlátható kimutatás azok gazdasági megtérüléséről sem.
ami tovább növeli az ország más térségeinek sérülékenységét. Romániának sürgősen modern, digitalizált és központilag tervezett öntözési rendszerre lenne szüksége.
A román belpolitika egyik központi témájává vált a mezőgazdasági területek öntözése. A nagy szárazság miatt a gazdák gyors állami beavatkozást követelnek, a szaktárca pedig ismét ígérget.
Kiemelte: az ország mezőgazdaságának jövője az uniós források lehívásától, az intelligens öntözési technológiák bevezetésétől és az állam, valamint a gazdák közötti együttműködéstől függ. Közben újra napirendre került a Szeret–Bărăgan-csatorna építése is, amely az egyik legnagyobb romániai vízügyi projektnek számít. A 23 kilométeres első szakasz közbeszerzése azonban jogi viták miatt elakadt, így a 2028-ra tervezett befejezés veszélybe került. A csatorna elkészülte mintegy 40 ezer hektár öntözését segítené elő, részben energiafogyasztás nélküli, gravitációs rendszerrel.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!