Nem kell tapasztalt politikai elemzőnek lenni ahhoz, hogy kijelentsük: a jövő évi magyarországi választásokat eddig még soha nem látott ellenségeskedés fogja megelőzni.
Milyen társadalmi változásokat hozhat a koronavírus-járvány? Milyen hatása lehet a pandémia által okozott válságnak? A konzervatív vagy a liberális világnézet erősödhet meg? Zétényi Zsolt budapesti ügyvéddel és jogtörténet-kutatóval beszélgettünk.
Erdélyi Tibor Kossuth-díjas magyar táncos, koreográfus, népi szobrász életét a népművészetnek szentelte. A Magyar Állami Népi Együttes munkájában a kezdetektől részt vett, s nagyon sok emléke kapcsolódik a „hőskorhoz”. Szavaival ezekből idézünk.
Az RMDSZ politikusai fontos tisztségeket töltenek be az államaparátusban. Mindeközben az RMDSZ-szel szövetségre lépett Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) pártjai körön kívül maradtak. Csomortányi Istvánnal, az EMSZ társelnökével beszélgettünk.
Mit tehetnek a kézművesek, ha nincsenek vásárok? Nyakukon marad a termék, vagy más utakon tudják értékesíteni? Mennyire viselte meg őket a járványhelyzet? A kérdésekre ismert kézművesek segítségével kerestük a válaszokat.
A tavasz kezdetének előestéjén, március 19-én a harmonikásoké a főszerep a Hagyományok Háza Színpadon sorozatában. A nézők a kiváló előadók játékát két felvonásban élvezhetik.
A Beszterce-Naszód megyei Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. A korábbi udvarházakból átépített kastélyt a 19. században újították fel.
A 2016-os olaszországi földrengésben megsérült norciai Szent Benedek-bazilika helyreállításához a magyar kormánytól kértek segítséget. „Magyarország adománya annak a reménynek a jele, hogy még mindig érdemes Istenért élni” – áll a köszönő levélben.
Március 2-án töltötte 90. életévét Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió egykori elnöke. Reformkísérletei a hidegháború végéhez vezettek, ugyanakkor a kommunista rendszer bukását, a Szovjetunió széthullását eredményezték.
Nem csupán a kommunista diktatúra hazugságokra épült szörnyűségei, hanem a bukását eredményező rendszerváltás óta eltelt harminc év demokráciája is megtanított bennünket, hogy a politikában más szabályok érvényesek, mint a „való világban”.
Száz éve, 1921. március 22-én hunyt el Kolozsváron Pákey Lajos, a kincses város egykori főépítésze. Ő tervezte többek között a Mátyás-szobor és a Sissi-emlékmű talapzatát.
A szilágypaniti magyar közösség azon ritka települések közé tartozik, ahol gyarapodik a lakosság. A szülőfalujukhoz ragaszkodó panitiak átlagéletkora 37 év. A virágzó közösség életében fontos szerepet tölt be Szilágyi Zoltán református lelkipásztor.
A magyar nyelvterület első kőszínháza Kolozsváron nyílt meg 1821. március 12-én, és „Farkas utcai színház” néven vonult be a kultúrtörténetbe. Kétszáz évvel ezelőtti megnyitójára írta Katona József a Bánk Bánt, mégsem ez lett az első bemutatott darab.
A Hagyományok Háza pályázatokkal, táborok szervezésével, kiállításokkal támogatja a hagyományos mesterségek folytatóit. E szerteágazó munkáról Pölös Andrea néprajzkutató-muzeológus ad ízelítőt.
Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. Az átépített kastélyt a 19. században újították fel. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunk ezúttal a mezőségi barokk kastély történetét járja körül.
Senki sem tudja pontosan, hányan próbáltak átszökni a határon Ceauşescu Romániájából. Becslések szerint a sikertelen kísérletek áldozatainak száma több ezerre tehető. Akit a határőrök nem lőttek le, de itt ragadt, arra nehéz idők vártak.
Mint étel és só, úgy fonódott össze a máramarosi Aknasugatag magyarságának életútja a település sóbányájának sorsával. Évszázadokig együtt virágoztak, majd 1952-től indult a közös leépülés.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) legfőbb prioritása a honosítás, hiszen sokan vannak, akik az elmúlt tíz év során nem kérelmezték a magyar állampolgárságot. Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatót Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke.