Székely vendégszoba
Fotó: P. Buzogány Árpád
A karácsonyi erdélyi és magyarországi könyvpiac különleges darabja a Székely Kalendárium. A háromszázhatvan oldalas kiadvány a paraszti hagyományoknak is nagy teret szentel, így többek között Seprődi János zenetudós munkásságát is taglalja.
2023. december 18., 10:142023. december 18., 10:14
A kalendáriumoknak jelentős tradíciói vannak a Kárpát-medencében, hiszen a paraszti kultúrában gyakran egy egész évre szolgáltak olvasnivalóul, s a méretes naptári melléklet a konyhát vagy a tisztaszobát díszítette. Az idő előrehaladtával, s
Fotó: P. Buzogány Árpád
A Pro Press Egyesület Székely Kalendáriuma különösen lebilincselő olvasmány: történelem, kis színesek, a népi hagyományok jelennek meg az oldalakon. A Hagyományok Házához beérkezett példányban különösen az utóbbiak számunkra a legérdekesebbek. A lapokon jeles napok szokásvilága elevenedik meg, a zalánpataki falumúzeum kincseit ismerheti meg az Olvasó. Különösen érdekes a Seprődi János (1874-1923) folkloristáról publikált anyag. Kelemen László, a Hagyományok Háza Erdély Alapítvány elnöke, zeneszerző egészítette ki a leírtakat:
„Seprődi János zenetörténész és folklorista kultusza Erdélyben még él, ez az ismertség Kibéd és környékén, a székely Sóvidéken és Udvarhelyszéken a legerősebb. A tudós szülőfalujában Kibéden méltó módon ápolják emlékét, egyesület viseli a nevét, a szülőházát megjelölték és a település központjában mellszobra is látható. A népzenészek körében különösen ismertek korai, pótolhatatlan kibédi gyűjtései; neki köszönhetjük a kibédi táncok első leírását. Mivel a falu szülötteként benne élt e kultúrában, a leírások meglehetősen pontosak, s mind a mai napig fontos támpontot adnak a visszatanításukhoz. Ennek nyomán Seprődi hozzájárult, hogy
Seprődit amatőr zeneszerzőként is ismerték, népszínművekhez írt zenét, de népszínművek is kikerültek kezei alól. A hagyomány szerint – a kor szellemének megfelelően – nem tett különbséget a népdal és a népies műdal között. Visszatekintve, munkásságából az eredeti népdalok a legértékesebbek.
Seprődi János zenetörténész és folklorista szobra KIbéden
Fotó: P. Buzogány Árpád
Zenetörténész tanárom Benkő András, Almási Istvánnal közösen 1974-ban a Kriterion Kiadónál Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése címmel adott ki egy tanulmánykötetet. Könyvtárakban hozzáférhető, s mindenkinek ajánlom, én is nagyon sokat tanultam belőle. Abban a szerencsés helyzetben is voltam, hogy lánya, Seprődi Ilonka néni tanárom volt a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban. A családi zenei vonal tehát folytatódott, s folytatódik, hiszen Ilonka néni fia Orbán György, a Kossuth-díjas zeneszerző.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!