Brüsszel cinkosan hallgat Lengyelország kapcsán, ,,egyedi esetnek” tartja a balliberális hatóságok súlyos túlkapásait

A politikusokat korábban szabadságvesztésre ítélte a lengyel bíróság, de elnöki kegyelemben részesültek.

A letartóztatásokra válaszul tiltakozók tömegei vonultak az utcákra, és a PiS képviselői feljelentést tettek, bűncselekményekkel vádolva Szymon Holowniát, a szejm elnökét. Lengyelországi szakértők és politikusok a jogállamiság ismételt sárba tiprásáról beszélnek, ami az elmúlt hetekben rendszeressé vált az országban, amióta Donald Tusk miniszterelnök átvette a hatalmat.

Az elmúlt időszakban a lengyel köztelevízió és rádió, valamint az állami hírügynökség vezetőinek leváltása és a bírák fenyegetése, illetve az eltávolításukra tett kísérletek mind olyan intézkedések, amelyek joggal váltották ki a jogállamiság és a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságáért aggódó lengyelek haragját.

Semmitmondó brüsszeli válasz

A V4NA hírügynökség azt szerette volna megtudni az uniós intézmények vezetőitől, hogy milyen lépéseket terveznek a jogállamiság nyilvánvaló megsértése miatt, a lengyel jogállamiság és az olyan egyetemes uniós értékek, mint a szólásszabadság megvédése érdekében.

Az Európai Bizottság válaszában a hírügynökséggel azt közölte, hogy tisztában vannak a lengyelországi eseményekkel, és a képviselők – százezres tüntetést kiváltó – letartóztatásával, ami, mint fogalmaztak, egy „nemzeti ügy, amelyet a nemzeti hatóságok ellenőriznek”.

Kérdés azonban, hogy mi számít „egyedi esetnek” a Bizottság szerint, hiszen számtalan esetben fogalmaztak meg kritikát, bírálatot a korábbi, jobboldali lengyel, vagy épp a magyar kormánnyal szemben, és sokszor fejezték ki véleményüket – amelyek akár komoly jogi következményekkel is járhattak – olyan kérdésekben, amelyekben a tagállamok nemzeti hatáskörben dönthetnek, vagyis az Európai Bizottság többször szólt bele tagországok belügyeibe.

Élesen támadták a jobboldali lengyel és magyar kormányt

Lengyelország esetében Brüsszel rendszeresen bírálta a PiS-kormányt az igazságügy területén végrehajtott reformok miatt annak ellenére, hogy az Európai Bizottságnak nincs hatásköre az igazságszolgáltatás működésének kérdésében egy uniós államban, és az igazságszolgáltatás megszervezése teljes mértékben a tagállamok hatáskörébe tartozik.

A belügyeket érintő nyilatkozatot tett az Európai Bizottság Magyarország esetén is. A magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása után Ursula von der Leyen, az EB elnöke „szégyennek” nevezte a jogszabályt, és megfogadta, hogy a Bizottság minden hatáskörét latba veti a magyar LMBTQ-közösség jogainak védelme érdekében.

Egy tavaly áprilisi erőszakba fulladó ellenzéki tüntetés kapcsán pedig Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke találkozón biztosította a tüntetés több résztvevőjét az EB támogatásáról és arról, hogy az azt megelőző hetek eseményeit is részletesen ki fogják vizsgálni.

Ennek fényében érdekes, hogy a mostani lengyelországi tüntetések egyik fő kiváltó okát az EB „egyedi esetnek” aposztrofálja, és nem kommentálja.