Karácsonyi gyerekrajzok díjazása a Hagyományok Házában
Fotó: Dusa Gábor
A Hagyományok Háza december 8-án rendezte a karácsonyi rajzpályázatának díjátadását és az alkotásokból rendezett kiállítás megnyitóját. A jeles eseményről Galambos Anna, a kezdeményezés társszervezője számolt be.
2023. december 17., 17:302023. december 17., 17:30
„Az immár hagyományos karácsonyi rajzpályázatot szeptember végén írta ki a Hagyományok Háza, s bő egy hónapot biztosított a kis alkotóknak a rajzok elkészítésére, s eljuttatására. Eredetileg november közepéig vártuk a képeket, de a szerbiai postássztrájk és az erdélyi havazások miatt a határidőt december elejére módosítottuk.
A ,,tender" az egész Kárpát-medencében élő gyerekek fantáziáját megmozgatta, a legtöbb alkotás Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből érkezett; a nagymegyeri, a zentai, a kolozsvári és a székelyudvarhelyi fiatalok ugyancsak kitettek magukért. Összességében a pályázatok harmada érkezett külhonból.
Az egyik díjazott kislány, Engi Adél a Vajdaságból
Fotó: Dusa Gábor
Az idei téma a karácsonyi kántálás volt, s a zsűri már előre aggódott, hogy a figurális ábrázolást hogyan oldják meg a fiatalok. A kétségek feleslegesek voltak, s a döntnököknek ezúttal is nehéz dolga volt, mivel a rajzok jelentős része kiváló képzelőerőről tanúskodott, s a kidolgozásuk is művészlélekre vallott. Az elbírálási szempontok között sorolhatjuk fel a technikát, valamint az emberábrázolást.
Emellett a zsűri számos alkotást szavazásra bocsájtott az Intézmény Facebook oldalán, így egy közönségdíjat is kiosztottak az ünnepi eseményen. A határon túli gyerekek is jól szerepeltek a megmérettetésen. A jutalmak között szerepeltek a Hagyományok Háza saját kiadványai, egyéb tárgyak, valamint csokoládé is. A díjkiosztást jelentős érdeklődés kísérte, szülők, felkészítő pedagógusok társultak a pályázókhoz, csupán két kiértesített díjazott nem tudott részt venni az eseményen. A különdíjasok között voltak óvodás csoportok is, akik örömmel érkeztek, így ugyancsak megtelt a tárlat. A legszebb alkotásokat a Hagyományok Háza Halmos Béla teremében (Budapest, Corvin tér 8.) tekinthetik meg december 19-éig az érdeklődők.”
A felvidéki Demeter Gábor is díjjal térhetett haza Budapestről
Fotó: Dusa Gábor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!