Elhatárolódás. Tarr Zoltán szerint a Tisza nem támogatja új határon túli magyar párt alapítását
Fotó: Facebook/Tarr Zoltán
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke Facebook posztjában.
2026. április 30., 09:332026. április 30., 09:33
A politikus, aki a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium leendő vezetőjeként a határon túli és a diaszpórában élő magyarsággal való kapcsolattartásért is felel majd, hangsúlyozta:
Ennek szellemében, minden ellenkező hír, vagy sejtetés dacára,
– fogalmazott szerda késő esti bejegyzésben.
Emlékeztetett arra, hogy a leendő miniszterelnök, Magyar Péter az elmúlt napokban a határon túli magyar pártok képviselőivel folytatott találkozóin is egyértelművé tette: kapcsolataikat a határon túli magyarokkal és az őket képviselő szervezetekkel a kölcsönös tisztelet mentén, világos és átlátható alapokra helyezik.
Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.
Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy
A már megszerzett jogokat minden körülmények között megőrzik, ugyanakkor alapvető változásokat várnak el az anyaországi források felhasználásának átláthatósága és hatékonysága terén.
Megismételte Magyar Péter korábbi bejelentését, miszerint a felelős gazdálkodás és a tisztánlátás érdekében a leendő Tisza-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását.
Mint arról beszámoltunk, Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) néven politikai alakulatot kíván létrehozni Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója.
„Vége a várakozásnak. Az RMEP megérkezett. Letettük az alapokat” – írta közösségi oldalán a sepsiszentgyörgyi származású, évek óta Magyarországon élő színművész.
Vasárnapi szűkszavú posztját hétfőn hosszabb követte, amelyben a Tisza Párt legmarkánsabb erdélyi képviselője
„A romániai magyar közösség jövőjét nem néhány szereplőnek kell eldöntenie, hanem közösen kell felépítenünk – éljünk bárhol: Bukarestben, Nagyváradon, Nagybányán vagy Zilahon, Sepsiszentgyörgyön vagy Szebenben, Budapesten vagy Torontóban, Zalaegerszegen vagy Münchenben” – olvasható a programrészletben.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Kátai szerint a romániai magyar társadalom kettős politikai szorításba került: egyik oldalról a helyi hatalmi hálózatok, másik oldalról a külső politikai elvárások szabták meg, miről lehet beszélni, mit lehet kérdezni, és meddig lehet önállóan cselekedni.
Úgy véli, olyan romániai magyar közösséget kell építeni, amely erős, önazonos, szervezett és cselekvőképes; amely nem sodródik, hanem képes alakítani saját jövőjét.
Erről lapunk is meggyőződött, amikor kereste a bukaresti törvényszék honlapján a Romániai Magyar Egységpárt alapításáról szóló határozatot, amelynek azonban nincs nyoma.
Nem véletlen, hiszen Kátai hétfőn kora délután újabb poszttal jelentkezett, amelyben közölte: az RMEP három alapító tagot toboroz, akik aktívan részt vennének „egy egységre, valódi képviseletre és közösségi felelősségre épülő politikai mozgalom felépítésében”.
Megemlítette, fontos feltétel, hogy a jelentkező korábban semmilyen politikai pártnak nem volt tagja, és „tiszta lappal, hitelesen tudjon részt venni egy új közösségi-politikai kezdeményezés elindításában”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás