Szabó Dezső az értékesítésre váró borjaival
Fotó: Makkay József
Az egykoron zöldségtermesztéséről híres Aranyosszéken bizony keresgélnie kell az embernek, amíg olyan családra akad, ahol hagymát, murkot és sárgarépát termelnek. A legtöbb gazda abbahagyta a földművelést, és elszegődött a tordai és a környékbeli cégekhez dolgozni. Néhány mezőgazdasági termelő azonban kitart, és azt vallja, a földből ma is meg lehet élni. Náluk jártunk Aranyosrákoson.
2023. december 19., 08:292023. december 19., 08:29
2023. december 19., 10:092023. december 19., 10:09
Disznóvágásra toppanok be az aranyosrákosi Szabó családhoz, ahol a két testvér a szülői házban szorgoskodik. A zöldségtermesztéssel, szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó családban régi hagyománya van a disznóvágásnak, amihez a hízó a családi gazdaságból kerül ki. Az istállóban tejelő tehenek, a karámban juhok ropogtatják a téli eleséget, a pincében zsákokban áll a piacolásra való zöldség.
Három évtizeddel ezelőtt a legtöbb aranyosszéki portán ilyen kép fogadta a látogatót, ma azonban a két kezemen meg tudnám számolni, hány gazda maradt a föld mellett. Aranyosrákost 1966-ban csatolták Várfalvához: a 2021-es népszámlálás adatai szerint a községközpontban 1218, többségében magyar ember él.
Zsákokban a piacolásra előkészített zöldség
Fotó: Makkay József
,,Pár évvel ezelőtt jóval több család foglalkozott zöldségtermesztéssel, de évről évre kevesebben maradtak. A legtöbben átváltottak gyári munkára. Tordán és a bágyoni ipari parkban keresik az alkalmazottakat, míg a piacolásból egyre nehezebb megélni” – foglalja össze az aranyosszéki rögvalóságot a tíz hektár területen zöldséget és a 8 tehénnek és birkáknak eleséget termelő gazda.
Az idők változását mutatja, hogy az aranyosszéki gazdák rendre kiszorultak a piacokról. Pontosabban fogalmazva egy idő óta nem éri meg asztalt bérelni a kolozsvári Széchenyi téri piacon, de máshol sem. A hagymát, gyökérzöldséget, babot (gyalog vagy karós paszulyt) és a szabadföldi paradicsomot évek óta a Kolozsvár határában fekvő dezméri nagybani zöldség- és gyümölcspiacra szállítják. Ha olcsóbban is, de itt lehet nagyobb tételben értékesíteni.
Szabó Zsolt a több lábon állást választotta
Fotó: Makkay József
A disznóvágásnál segédkező asszonyok szerint a tordai piac felvevőképessége beszűkült, csak néhány nyugdíjas kistermelő jár oda árulni. Van, aki az aranyosgyéresi heti vásárban, vagy a szintén nem túl messze fekvő Marosújvár piacán kínálja portékáit. A Szabó családhoz hasonló, nagyobb területen gazdálkodók a megyeszékhely nagybani piacára szállítják az árut. Szabó Zsolt szerint próbálkoztak nagyáruházakkal is – a község határában fekszik a Kaufland erdélyi logisztikai raktára –, de esélytelen bekerülni, mert csak akkor hajlandóak a gazdákkal szerződni, ha egész évben, folyamatosan szállítanak árut.
– magyarázza a házigazda.
Érkezik a tehenek kedvence, a silótakarmány
Fotó: Makkay József
Nosztalgiázunk vendéglátóimmal. Arról mesélnek, hogy a termelőszövetkezet idején a nagy területeken termelt hagymára előre leszerződött külföldi vevők vártak. Kamionokkal és tehervagonokkal exportálta az állam a kiváló minőségű aranyosszéki zöldséget, mindig volt rá kereslet az országban és küldön egyaráént.
,,A rendszerváltás utáni években jöttek a zöldségkereskedők, a viszonteladók, akik házról házra járva vásárolták fel a portékát. Nekünk és nekik is megérte. Mi megspóroltuk a piacolás költségeit, ők pedig jó áron tudták értékesíteni a hagymát és a gyökérzöldséget. A jól működő kereskedelemnek vetett véget az áruházláncok terjeszkedése, amelyek masszív behozatalból árasztották el zöldséggel és gyümölccsel a romániai piacot” – panaszolja Szabó Zsolt.
A gyors változással minden átalakult. Megdrágult a kézimunka, de ma már semmilyen áron nem lehet napszámost találni.
Hagymaültetés idején régen kalákában jártak egymáshoz az asszonyok. Ma már sem erre fogható asszony, sem kaláka nincs Aranyosszéken.
A földalapú európai uniós támogatás nem lendített a gazdák kedvén, mert a munkaigényes zöldségtermesztés így is többe kerül, mint amennyit a vásárló a végtermékért hajlandó fizetni a török és lengyel zöldség mellett. Szabó Zsolt szerint a több lábon állást választották: a zöldség- és az állattenyésztésből származó jövedelem kiegészíti egymást, így főállású gazdaként könyebb megélni.
A harminc fős szarvasmarhaállomány tejét jó áron lehet értékesíteni a faluban
Fotó: Makkay József
A várfalvi községi iskola melletti farmon harminc tejelő marhát tartó Szabó Dezső – Szabó Zsolt testvére – az állattartás mellett kötött ki. Korábban a családja is zöldségtermesztéssel foglalkozott, miközben a tordai vasútnál, majd egy magáncégnél dolgozott. Idővel azonban rájött, hogy jobban megéri itthon, főállásban gazdálkodni.
Állítom, hogy jobban, mint az, aki fizetésért eljár dolgozni tordai cégekhez” – magyarázza vendéglátóm, akivel bejárjuk a szabadtartásban élő tehenek és borjak tágas farmját. Az állattelepen van segítség, a tej értékesítése sem okoz gondot. Mivel a faluban rég kivesztek az 1-2-3 tehenes gazdák, a frissen fejt tejet szívesen megvásárolják helyben, nagyobb részét azonban egy tordai kereskedő szállítja el. A gazdaasszony túrót, sajtot, tejfölt is készít, ami szintén vevőre talál Aranosrékoson és Várfalván.
Kilátás Szabó Dezsőék aranyosrákosi portájáról
Fotó: Makkay József
Ifjú gazdapályázatot készítenek elő a fiatal szakember nevére: ha elnyerik az uniós kiírást, a hetvenezer eurós támogatásból új mezőgépet vásárolnának. A meglévő gépparkot folyamatosan kell bővíteni, új gépekre a pénzt csak pályázatokból lehet előteremteni.
A törzskönyvezett pirostarka tehenek elé markológép kupájában szállítják a frissen megbontott silótakarmányt. Illatára felkapják a fejüket a tehenek, szarvasmarhának ennél jobb téli csemege nincs. A szomszédos iskola diákjai szünetben átnéznek a kerítésen: minden bizonnyal közülük is egyre kevesebben látnak odahaza tehenet.
Kolozs megye legdinamikusabban fejlődő ipari parkja lett az aranyosszéki Bágyon határában 320 hektáron elterülő telephely. A legnagyobb beruházónak számító, repülőgépalkatrészeket gyártó belga Sonaca vállalaton kívül egyre többen érdeklődnek.
A rendszerváltás utáni kilencvenes évek mezőgazdasága az átmeneti időszak valamennyi rákfenéje ellenére is kifizetődő volt, miközben a gazdák alig kaptak állami támogatást. Ma támogatással sem lehet a földből megélni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!