Hirdetés
Makkay József

Makkay József

Ki kit von felelősségre a székelyudvarhelyi tragédia miatt?

2023. december 20., 17:472023. december 20., 17:47

2023. december 21., 22:012023. december 21., 22:01

A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, hogy a hívek adományaiból élő történelmi magyar egyházak önerőből tartsák fenn iskolaépületeiket.

A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium hétfőn délután beomlott diákotthonának emberi életet is követelő tragédiája mérhetetlen felháborodást váltott ki nemcsak a székelyföldi város lakói között, hanem Erdély- és Románia-szerte. A tragikus falomlásról tudósító sajtóanyagok kommentözönében a felelősök számonkérését követelik, de van, aki az összeomlott épület tulajdonosának, a római katolikus egyháznak esik neki.

A hírek szerint a főbűnös a tragédiát előidéző földmunkákért felelős cég vezetője, de a történetet nem lehet ennyire leegyszerűsíteni. Már csak azért sem, mert nagyon sok régi – elsősorban egyházi tulajdonú – épületben történik Erdély-szerte magyar oktatás és a diákok elszállásolása. Ezzel egy

igen kényes kérdéshez jutunk el, amiről sem a román hatalom, sem a magyar, vagy részben magyar vezetésű önkormányzatok, sem az erdélyi magyar közélet nem foglalkozik érdemben.

A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Az ilyen hátterű oktatási intézmények sorsáról az ingatlan tulajdonjogával rendelkező történelmi magyar egyház és a helyi önkormányzat közötti szerződés rendelkezik.

A szerződés alapján a polgármesteri hivatal meghatározott összegű havi bért fizet az egyháznak. Onnantól fogva az épület karbantartása és felújítása az egyház felelőssége. A helyi önkormányzat a közköltségeket fedezi, az államkasszából pedig a pedagógusok bérét fizetik ki.

Ezzel a kör bezárul: a száz, vagy akár több száz éves épületek karbantartásának és teljes felújításának terhe az egyházra marad. Arra az egyházra, amely az 1989-es rendszerváltás után végeláthatatlan perek nyomán szerezte vissza gondozatlan, lelakott épületeit, vagy egykori tulajdonának egy részét.

A restitúciót követően az egyházak ingatlanjaikat azonnal felajánlották oktatási célra, nem akartak bérpalotákat kialakítani, hogy nagy jövedelemre tegyenek szert.

Ezt a gesztust a román állam semmivel nem honorálta. Bukarest úgy tesz, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, hogy a hívek adományaiból élő történelmi magyar egyházak önerőből tartsák fenn iskolaépületeiket.

A 2010-től új nemzetpolitikát meghonosító magyar állam nem nézte tétlenül a magyar egyházakra nehezedő terheket, ezért az elmúlt tíz esztendőben budapesti kormányforrásokból újult meg a legtöbb magyar kollégium és gimnázium Erdélyben. Sokmilliárd forint támogatásból kellett Szatmárnémetitől Nagyváradon, Kolozsváron át Brassóig rengeteg magyar oktatási intézményt megtámogatni, hogy mai körülményekhez illő feltételeket biztosítson diákjai számára. Mindezt olyan körülmények között, amikor a román tannyelvű iskolák mindenhol helyi önkormányzati és román állami támogatásból újultak meg. A magyar egyházi oktatási intézményekre soha nem jutott pénz, vagy ha igen, az volt a szerencsés kivétel.

Több, mint harminc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a különböző kormánykoalíciós tényezőként is tevékenykedő RMDSZ felismerje, ez nincs rendjén. Az érdekvédelmi szervezet a legutóbbi kormánybuktatás előtt nyújtotta be a bukaresti parlamentbe törvénymódosító javaslatát arról, hogy az iskolákat működtető egyházak is részesüljenek állami támogatásban oktatási ingatlanjaik felújításához. A jogszabálykezdeményezés elfogadása azonban a jövő ködébe vész, ami azt jelenti, hogy továbbra is a magyar kormánytámogatásra számíthatunk.

Jellemző módon az elmúlt napokban a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság vette fel először a kapcsolatot a Tamási Áron Gimnázium és Székelyudvarhely vezetőségével, hogy tudassa:

a magyar kormány anyagi támogatást fog nyújtani az épület újjáépítéséhez.

A helyszínen megforduló román oktatási miniszter asszony ilyen téren sokat nem ígért, a román kormányfő a felelősségrevonásról beszélt.

Talán magukkal kéne elkezdjék.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Közösségi oldalak, álhírek, lincselés: a tiltás vagy az edukáció a megoldás?

Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.

Makkay József

Makkay József

Agrárország importkosárral

Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.

Balogh Levente

Balogh Levente

Aki előre hozott választást akar, az AUR-os?

Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A Majka-ügy csak a jéghegy csúcsa, be kellene fejezni a magyar–magyar acsarkodást

Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Miért félnek a kettős állampolgároktól?

Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.

Páva Adorján

Páva Adorján

Kényelmi illúziónknak vége: energiabiztonságunk a Dunának megy

A közép-európai ember kényelmi illúziójának végét jelzi mindaz, ami most az életadó, elnyűhetetlennek hitt kék szalagunkkal, a Dunával történik. És abból kifolyólag velünk, mindannyiunkkal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Drónvadászat, elrettentés és PR

Miközben eddig jóformán csak passzív szemlélőként kísérte az ország légterét megsértő orosz drónokat, hirtelen igencsak hiperaktív lett a román légierő.

Hirdetés