Hirdetés
Makkay József

Makkay József

Ki kit von felelősségre a székelyudvarhelyi tragédia miatt?

2023. december 20., 17:472023. december 20., 17:47

2023. december 21., 22:012023. december 21., 22:01

A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, hogy a hívek adományaiból élő történelmi magyar egyházak önerőből tartsák fenn iskolaépületeiket.

A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium hétfőn délután beomlott diákotthonának emberi életet is követelő tragédiája mérhetetlen felháborodást váltott ki nemcsak a székelyföldi város lakói között, hanem Erdély- és Románia-szerte. A tragikus falomlásról tudósító sajtóanyagok kommentözönében a felelősök számonkérését követelik, de van, aki az összeomlott épület tulajdonosának, a római katolikus egyháznak esik neki.

A hírek szerint a főbűnös a tragédiát előidéző földmunkákért felelős cég vezetője, de a történetet nem lehet ennyire leegyszerűsíteni. Már csak azért sem, mert nagyon sok régi – elsősorban egyházi tulajdonú – épületben történik Erdély-szerte magyar oktatás és a diákok elszállásolása. Ezzel egy

igen kényes kérdéshez jutunk el, amiről sem a román hatalom, sem a magyar, vagy részben magyar vezetésű önkormányzatok, sem az erdélyi magyar közélet nem foglalkozik érdemben.

A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Az ilyen hátterű oktatási intézmények sorsáról az ingatlan tulajdonjogával rendelkező történelmi magyar egyház és a helyi önkormányzat közötti szerződés rendelkezik.

A szerződés alapján a polgármesteri hivatal meghatározott összegű havi bért fizet az egyháznak. Onnantól fogva az épület karbantartása és felújítása az egyház felelőssége. A helyi önkormányzat a közköltségeket fedezi, az államkasszából pedig a pedagógusok bérét fizetik ki.

Ezzel a kör bezárul: a száz, vagy akár több száz éves épületek karbantartásának és teljes felújításának terhe az egyházra marad. Arra az egyházra, amely az 1989-es rendszerváltás után végeláthatatlan perek nyomán szerezte vissza gondozatlan, lelakott épületeit, vagy egykori tulajdonának egy részét.

A restitúciót követően az egyházak ingatlanjaikat azonnal felajánlották oktatási célra, nem akartak bérpalotákat kialakítani, hogy nagy jövedelemre tegyenek szert.

Ezt a gesztust a román állam semmivel nem honorálta. Bukarest úgy tesz, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, hogy a hívek adományaiból élő történelmi magyar egyházak önerőből tartsák fenn iskolaépületeiket.

A 2010-től új nemzetpolitikát meghonosító magyar állam nem nézte tétlenül a magyar egyházakra nehezedő terheket, ezért az elmúlt tíz esztendőben budapesti kormányforrásokból újult meg a legtöbb magyar kollégium és gimnázium Erdélyben. Sokmilliárd forint támogatásból kellett Szatmárnémetitől Nagyváradon, Kolozsváron át Brassóig rengeteg magyar oktatási intézményt megtámogatni, hogy mai körülményekhez illő feltételeket biztosítson diákjai számára. Mindezt olyan körülmények között, amikor a román tannyelvű iskolák mindenhol helyi önkormányzati és román állami támogatásból újultak meg. A magyar egyházi oktatási intézményekre soha nem jutott pénz, vagy ha igen, az volt a szerencsés kivétel.

Több, mint harminc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a különböző kormánykoalíciós tényezőként is tevékenykedő RMDSZ felismerje, ez nincs rendjén. Az érdekvédelmi szervezet a legutóbbi kormánybuktatás előtt nyújtotta be a bukaresti parlamentbe törvénymódosító javaslatát arról, hogy az iskolákat működtető egyházak is részesüljenek állami támogatásban oktatási ingatlanjaik felújításához. A jogszabálykezdeményezés elfogadása azonban a jövő ködébe vész, ami azt jelenti, hogy továbbra is a magyar kormánytámogatásra számíthatunk.

Jellemző módon az elmúlt napokban a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság vette fel először a kapcsolatot a Tamási Áron Gimnázium és Székelyudvarhely vezetőségével, hogy tudassa:

a magyar kormány anyagi támogatást fog nyújtani az épület újjáépítéséhez.

A helyszínen megforduló román oktatási miniszter asszony ilyen téren sokat nem ígért, a román kormányfő a felelősségrevonásról beszélt.

Talán magukkal kéne elkezdjék.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Na és hol marad a becsületes Románia?

Kereken egy héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon levontuk a következtetést, miszerint elbuktak Nicușor Dan proxyjai, kudarcot vallott Románia államelnökének második kormányalakítási kísérlete is.

Bede Laura

Bede Laura

Úgy vezessünk, hogy mindenki hazaérjen!

Viszonylag kezdő sofőrként akárhányszor rágördülök az úttestre, egy borsónyi félelmet még mindig érzek. S nem attól tartok, hogy jaj, nehogy elcsípjen a rendőr, amint átlépem a sebességkorlátot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicușor Dan játékos elnökké vált – de kivel is játszadozik?

Traian Băsescu után szabadon Nicușor Dan is a „játékos” államfők útjára lépett – az más kérdés, hogy ha minden rosszul megy, a szélsőjobboldali erők jelentőségét növeli azzal, hogy a királycsinálói szerep közelébe juttatja őket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez

Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.

Makkay József

Makkay József

A hatalom logikája felülírta a lojalitást

Nemcsak az állóvizeket kavarta fel, hanem valóságos örvényt idézett elő Nicușor Dan azzal, hogy a Nemzeti Liberális Párt megkérdezése nélkül miniszterelnök-jelöltnek nevezte ki a PNL egyik alelnökét, Adrian Veșteát.

Balogh Levente

Balogh Levente

Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!

Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.

Páva Adorján

Páva Adorján

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól

Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.

Hirdetés