Megvárom a Bajnokok Ligája döntőjét, valamint a spanyol bajnokság végét, s majd írok, elvégre a végeredmény a fontos, az minősíti az edzőt – határoztam el néhány hete. Most mégis arra ragadtatam magam, hogy leírom, amit Zinedine Zidane-ról gondolok.
A nagy fokú bizalomvesztést mesterségesen is gerjesztik. Amikor „csodadoktornak” kikiáltott orvosok nevezik gyilkosnak a koronavírus-fertőzöttek esetében alkalmazott ellátást és protokollt, érthető, hogy sokan elbizonytalanodnak.
A Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet keresztúri tejgyára 2011-ben nyitotta meg kapuit. Az ország rendszerváltás utáni első szövetkezeti tulajdonú vállalata mögött nehéz évtized áll. Annak néztünk utána, milyen esélye van ma egy működő szövetkezetnek.
A koronavírus-járvány okozta bezártság idején többen megtapasztalták a házikenyér utánozhatatlan ízét. A kereskedelemben azonban csak ritkán vásárolhatunk hagyományos kályhában készülő kenyeret. A Máramaros megyei Koltón egy házi pékségben jártunk.
A bonyhai kastélyban a kommunizmus éveiben iskola, termelőszövetkezet, posta, polgármesteri hivatal és könyvtár is működött. A visszaszerzett épület tulajdonosa, az Erdélyi Református Egyházkerület keresi a jövőbeni hasznosítás lehetőségeit.
A Hagyományok Háza Nyitott Műhelye a kárpát-medencei népviseletek motívumait, formavilágát megörökítő rajz- és alkotópályázatot hirdet óvodai és iskolai, valamint egyéni gyerekcsoportok, szakkörök és egyéni jelentkezők számára.
Vietnám neve beleivódott az idősebbek tudatába, hiszen fél évszázada minden hír az ottani eseményekkel kezdődött. Forgatócsoporttal néhány éve jártam az országban. Egy különleges világgal ismerkedhettem meg, s azóta is érdekelnek az onnan érkező hírek.
Furcsa sorsot osztott ki Zilahynak az élet. Erdélyben született, a Vajdaságban halt meg, élt Magyarországon, Ausztriában, az Egyesült Államokban és az egykori Jugoszlávia területén is.
Erdély népi értékeit állítja ki új múzeumában Madaras Sándor. A vásárhelyi orvos több önkormányzatnak is felajánlotta műgyűjteményét, de elutasították. Ugyanakkor alapítványán keresztül szeretné „hazatelepíteni” az országból „kivándorolt” értékeket.
Az emberek kiszolgáltatottak. Vagy legalábbis ezt érzik, ha nincs is rá nyomós okuk. Valóban olyan rossz ez a mai világ? Vagy inkább az a gond, hogy egy vágyvezérelt burok rabjaként sokan olyan magasra emelték elvárásaikat, hogy elérhetetlenné vált.
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe. Kereszthalála után Jézus harmadnapra feltámadt. Halálával megváltotta az embert, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Erdélyi értelmiségieket kérdeztünk, számukra mit jelent húsvét ünnepe.
A kolozsvári románságnak és elsősorban a városvezetésnek mindig fájt, hogy a magyarok által kiépített Főtér a város egyik leglátogatottabb helye. A Mátyás-szobor a kincses város jellemzője, arculatának tündöklő pontja, amit szinte világszerte ismernek.
Nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Munkácsy-díjjal tüntették ki Budaházi Tibor képzőművészt. A Szatmárnémetiből Magyarországra elszármazott festőművészt arról kérdeztük, mit jelent számára a díj, és milyen volt az út e rangos elismerésig.
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora március utolsó napjait a nagyhéthez és a húsvétvasárnaphoz kapcsolódó népszokásoknak szenteli. A zenei összeállításban Kallós Zoltán és Martin György felvételei hallhatók falusi vonósbandák előadásában.
A mezőgazdaságban az intenzív kertészkedésből lehet egységnyi területről a legtöbb jövedelemre szert tenni. A román–magyar határ szomszédságában az erdélyi termelők számára komoly felvevőpiacnak számítanak a magyarországi felvásárlók. Érsemjénben jártunk.
A bonyhai Bethlen-kastély egykori urai kegyvesztettek lettek a király előtt, Mátyás halála után azonban az uradalom visszakerült a régi tulajdonosokhoz. A kommunizmus idején lepusztult, és csupán néhány éve sikerült új gazdát találni a megmentéséhez.
A Szalamandrák éjszakája című kötetével robbant be az irodalmi köztudatba. Régésznek készült, művészettörténetet tanult, író lett. Márton Evelin műveiben összegyúrja a valóságot, a fikciót, a képzeletet.
Tizenhárom éve kidei lelkipásztor, egyúttal a Kolozsvári Református Kollégium szakiskolájának megbízott vezetőjeként is tevékenykedik. Most mégis Hollandiából válaszolt kérdéseinkre. Nagy Tibor Sándorral a „protestáns” Hollandiáról beszélgettünk.