Az Év zöldségtermesztője címet elnyert sándorhomoki gazdánál jártunk Szatmár megyében

Vendéglátóm szerint már nagyapja megjósolta, hogy bármilyen egyetemet elvégezhet, úgyis magyar parasztgazda lesz belőle. A jórészt nagyszülőknél nevelkedett gyerek korán beletanult a gazdálkodásba, így később volt mire alapoznia. A kényszerszövetkezetesítés idején kulákká nyilvánított nagy- és dédszülőknek a kommuniszmusban nem volt könnyű életük, de a nagytata minden kényszerítés ellenére sem lépett be a kollektív gazdaságba. A mezőn levő földjeit kisajátították, a ház mögött álló tágas, egyhektáros kertjét viszont megőrizhette. Amiből később nem csak zöldségtermesztésre, hanem tejelő tehén- és lótartásra is futotta. Évtizedek múlva, 2014-ben ebbe a miliőbe tért vissza a fiatal Diószegi család. Korábban bérbe adott földjeiket visszavéve, ma már tíz hektáron termelnek krumplit, gabonát és különféle zöldségeket.

Főállású gazda a családi farmon

Fodor István szatmári falugazdásszal, mezőgazdasági szakemberrel látogatunk el a sándorhomoki portára. Ő tartja a kapcsolatot a térség gazdáival, többek között a Lázári községhez tartozó falvak mezőgazdasági termelőivel is.

A zuzmarás udvaron jókora kukoricakas jelzi, hogy a növénytermesztés mellett állattartással is foglalkoznak.

A család most ,,ízlelgeti” a romániai disznótartásról hozott újabb rendelkezéseket, azt ugyanis el akarják kerülni, hogy céget jegyezzenek be állattartásra, mert az vendéglátóim szerint a sertéshízlalás minden jövedelmet elvinné. Marad tehát a családi, ismerettségi körben történő értékesítés, hiszen decemberre évről évre többen bejelentkeznek vágóállatra, malacot pedig nem értékesítenek.

Diószegiék alapelve a több lábon állás. A zöldségtermesztésből és disznótartásból összehozható annyi jövedelem, hogy István főállásban gazdálkodjon, Erika asszony pedig egy szatmárnémeti étterem szakácsaként dolgozik, és munka után segédkezik a férjének. A feleség főállása arra is szolgál, hogy családnak legyen betegbiztosítása. Ma már besegít a gazdálkodásba 8 és 10 éves lányuk is, a családban senkinek nem jelent terhet a földművesség.

Benézünk a tágas pincébe is, ahol az értékesítésre váró zöldséget tárolják. A krumpli, murok, petrezselyem és hagyma nagyobb része vevőre talált. A gazda mutatja a zsákokban tárolt gyökérzöldséget, tapasztalata szerint a sárgarépa legjobban így, és nem homokba ágyazva vészeli át a telet.

Minőségi vetőmagot és vetőgumót vásárolnak

A nappali kellemes melegében szövögetjük a gazdacsalád színes történetét. Diószegiék szerencsés helyzetben vannak, mert a krumpli és a gyökérzöldség nagyobb részét egy szatmárnémeti étterem vásárolja fel az év során, a szintén nagy mennyiségben termelt paprikát és vinettát jórészt Kolozsváron értékesítik.

Férje szerint manapság nem éri meg piacolni. A zöldségpiacokon kilencven százalékban viszonteladók árulnak, ha pedig nagybani piacra mennek termékeikkel, ott a zöldségpiaci ár felét kapják az áruért. Létfontosságúnak tartja az alternatív értékesítési lehetőségek kiépítését, mert hosszabb távon csak ez nyújthat biztonságot a zöldségtermesztésből megélni akaró gazda számára.

A szatmári gazdacsalád számos újítást vezetett be a gazdálkodásába

Az egykoron híres sándorhomoki krumpli termesztésének többek között azért áldozott le, mert a gazdák nem frissítették a vetőgumót, évről évre saját termésüket ültették újra, ami jelentősen csökkentette a hozamot. Diószegi István évi rendszerességgel kétfajta vetőgumót vásárol Székelyföldről, a téli tárolásra szánt burgonya szaporítóanyagát pedig Hollandiából szerzi be magyarországi beszállítón keresztül.

,,Van, aki meglepődik, hogy 7,4 lejt fizetek a holland vetőkrumpli kilójáért. Csak ilyen áruval lehet mennyiséget és minőséget termelni. Előbb be kell fektetni vetőmagba, vetőgumóba, és csak utána várhatunk eredményt” – magyarázza a termelői ars poeticáját a gazda.

Napszámosok nélkül nem megy

A Diószegi családnak nem csak az értékesítés, hanem a termelés is bejött. Sokan panaszkodnak a munkaerőhiányra, ők viszont ezt megoldották a szomszédos falvakból. Nyolc éve egy cigány házaspár dolgozik náluk, télen-nyáron számíthatnak munkájukra, amiért tisztességes bért kapnak. Igaz, van, amikor előlegbe kérik a pénzt vagy különböző terményeket, de utólag soha nem feledkeznek meg arról, hogy a gazda kisegítette őket.

,,Tavaly nyáron mindketten megbetegedtünk. Én kórházba kerültem, a férjem itthon nyomta az ágyat.

Arról is beszélgetünk, hogy a jó terméseredményeket nem csak a megfelelő tápanyagutánpótlás, hanem a teljes zöldségesterületet átszövő csepegtetős öntözés is segíti. Több kutat fúrtak a mezőn, ezek hozamából szivattyúzzák ki benzinpompákkal az öntözővizet. Az egyre szárazabb időjárás miatt kizárt, hogy öntözés nélkül sikeres zöldségtermesztésre fussa.