Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke szerint a kezdeti éveket a lelkesedés, nagyfokú bizakodás és hit jellemezte
Fotó: Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Húszéves évfordulóját ünnepelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozsváron. Az EMNT ügyvezető elnökével, Sándor Krisztinával e két évtizedes történet fontosabb mozzanatait vettük számba.
2023. december 16., 09:482023. december 16., 09:48
2023. december 17., 12:352023. december 17., 12:35
– A húszéves évforduló kapcsán idézzük fel, hogyan és milyen körülmények között jött létre Tőkés László vezetésével az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács?
– Élénk volt az erdélyi magyar politikai élet 2003-ban: az RMDSZ megvonta Tőkés Lászlótól a tiszteletbeli elnöki címet, és ezzel egyidőben Szatmárnémetiben, a Láncos templomban gyülekeztek azok, akik nem értettek egyet az addig egyetlen érdekvédelmi szövetség irányvonalával, az autonómia ügyének feladásával. A mozgalom egyre erősödött, párhuzamosan zajlott a Székely Nemzeti Tanács alakulása is.
A háromszintű autonómiaforma megteremtése Erdélyben, illetve amíg ez megvalósul, az EMNT ,,árnyék-parlamentként” való működtetése – ez volt a cél. A 2003-as évben folyamatosan zajlottak az előkészületek, míg végül decemberben sor került Kolozsváron az alakuló ülésre.
– Az EMNT keretében már a kezdetektől az erdélyi autonómiaküzdelmet támogató műhelymunka alakult az autonómia iránt elkötelezett szakértői gárda bevonásával. Hogyan jellemezné ezt a tevékenységet? Húsz év távlatából mennyire volt hatékony?
– Erről az időszakról leginkább Toró T. Tibor, az EMNT korábbi ügyvezető elnöke hivatott beszélni. Én akkor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnökeként voltam jelen a különböző testületi üléseken, meghívottként. Emlékszem a lázas tanácskozásokra, tervekre, melyek meghatározták azt az időszakot. Tartalmi, elvi és stratégiai jellegű beszélgetések, viták zajlottak az autonómia lényegi elemeiről, kivívási módjáról, külpolitikai megerősítéséről stb. Előremutató időszak volt, az autonomista erők megerősödésének és megszervezésének időszaka. Húsz év távlatából nézve,
Akkor és ott elég volt a lelkesedés, sok volt az önkéntes vállalás. Az azt követő években viszont folyamatos lemorzsolódást lehetett észlelni. Hiányosságnak tartom, hogy szervezetépítésre, mielőbbi intézményesülésre csak jóval később került sor.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács két évtizedes tevékenysége elválaszthatatlan Tőkés László személyétől
Fotó: Az EMNT sajtóirodája
– Az EMNT érdekvédelmi-civil szervezetként jött létre, ugyanakkor több vezetőségi tagja politikai pártokhoz is kapcsolódott, hiszen ebből a miliőből jött létre a Magyar Polgári Párt, később az Erdélyi Magyar Néppárt, majd ezek egyesüléséből az Erdélyi Magyar Szövetség. Hogyan határozná meg a Magyar Nemzeti Tanács viszonyát az erdélyi magyar politikához?
– Az EMNT az erdélyi magyar politika része és alakítója volt, katalizátor szerepet töltött be az ellenzéki pártok megalakításában. Az Erdélyi Magyar Néppártot az EMNT Küldöttgyűlésének egyik határozata nyomán hozták létre. Ennek hivatalos bejegyzése után – 2011 szeptemberében – az EMNT inkább közösségszervezési és más érdekérvényesítő tevékenységet végzett: legjelentősebb az EMNT Demokrácia-központok létrehozása és működtetése volt 12 éven át. Szoros, mondhatni stratégiai viszonya megmaradt a Néppárttal. Később az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzésének támogatója lett. Mivel az EMNT kezdeti céljai nem változtak, így változatlanul az erdélyi magyar politikai erőtérben kell maradnia az autonómia ügyének következetes képviseleteként, együttműködve e célt mozgató és szolgáló minden politikai szereplővel.
– Hosszú évekig fontos szerepet vállaltak a honosítási folyamatban, munkájuk hatékonyságát a kolozsvári magyar főkonzul is megdicsérte. Hogyan emlékezik erre az időszakra?
– Rendkívül hálás feladatot végeztünk. Részesei lehettünk egy történelmi jóvátételnek. Ez meghatározta munkatársaink viszonyulását is a feladatokhoz. Számos megható élményben volt részük, ezekből szemlézhetünk az irodahálózat fennállásának tizedik évfordulójára kiadott Magyarnak lenni jó! kötetünkből. Szolgálat volt és egyedi a maga nemében.
– Az elmúlt két évtizedben hogyan alakult az RMDSZ-szel való viszonyuk?
– Megalakulásakor többen is jelentkeztek az EMNT-be, akik az RMDSZ-ben tagsággal vagy akár tisztséggel is rendelkeztek. A kezdeti cél az volt, hogy az autonómia ügyének képviseletére és szolgálatára szerződve itt mindazok megtalálják a helyüket, akik ebben hisznek. A későbbiekben – az egyre nyilvánvalóbb szembenállás miatt – az RMDSZ-hez kötődő emberek elmaradoztak az EMNT-től.
Mára ez átalakult közömbössé.
– Milyen emberállománnyal dolgozik jelenleg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács? Milyen feladatokat tud ellátni karcsúsított költségvetéssel?
– Az EMNT Demokrácia-központok bezárása után egy minimális központi csapattal dolgozunk, amely kiegészül Tőkés László nagyváradi elnöki irodájának munkatársaival és pár területi megbízottal. A területi szervezetek többnyire önkéntes alapon működnek, pályázati támogatások felhasználásával. További közösségszervezésre és olyan figyelemfelkeltő akciókra marad lehetőségünk, melyeket korábban is végeztünk, mint például a kétnyelvűség alkalmazása a kereskedelmi szférában.
A húszéves évfordulós ünnepség résztvevői Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában
Fotó: Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
– Az EMNT szervezésében több magyar-román kerekasztalt is tető alá hoztak az elmúlt két évtizedben. Milyennek tartja ezek hatékonyságát?
– Értelmes és hasznos párbeszédek ezek, sajnos, politikai következmények nélkül. A román értelmiség egy része nyitott a kényes kérdések – mint például az autonómia – megbeszélésére is, ám az aktív román politikai elit tagjai távol tartják magukat ezektől.
Itt születnek jó javaslatok, de a megoldást nem ezek hozhatják el. És mégis: betöltenek egy űrt és lehetőséget teremtenek a közös gondolkodásra, és ezekből nem sok maradt napjainkban.
– Tömören hogyan foglalná össze az EMNT elmúlt két évtizedének legfontosabb törekvéseit?
– A kezdeti években az EMNT és az SZNT érdeme volt az autonómia ügyének képviselete, annak visszahozatala az erdélyi magyar (és részben román) közbeszédbe. További kiemelkedő eredmény az autonómia-statútumok elkészítése. Az utóbbi tizenkét évben pedig a több százezer erdélyi magyarnak nyújtott segítség a magyar állampolgárság megszerzésében és más kapcsolódó ügyintézésekben.
– Mit tart az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagy hiányosságának, amit különböző okok miatt nem sikerült megvalósítani?
– Az óhajtott autonómia nem valósult meg. Nyilván, mindannyian tudjuk, hogy ez nem egyetlen szervezeten, mozgalmon múlik. Többszereplős küzdelem, melyhez sajnos, nem tudtunk egyöntetűen és egyforma elszántsággal felsorakozni.
Helyette egy kedvezőtlen folyamat indult be: az EMNT mozgalmi jellege visszaszorult, és így a legfőbb célkitűzés köré ma már szinte lehetetlen új támogatókat beállítani.
– Az évforduló a mérlegkészítés mellett a tervezésről is szól. Milyen elképzeléseik vannak a következő időszakra?
– Az EMNT teljes átszervezésre szorul. Tizenkét év intézményesült forma után új utakat kell keresni. A cél nem változott, de közben megváltoztak a körülmények – geopolitikai és nemzetpolitikai értelemben egyaránt. A kérdés nagy kihívás, melyre remélhetőleg a jövő tavaszi küldöttgyűlés ad választ.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulásának huszadik évfordulóját ünnepelték december 9-én a kolozsvári Vallásszabadság Házában. Az esemény keretében átadták az EMNT által alapított Kós Károly-díjakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!