Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke szerint a kezdeti éveket a lelkesedés, nagyfokú bizakodás és hit jellemezte
Fotó: Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Húszéves évfordulóját ünnepelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozsváron. Az EMNT ügyvezető elnökével, Sándor Krisztinával e két évtizedes történet fontosabb mozzanatait vettük számba.
2023. december 16., 09:482023. december 16., 09:48
2023. december 17., 12:352023. december 17., 12:35
– A húszéves évforduló kapcsán idézzük fel, hogyan és milyen körülmények között jött létre Tőkés László vezetésével az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács?
– Élénk volt az erdélyi magyar politikai élet 2003-ban: az RMDSZ megvonta Tőkés Lászlótól a tiszteletbeli elnöki címet, és ezzel egyidőben Szatmárnémetiben, a Láncos templomban gyülekeztek azok, akik nem értettek egyet az addig egyetlen érdekvédelmi szövetség irányvonalával, az autonómia ügyének feladásával. A mozgalom egyre erősödött, párhuzamosan zajlott a Székely Nemzeti Tanács alakulása is.
A háromszintű autonómiaforma megteremtése Erdélyben, illetve amíg ez megvalósul, az EMNT ,,árnyék-parlamentként” való működtetése – ez volt a cél. A 2003-as évben folyamatosan zajlottak az előkészületek, míg végül decemberben sor került Kolozsváron az alakuló ülésre.
– Az EMNT keretében már a kezdetektől az erdélyi autonómiaküzdelmet támogató műhelymunka alakult az autonómia iránt elkötelezett szakértői gárda bevonásával. Hogyan jellemezné ezt a tevékenységet? Húsz év távlatából mennyire volt hatékony?
– Erről az időszakról leginkább Toró T. Tibor, az EMNT korábbi ügyvezető elnöke hivatott beszélni. Én akkor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnökeként voltam jelen a különböző testületi üléseken, meghívottként. Emlékszem a lázas tanácskozásokra, tervekre, melyek meghatározták azt az időszakot. Tartalmi, elvi és stratégiai jellegű beszélgetések, viták zajlottak az autonómia lényegi elemeiről, kivívási módjáról, külpolitikai megerősítéséről stb. Előremutató időszak volt, az autonomista erők megerősödésének és megszervezésének időszaka. Húsz év távlatából nézve,
Akkor és ott elég volt a lelkesedés, sok volt az önkéntes vállalás. Az azt követő években viszont folyamatos lemorzsolódást lehetett észlelni. Hiányosságnak tartom, hogy szervezetépítésre, mielőbbi intézményesülésre csak jóval később került sor.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács két évtizedes tevékenysége elválaszthatatlan Tőkés László személyétől
Fotó: Az EMNT sajtóirodája
– Az EMNT érdekvédelmi-civil szervezetként jött létre, ugyanakkor több vezetőségi tagja politikai pártokhoz is kapcsolódott, hiszen ebből a miliőből jött létre a Magyar Polgári Párt, később az Erdélyi Magyar Néppárt, majd ezek egyesüléséből az Erdélyi Magyar Szövetség. Hogyan határozná meg a Magyar Nemzeti Tanács viszonyát az erdélyi magyar politikához?
– Az EMNT az erdélyi magyar politika része és alakítója volt, katalizátor szerepet töltött be az ellenzéki pártok megalakításában. Az Erdélyi Magyar Néppártot az EMNT Küldöttgyűlésének egyik határozata nyomán hozták létre. Ennek hivatalos bejegyzése után – 2011 szeptemberében – az EMNT inkább közösségszervezési és más érdekérvényesítő tevékenységet végzett: legjelentősebb az EMNT Demokrácia-központok létrehozása és működtetése volt 12 éven át. Szoros, mondhatni stratégiai viszonya megmaradt a Néppárttal. Később az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzésének támogatója lett. Mivel az EMNT kezdeti céljai nem változtak, így változatlanul az erdélyi magyar politikai erőtérben kell maradnia az autonómia ügyének következetes képviseleteként, együttműködve e célt mozgató és szolgáló minden politikai szereplővel.
– Hosszú évekig fontos szerepet vállaltak a honosítási folyamatban, munkájuk hatékonyságát a kolozsvári magyar főkonzul is megdicsérte. Hogyan emlékezik erre az időszakra?
– Rendkívül hálás feladatot végeztünk. Részesei lehettünk egy történelmi jóvátételnek. Ez meghatározta munkatársaink viszonyulását is a feladatokhoz. Számos megható élményben volt részük, ezekből szemlézhetünk az irodahálózat fennállásának tizedik évfordulójára kiadott Magyarnak lenni jó! kötetünkből. Szolgálat volt és egyedi a maga nemében.
– Az elmúlt két évtizedben hogyan alakult az RMDSZ-szel való viszonyuk?
– Megalakulásakor többen is jelentkeztek az EMNT-be, akik az RMDSZ-ben tagsággal vagy akár tisztséggel is rendelkeztek. A kezdeti cél az volt, hogy az autonómia ügyének képviseletére és szolgálatára szerződve itt mindazok megtalálják a helyüket, akik ebben hisznek. A későbbiekben – az egyre nyilvánvalóbb szembenállás miatt – az RMDSZ-hez kötődő emberek elmaradoztak az EMNT-től.
Mára ez átalakult közömbössé.
– Milyen emberállománnyal dolgozik jelenleg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács? Milyen feladatokat tud ellátni karcsúsított költségvetéssel?
– Az EMNT Demokrácia-központok bezárása után egy minimális központi csapattal dolgozunk, amely kiegészül Tőkés László nagyváradi elnöki irodájának munkatársaival és pár területi megbízottal. A területi szervezetek többnyire önkéntes alapon működnek, pályázati támogatások felhasználásával. További közösségszervezésre és olyan figyelemfelkeltő akciókra marad lehetőségünk, melyeket korábban is végeztünk, mint például a kétnyelvűség alkalmazása a kereskedelmi szférában.
A húszéves évfordulós ünnepség résztvevői Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában
Fotó: Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
– Az EMNT szervezésében több magyar-román kerekasztalt is tető alá hoztak az elmúlt két évtizedben. Milyennek tartja ezek hatékonyságát?
– Értelmes és hasznos párbeszédek ezek, sajnos, politikai következmények nélkül. A román értelmiség egy része nyitott a kényes kérdések – mint például az autonómia – megbeszélésére is, ám az aktív román politikai elit tagjai távol tartják magukat ezektől.
Itt születnek jó javaslatok, de a megoldást nem ezek hozhatják el. És mégis: betöltenek egy űrt és lehetőséget teremtenek a közös gondolkodásra, és ezekből nem sok maradt napjainkban.
– Tömören hogyan foglalná össze az EMNT elmúlt két évtizedének legfontosabb törekvéseit?
– A kezdeti években az EMNT és az SZNT érdeme volt az autonómia ügyének képviselete, annak visszahozatala az erdélyi magyar (és részben román) közbeszédbe. További kiemelkedő eredmény az autonómia-statútumok elkészítése. Az utóbbi tizenkét évben pedig a több százezer erdélyi magyarnak nyújtott segítség a magyar állampolgárság megszerzésében és más kapcsolódó ügyintézésekben.
– Mit tart az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagy hiányosságának, amit különböző okok miatt nem sikerült megvalósítani?
– Az óhajtott autonómia nem valósult meg. Nyilván, mindannyian tudjuk, hogy ez nem egyetlen szervezeten, mozgalmon múlik. Többszereplős küzdelem, melyhez sajnos, nem tudtunk egyöntetűen és egyforma elszántsággal felsorakozni.
Helyette egy kedvezőtlen folyamat indult be: az EMNT mozgalmi jellege visszaszorult, és így a legfőbb célkitűzés köré ma már szinte lehetetlen új támogatókat beállítani.
– Az évforduló a mérlegkészítés mellett a tervezésről is szól. Milyen elképzeléseik vannak a következő időszakra?
– Az EMNT teljes átszervezésre szorul. Tizenkét év intézményesült forma után új utakat kell keresni. A cél nem változott, de közben megváltoztak a körülmények – geopolitikai és nemzetpolitikai értelemben egyaránt. A kérdés nagy kihívás, melyre remélhetőleg a jövő tavaszi küldöttgyűlés ad választ.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulásának huszadik évfordulóját ünnepelték december 9-én a kolozsvári Vallásszabadság Házában. Az esemény keretében átadták az EMNT által alapított Kós Károly-díjakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!