Újabb nagyszerű diadalt aratott a modern, felvilágosodott szellem a múlt sötét erői fölött.
2015. május 16., 15:202015. május 16., 15:20
A helyszín a felvilágosodás hazája, Franciaország, ahol a Szabadgondolkodók Nemzeti Szövetsége nevű szervezet feljelentése nyomán egy közigazgatási bíróság úgy döntött: le kell bontani egy II. János Pál pápát ábrázoló szobrot egy Ploërmel nevű településen.
A 2006-ban emelt emlékművön a néhai pápa bronzszobra alatt „ne féljetek!\" felirat olvasható, fölötte egy boltív áll, tetején kereszttel. A bíróság utóbbi miatt rendelte el a bontást, mivel szerintük az összesen 8 méter magas alkotás „elhelyezésénél és méreteinél fogva feltűnő jellegű, és mint ilyen, ellentétes a Francia Köztársaság világi jellegét előíró alkotmánnyal, valamint az egyház és az állam kettéválasztásáról rendelkező 1905. évi törvénnyel\".
Minden elismerésem a rendíthetetlen szabadgondolkodóké, valamint a bátor bíráké. Ma, 2015 Európájában valóban nincs semmi más, ami miatt aggódnunk kellene, a legnagyobb ellenség továbbra is az egyház, valamint egy tíz éve halott pápa, aki azon történelmi szereplők egyike, akiknek köszönhetően sikerült megszabadulni az Európa nagy részét hatalmába kerítő kommunizmustól. Bár lehet, hogy a jakobinusok kései szellemi örökösei szemében ez inkább a bűnlajstromát gazdagítja.
Annyi bizonyos: igazán irigylem a szabadgondolkodókat. Ezúton jelezném is, hogy ha már elindultak a települések arculatát alattomos módon meghatározó keresztény szimbólumok elleni küzdelem útján, ne csak ilyen kicsiben játsszanak. Például a francia főváros központjában ott éktelenkedik egy jóval nagyobb jelkép, ami nagymértékben alkalmas a becsületes és modern szabadgondolkodók megbotránkoztatására.
A Notre Dame-székesegyházról van szó, ami nem átall immár évszázadok óta dacolni a felvilágosodás nagyszerű szellemével. Mielőtt egyesek azt gondolnák: hatalmába kerített az álszent és szemforgató ájtatosság, megjegyezném, hogy továbbra sem tartozom a hívő templomjárók közé. Ugyanakkor a sokszínűség és a vélemény-, valamint a vallásszabadság tisztelőjeként úgy gondolom: a buzgó szabadgondolkodók egyvalamitől biztosan szabadok: a toleranciától.
Annak a képességétől, hogy elfogadják: másoknak is szabadságában áll az övékétől eltérő véleményen lenni, és más eszméket tisztelni, mint ők – akár nyilvánosan is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!