Az AUR politikusa leplezetlenül örül annak, hogy Kolozsvárt ma már túlnyomó többségben nem magyarok lakják
Fotó: Valeriu Munteanu/Facebook
A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Gheorghe Funar egykori polgármester retorikáját idéző stílusban foglalt állást a kincses város lakosságának etnikai összetételéről a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője. Valeriu Munteanu leplezetlen örömének adott hangot annak kapcsán, hogy immár milyen kevés magyar él Kolozsváron.
2026. május 18., 19:352026. május 18., 19:35
„Kolozsvár – román város”. Ezt vonta le legfontosabb következtetésként kincses városi látogatása során a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik honatyája. Valeriu Munteanu a napokban kereste fel Kolozsvárt, és közösségi oldalán posztolt bejegyzést szentelt a vizitnek. Az ellenzéki alakulat parlamenti képviselője felidézi, hogy a kincses város lakosságának összetétele az 1910-es népszámlálás adatai alapján a következő volt:
Ennek kapcsán a politikus úgy fogalmaz, hogy annak idején a város „osztrák-magyar uralom alatt állt”, és megemlíti, hogy a neve „Kolozsvar” volt (ékezet nélkül). Valeriu Munteanu azzal folytatja, hogy „több mint egy évszázadnyi történelem, munka és nemzeti önérvényesítés” után a 2021-es népszámlálás adatai arról tanúskodnak, hogy Kolozsvár lakosságának nemzetiségi összetétele a száz évvel ezelőtti állapotok „tükörképét” mutatja. Vagyis a város lakosságának 85 százaléka román, 12 százaléka pedig magyar nemzetiségű.
(A 2021-ben rendezett cenzus alapján a 286 598 lélekszámú Kolozsvár lakosának 12 százaléka, 33 603 polgár vallotta magát magyarnak, ugyanakkor mintegy 45 ezer polgár nem foglalt állást nemzetiségi hovatartozásáról). „A mai Kolozsvár Románia egyik legnagyobb akadémiai, kulturális és gazdasági bástyája. Ami román, az nem vész el” – írta közösségi oldalán az AUR képviselője.
A 45 éves Valeriu Munteanuról azt kell tudni, hogy a Moldovai Köztársaságban született, és a közelmúltig még szülőhazájában politizált. A jogász végzettségű Munteanu 2007 és 2009 között szülőfaluja, Floreni település polgármestereként, 2009 és 2015 között parlamenti képviselőként tevékenykedett a moldovai Liberális Párt színeiben, ugyanakkor 2015 júliusától 2017 májusáig a környezetvédelmi minisztériumot irányította a chișinăui kormányban.
A Besszarábia és Románia egyesüléséért síkra szálló politikus 2020-ban országot és politikai alakulatot váltott, 2022-ben megválasztották a George Simion vezette AUR alelnökének, majd a 2024-es parlamenti választáson képviselői mandátumhoz jutott a szélsőjobb párt Dâmbovița megyei listáján. A bukaresti alsóház jogi bizottságának alelnöke, továbbá a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti kétoldalú parlamenti kapcsolatokat és az európai integrációs folyamatokat koordináló együttes parlamenti bizottság vezetője. A chișinăui sajtó nagyon sokszor a nemrég banki csalás és sikkasztás miatt 19 év letöltendő börtönbüntetéssel sújtott Vlad Plahotniuc moldovai oligarcha embereként emlegeti Munteanut.
Akinek kolozsvári bejegyzéséhez cikkünk közzétételéig közel ezren szóltak hozzá, magyarok is, de a reakciók túlnyomó többsége románoktól érkezett, és a legtöbben elítélték a politikus állásfoglalását. Sokan tartották fontosnak hangsúlyozni, hogy a Funar-korszak lecsengésével Kolozsvár nem kér a gyűlöletkeltésből, a nemzetiségek közötti feszültségek gerjesztéséből. Felhívták a figyelmét, hogy Kolozsvár többek között az Osztrák-Magyar Monarchia idején vált, épült ki európai rangú várossá. Megint mások megjegyezték: a kincses város nemzetiségi összetétele éppen a kommunizmus idején végrehajtott asszimiláció, a románság masszív és szisztematikus betelepítése nyomán változott meg radikálisan. Vagyis hogy Munteanu tulajdonképpen az erőszakos lakosságcsere eszméjét magasztalja.
Adrian Câciu szankcionálását kéri a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a szociáldemokrata párti képviselőnek a parlament két szakbizottsági ülésén tanúsított magatartása miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Medve sebesített meg két férfit hétfőn a Hargita megyei Kászonújfaluban. Mindkét áldozat több sérülést szenvedett, de nincsenek életveszélyben – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A Hunyad megyei környezetvédelem friss adatai szerint a térségben több mint 1000 barnamedve él, miközben a Román Akadémia szerint a megyében az ideális állomány 250 példány lenne.
A Magyar Talajtani Társaság Év Talaja versenyének történetében először neveztek erdélyi talajszelvényt a megmérettetésre. A bálványosfürdői Apor-lányok feredőjénél feltárt különleges mintára június 16-án déli 12 óráig szavazhat a közönség.
A budapesti Csodák Palotájához hasonló, még annál is nagyobb szabású tudományos játszóházat alakítanak ki Sepsiszentgyörgyön.
„Egyre gyorsabban épülnek az A1-es autópálya Lugos–Déva szakaszán kivételezés alatt álló alagutak” – tudatta Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára egy Facebook-bejegyzésében.
Országszerte különösen meleg lesz a következő napokban, de záporokra, zivatarokra is gyakran lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat június 15. és 28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Hanyagsággal vádolta meg Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt Dorin Toma tartalékos tábornok, a NATO Délkeleti Többnemzetiségű Hadosztály Parancsnokságának 2022 és 2025 közötti volt parancsnoka.
A Maros megyei Mezőszengye község lakosságának több mint fele, azaz 52,2 százalék igennel szavazott a település polgármesterének, Vasile Grecnek a leváltásáról szóló népszavazáson, míg 47,8 százalék nem értett egyet a polgármester távozásával.
Több mint 107 ezer lejjel károsítottak meg egy kolozsvári nőt azok a fiatal külföldi állampolgárok, akiket a rendőrség néhány órán belül azonosított és őrizetbe vett. A gyanúsítottak a jól ismert „hiteles csalás” módszeré
A Temesvári Műszaki Egyetem új fejezetet nyit a romániai felsőoktatásban: egy olyan képzési profil körvonalazódik az intézményen belül, amely a mesterséges intelligenciát, a humanoid robotokat és a drónokat helyezi a középpontba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!