Kezd alakulni a vár külcsínje
Fotó: Facebook/Cetatea Ineu
Egy év kényszerszünet után újraindulnak a restaurálási munkálatok a borosjenői várban, miután a kormány megnyitotta a befejezéshez szükséges „pénzcsapot”. A kivitelező csapatok néhány napon belül visszatérnek a helyszínre, a még hátralévő befejező munkák pedig őszre elkészülhetnek – ekkor nyitják meg a várat a látogatók előtt. A felújítás során régészeti szempontból értékes kőfaragványok, ritka leletek kerültek elő.
2026. május 19., 17:292026. május 19., 17:29
A vár eredetileg már tavaly megnyílt volna, ám a munkálatokat le kellett állítani, mert a kormányzati források nem érkeztek meg időben. A szükséges összeget végül 2026 márciusában utalták át – nyilatkozta Călin Abrudan, Borosjenő polgármestere az Agerpres hírügynökségnek. Az elöljáró elmagyarázta, hogy a felújítás két szakaszban valósul meg:
„A befejező munkálatokhoz szükséges összeget már korábban megkaptuk, de ténylegesen csak néhány napja vált elérhetővé, miután jóváhagyták a helyi költségvetést. Így a következő napokban újraindulhat a munka. A nyílászárókat készítő csapat már megérkezett, a többi brigád pedig a jövő héten csatlakozik” – mondta Abrudan.
A hátralévő feladatok között szerepel a padlóburkolatok befejezése, a belső világítás kiépítése, a belső falak végső munkálatai, egy panorámalift telepítése a vár udvarán. A polgármester szerint a cél, hogy őszre minden olyan munka elkészüljön, amely a látogatók fogadásához szükséges. „Első körben a múzeum, a könyvtár és a konferenciatermek nyílnak meg. A többi helyiséget később rendezzük be, várhatóan jövő évben” – tette hozzá.
Abrudan elmondta: a vár egyik bástyája kimaradt a jelenlegi műemlékvédelmi projektből, de az önkormányzat már keresi a további finanszírozási lehetőségeket, hogy ezt is helyreállíthassák.
Két évvel ezelőtt még így nézett ki
Fotó: Facebook/Cetatea Ineu
Az egykori járási székhely legfőbb jelképét 2022 nyarán kezdték el felújítani, és az eredeti tervek szerint 2023-ban le kellett volna zárni a munkálatokat, de a teendők mindössze 85 százalékával készültek el. A polgármester szerint a projektet egyrészt a bürokrácia – a különböző engedélyek kiváltása – késleltette, másrészt a munkálatok során tett felfedezések: leletmentesítést kellett végezni, az előkerült régészeti kincsek pedig restaurálást igényeltek.
Az Aradtól mintegy 50 kilométerre északkeletre, a Fehér-Körös partján fekvő Borosjenő várának felújításáról több ízben is írtunk már. Az eredeti tervek szerint a projekt a tetőzet, a külső és belső falak korszerűsítését, szerkezeti megerősítést, a faanyagok és vezetékek kicserélését tartalmazta, illetve díszkivilágítás beüzemelését is.
A 2022-es munkakezdést megelőzően, előbb 2016-ban, majd 2019 őszén a Rómer Flóris-terv finanszírozásában végzett kutatásokat a Teleki László Alapítvány Borosjenőn, ahol megtalálták a településhez közel álló egykori rendház, Dénesmonostora kőmaradványait.
A dénesmonostorai kolostorból korábban egyetlen lelet volt ismert: egy szirént ábrázoló faragott kő, amelyet ugyancsak a borosjenői vár falában találtak meg az épület legutóbbi, 1870-es évekbeli felújításakor. Ez Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. Közel 150 évvel később a „társait” is megtalálták a szakemberek:
Csaknem megkétszereződik a borosjenői vár felújítására szánt, több millió eurót kitevő összeg, miután a munkálatok során az idők folyamán föld alá került értékes épületrészekre bukkantak, amelyeket szintén restaurálnának.
Előkerült továbbá több összeillő párkányelem, valamint talán a kolostor egyik nagyobb kapujának egy íves töredéke, és egy kisebb kapu szárának a részlete. A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek. Több olyan értékes faragványt is azonosítottak, amelyeket a felújítás során nem lehetett kiváltani, például az északnyugati torony pincéjében két korabeli festett kőlapot. A korábban közölt tervek szerint a leletegyüttes végső kiállítási helye a felújított borosjenői várkastély lenne.
Dénesmonostora az egykori Zaránd vármegyében, a Fehér-Körös és a híres bortermő Makra-hegy közötti területen állt egykor; a monostor az Egri egyházmegyéhez, de a vele szemben, a Fehér-Körös jobb partjára eső falu már a Váradi egyházmegyéhez tartozott. A Becsegergely nemzetség alapította Szent Dénes tiszteletére szentelt Dénesmonostora és a mellette levő Szentlélek templom a fennmaradt adatokból következtetve valahol Borosjenő határában, a balukányi malom környékén állhatott. E nemzetségi monostorról és a nemzetség tagjairól 1199-ből maradt fenn az első adat, ekkor említik a monostor prépostját és szerzeteseit is. 1318-ban ugyancsak említették a nemzetség Szent Dénes tiszteletére szentelt monostorát. A monostor valószínű, hogy a tizenöt éves háború során pusztulhatott el a Wikipédia szerint.
Borosjenőn egy erődítmény megléte már Losonczi István idejére tehető, pontosabban 1387-re, amikor a Jenőn tartózkodó horvát–szlavón bán okmányt adott ki innen (más források szerint a település várát először 1295-ben említik castri Jeneu alakban). A mai vár elődjét először 1474-ben említik a Losonczi család castellumaként, az 1530–1540-es években a reneszánsz várépítészet szellemében kibővítették, saroktornyokkal megerősítették a Fehér-Körös partján álló létesítményt.
Ősszel látogatható lesz a középkori épület
Fotó: Facebook/Cetatea Ineu
A törökök 1566-ban bevették, majd erdélyi fejedelmek, aztán ismét a törökök kezére került, a 17. század végére pedig osztrák császári tulajdonná vált. Katonai jellege 1746-ban szűnt meg, amikor Mária Terézia a jenői helyőrséget az aradi várba rendelte.
Atzél 1874-ben eladta a hadseregnek a várat, amely rövidesen lemondott róla, s a hatalmas épületben 1904-ben fogyatékkal élő gyerekek számára rendeztek be intézetet. A román kommunista rendszer az 1970-es években speciális iskolává alakította a létesítményt, mely 1998-ig működött. Az 1989-es forradalom után az épületek használaton kívül kerültek, a vár 2000-ben került vissza az önkormányzat tulajdonába, amely azóta próbál forrásokat találni a teljes rehabilitációra. A több évtizedes elhagyatottság súlyos károkat okozott az épületegyüttesben.
Borosjenő (melynek neve a magyar Jenő törzsnévből ered, akinek szállásterülete lehetett, előtagja pedig a környékbeli gazdag bortermő vidékre utal) a trianoni békeszerződésig Arad vármegye Borosjenői járásának székhelye volt. Már az 1910-es népszámlálási adatok szerint is többségében románok lakta település volt, a legutóbbi, 2021-es adatokat tükröző népszámlálásból a 8800 lakosból 229-en vallották magukat magyarnak.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzletek és bevásárlóközpontok mindennapi problémájává vált a bolti lopás: országszerte napi szinten indulnak rendőrségi eljárások kisebb és nagyobb értékű eltulajdonítások miatt.
Két év 10 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és kártérítés megfizetésére ítélte a kolozsvári bíróság a Kolozsvári U labdarúgó-csapatának szurkolóját, aki tavaly március végén üveggel fejbe dobott egy magyar CFR-szurkolót.
Május 1. és 18. között 60 lakossági bejelentés érkezett a Hargita megyei csendőr-felügyelőséghez lakott területek közelében megjelent medvékről, ami jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Gheorghe Funar egykori polgármester retorikáját idéző stílusban foglalt állást a kincses város lakosságának etnikai összetételéről a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője.
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
A csángóföldi, Bákó megyei településekről is többen zarándokolnak gyalogosan a május 23-i csíksomlyói pünkösdi búcsúba. A zarándokok már erdőn-mezőn haladnak a szombati csíksomlyói búcsú felé.
Újabb juhhimlő-gócokat azonosítottak Romániában, ezért az állategészségügyi hatóságok több térségben korlátozásokat vezettek be az állatok szállítására és legeltetésére vonatkozóan.
Restaurált klasszikusokkal idézik meg Fábri Zoltán életművét Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjének három emblematikus alkotását vetítik május és június során.
„Márton Áron püspökről nem feltétlen csak »nagy« filmeket, és biztosan nem csak egy-két filmet kell készíteni” – mondta el a Krónikának Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója.
Igazolták a laborvizsgálatok a hantavírus-fertőzést az aradi megyei sürgősségi kórházban kezelt betegnél; a páciens állapota stabil, öntudatánál van, együttműködő – közölte hétfőn az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!