Mintegy hárommillió euró támogatással indította el erdélyi mezőségi gazdaságfejlesztési programját a magyar kormány. A délvidéki pozitív tapasztalatok nyomán elérkezett az idő az erdélyi próbafutamra is.
Mondják: a háborúkban mindig a győztesnek van igaza. A többi néma csend, gyász és fájdalom. Idővel az emlékezés ideje jön el és a miértek keresgélése. Az okok találgatása, kutatása, elemzése. Cui prodest?
A pünkösd szombatján sorra kerülő csíksomlyói búcsú a négyszázötven éves hagyomány alapján a Salvator-kápolna előtti keresztre vésett szöveget választotta mottójául: „Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!”
Igaz, hogy a csapat vezetői nem olyan magas célokat tűztek ki maguk elé, mint régebb a fellegváriak, de érdemes szurkolni, mert a „miénk”. Ha eddig nem is volt, most már biztosan van magyar csapat a román ligában. Tehát huj, huj, hajrá, Sepsiszentgyörgy!
Értem én a gesztus nemességét, amellyel elősegítenék az erdélyi nők politikai szerepvállalását, de ezzel nem oldottunk meg semmit. Pláne, hogy a pozitív diszkrimináció többnyire nem hálás jelenség.
Szemét, hulladék mindig volt, van és lesz, amíg a Föld forog és csillagok pislákolnak az égen. De valljuk be: mint annyi más, a szemét sem a régi. Legalábbis annak elhordása nem az.
Az immár szabadnapokkal is felkínált ünnep fogódzót jelenthet az útkereső ember számára, aki éppen a csíksomlyói búcsún vagy saját településén, a pünkösdi szentmisén vagy istentiszteleten tapasztalhatja meg Isten közelségét.
Háromszázezer ember. Ennyien vannak Romániában azok, akiket az elmúlt öt évben a hatóságok lehallgattak. Ennyi ember neve szerepel valamilyen ügycsomóban, amely megjárta a bíróságot, s amelyre a hatóságok a bíráktól a lehallgatásra jóváhagyást kaptak.
A Kolozsváron megtartott Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) kongresszusán kiderült, amit mindig is tudtunk: kisebbségeket érintő kérdésekben a többség szerint minden rendben, szerintünk semmi sem.
Magyarországon éppen plakátháború dúl. Áprilisban ugyanis a feltámadást hirdető legnagyobb keresztény ünnep tájékán a Jobbik óriásplakát-kampányba kezdett. Szerintük ez azt a célt szolgálja, hogy bemutassa a népnek saját kifosztóit.
Romániában a politikus és a közember párhuzamos világokban él. A „modern demokráciák” világában máshol is ez a tendencia, nálunk azonban ez annyira kóros elváltozás, hogy ilyen téren a román és a magyar politikai elit között alig van különbség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ lényegében tét nélküli kongresszusokat tart, ami nem róható fel a szervezetnek. Legfeljebb annyiban, hogy ha valóban az lenne, mint amit hirdet magáról, akkor lennének reális nézetkülönbségek és reális viták.
Az emberek teljesen ki vannak szolgáltatva a gépeknek, az internetnek, egyre többen válnak függővé – sokan közülük nem ismerik be. Egyre kevesebbet beszélgetünk, kirándulunk, sportolunk.
Ha eddig nem lett volna világos, hogy mennyire életveszélyesek a romániai gépjárművezetők, a legfrissebb adatok talán felnyitják a rendszeresen félrenéző szemeket.
Noha Erdély és Románia egyesülésének centenáriumáig másfél év van hátra, máris forognak a bukaresti propagandagépezet fogaskerekei, előkészítve a terepet a nagyromán évforduló megünnepléséhez. Ebben szerepet szánnak Ferenc pápa romániai látogatásának is.
Strahl Zoltán, az Egyesült Magyar Ifjúság elnöke a legjobbak egyike volt. Megfontolt, bölcs, szakmailag felkészült. Ritka éleslátással bírt, de ugyanakkor bátor és egyenes volt. Végtelen jóság és jókedv sugárzott belőle, egyfajta realista optimizmus.
Azt mondják, a mai fiatalok sokkal később érnek, mint elődeik. Jenőke is mindig úgy volt az élettel meg a tojásfőzéssel. Csak akkor döbbent rá, hogy mikrózás előtt levesszük a fóliát a gyorsfagyasztott pizzáról, amikor kirepült a családi fészekből.
Ki a magyarokkal az országból, Románia a románoké! Ezek a rigmusok kolozsvári sporteseményeken nem számítanak újdonságnak, skandálták már a győri kézilabdás lányok szereplésekor, és üvöltötték már a CFR meccsein is az U vendégszurkolói.
Látogatottsági adatok