
A búcsú 450 éve üzeni ugyanazt: őrizzük meg hitünket és együvé tartozásunkat
Fotó: MTI
2017. június 10., 16:002017. június 10., 16:00
2017. június 22., 22:352017. június 22., 22:35
A valószínűség-számítás szabályai szerint életünkben legfeljebb egyszer adatik meg, hogy pünkösdvasárnap úgy essen egybe a nemzeti összetartozás napjával, hogy e napon ünnepelje az ortodox közösség is a Szentlélek kitöltetését. A pünkösd szombatján – idén Trianon előtti napon – sorra kerülő csíksomlyói búcsú a négyszázötven éves hagyomány alapján a Salvator-kápolna előtti keresztre vésett szöveget választotta mottójául: „Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” A kerek évfordulóhoz mérten tartásos szöveg a vallási hűségre és általa jelképesen a nemzeti hűségre szólít fel. Hiszen mellé gondolhatjuk: „Uram! Tarts meg minket édesanyánk nyelvében és édesapánk kultúrájában! Az ősi templomot és iskolát éltesd tovább bennünk!”
A Csíksomlyói Szűzanya idén azt üzente Csík, Székelyföld, Erdély, Csángóföld, az anyaország, a határon túli területek, a nagyvilágban szétszóródott magyarság számára, hogy ezeréves kereszténységünk megtartása nemcsak vallási, hanem egyúttal nemzeti feladat. Ezt az üzenetet szentesítették az erdélyi főpapok, a Magyarországról és a Vatikánból érkező főméltóságok, és velük együtt személyes jelenlétével megerősítette Magyarország elnöke, minden magyarok legfőbb képviselője. Több százezer, talán félmilliónyi jelenlevő római katolikus és más vallású, többnyire magyar ember előtt. Akik hosszabb vagy rövidebb zarándokútra vállalkoztak, messziről jöttek, vagy csupán Márton Áron útján ballagtak végig, majd felkapaszkodtak a nyeregbe. A kivételesen csillogó napfénybe öltözött Boldogasszonyhoz igyekeztek keresztutat megjáró hívőkként, keresztaljakba szerveződve, zászlók és településtáblák mögé csoportosulva, vagy éppenséggel a maguk útját járva. Közöttük a nemzetük sorsa iránti aggódást lelkükben hordozó vagy éppenséggel zászlajukra tűző magyarokkal, csendesekkel és hivalkodókkal egyaránt.
Nagyon sokan eljöttek idén is a búcsúra. Talán az eddiginél hosszabb sorok kígyóztak a Hargitán, és egyre többen vállalkoztak kerékpáros vagy gyalogos útra. Rengeteg fiatal és gyermek volt együtt a Nyeregben, jövőnk reménységei. De jöttek a fiatal és középkorú felnőttek, a Kissomlyó hegyre kapaszkodó utat ki tudja hányadszor megjáró idősebbek is. Dolgoztak az izmok, sugárzott a lélek. Senki sem adta fel, még hordágyon is felcipeltek erejükben megfogyatkozó időseket. Együtt lélegzett, izzadt és imádkozott a nemzet. Ennek a rendkívüli, sajátos, évente csak egyszer megismételhető nemzeti összetartozásnak az ereje a Duna Tévé jóvoltából minden magyarhoz eljuthatott. Hitet, reményt és szeretetet sugározhatott a mindennapokhoz.
Mert valós vagy vélt nemzeti fájdalmunknak nem a himnuszok eléneklése után kellett volna hangot adni „Vesszen Trianon!” bekiabálásokkal. Egyrészt nem ott a helye számos egyéb megnyilvánulással együtt, másrészt a mai népesedési, politikai helyzetben június negyedikének már egészen más az üzenete. A határok helyreállításának a követelése helyett a nemzeti összetartozásban rejlő mérhetetlen erő kihasználása sokkal inkább alternatívát jelent. Aminek a hangsúlyozása és a táplálása közös feladat. A Szentlélek kitöltetése és a nemzeti összetartozás kinyilvánítása időpontjainak idei véletlen, mégis isteni egybeesése arra ad alkalmat, hogy a fentiek jegyében a közös jövőbe tekintsünk. (Még a Nyeregbe felkapaszkodó román hívőkkel és bámészkodókkal együtt is, hiszen a nyugati-keleti pünkösd egybeesése okán a Szentlélek kitöltetése egyetemes érték.)
Csíksomlyó csodálatos tanúságtétele a közös lelkületnek és szellemiségnek. A csoda idén csak fokozódott az időpontok egybeesése, a számok rejtélye által. Ráadásul még egy „csodaszarvas” is megjelent a pünkösdi búcsún, a Salvator-kápolnát a nyeregtől elválasztó kerítés melletti bokrokban rémülten láttam szaladgálni. Nem képzelődök, mások is tanúságot tehetnek róla. Ez a megkésett csodaszarvas ezúttal nem országalapításra, hanem a nemzeti összetartozás jegyében kitöltetett Szentlélek megtartó erejére szólított fel.
Dr. Ábrám Zoltán
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
szóljon hozzá!