2017. május 06., 12:012017. május 06., 12:01
2017. július 06., 22:192017. július 06., 22:19
Azt mondják, a mai fiatalok sokkal később érnek, mint elődeik. Jenőke is mindig úgy volt az élettel meg a tojásfőzéssel, hogy hát minek elsietni. Csak akkor döbbent rá, hogy mikrózás előtt levesszük a fóliát a gyorsfagyasztott pizzáról, amikor frissen vásárolt farmernadrágok és cigarettaábrándok közepett kirepült a családi fészekből, hogy egyetemistává váljon. Hiszen ezek e legszebb évek: kómáig lehet rázni a limbót távol anyuka-apuka szigortól vérmes vizslatásától.
Jenőke is alig várta már, hogy anyuka improvizált hátizsák-takarításaitól végre megszabadulva bátran teletömhesse táskáját házilag sodort, cseresznyés dohánnyal. Közben határozottan megfogadta: mostantól nem siet el semmit, minden héten csigolyaropogtató technoritmusra fog vizezett vodkát vedelni, és mindig más lányt visz a bentlakás elszürkült matracára. Hiszen fog ő még elég családi rajzfilm előtt gondolatban eret vágni.
Egyetemet is csak úgy lazán választott. Ráér még eldönteni, mivel keresi majd meg a kenyerét. Ha ez nem jön össze, hát lediplomázik más szakon. Úgy is lett. Jenőke néha órát látogatott, néha vizsgázott. Néha sörözött. Aztán otthon karácsonykor előadta, hogy az óraadó tanárok politikai ideológiája zavarja a szürkeállományát, s szakot vált.
A lányok is koslattak körülötte a szép kék szeméért, de ő határozottan hangoztatta: esze ágában sincs még megkomolyodni. Közben anyuka rendre küldte a töltött árdéjtól terhes szatyrokat a buszsofőrtől, s az Algocalmint másnaposságra. Néha az éjszaka sötétjében titkon, erős lelkiismeret-furdalások között, vékonyodó pénztárcájára tekintgetve csongolygatta nedves zsebkendőjét, hogy hátha Jenőke nem akar elvégezni még egy egyetemet. Munka helyett.
Jenőke aztán három diploma s kilenc év lötyögés után nagy nehezen megállt. Komótos léptekkel caplatott végig szülővároskája utcáin, hogy az ő eszéhez aztán az esperesé sem ér fel. A málladozó cementbalkonon üldögélt naphosszat mély, pallérozott gondolatai közt kutatva az értékes választ, hogy most mihez is kezdjen. Hiszen az ilyesmit alaposan át kell gondolni.
Ha a csapolt szüretlen helyett a gyakornoki kérdőívet ölelgette volna. Csak hát nem akarta elsietni.
Holnap lesz harminc. Jenőke ünnepélyes határozottsággal megállapítja: az élet a hibás s a kormány. Hogy boldog-boldogtalan számára vízfolyásnyi könnyedséggel megengedi felhalmozni a hasznosíthatatlan tudást. Anyuka aztán szipogva integet a pályaudvaron, hogy fia túlértékelhetetlen lángesze a szeme láttára sikkad el. Átkozott kormány! Jenőke is visszaint a buszból, s elindul Dániába további ötven hatdiplomás savanyú, de intelligens társaságában. Egy hónap múlva érkezik haza begipszelt alkarral, mert a csomagológyár hidegében ínhüvelygyulladást kapott.
De anyuka örül, mert egy városbeli pont most keres közgazdászt a műtrágyás vállalatához. Jenőke tenyere rögtön izzadni kezd, hogy hát ő sosem volt jóban a számokkal. Csak hát ez nem Nyugat-Európa, itt sok újrázott, 50 eurós vizsga után is szaktudású az ember. De anyuka megnyugtatja, hogy a főnök úgysem lesz olyan szigorú egyedüli keresztfiával. Különben is, majd lassan beleszokik. De ne erőltesse meg magát – figyelmezteti apuka is. Nem kell semmit elsietni.
Rostás Szabolcs
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Balogh Levente
Talán a múlt heti gazdatüntetés szélsőjobb általi eltérítése is hozzájárult, de most úgy tűnik, a román hatóságok úgy döntöttek, végleg megpróbálnak leszámolni a kortárs romániai szélsőjobboldal ikonjával, Călin Georgescuval.
Balogh Levente
Miközben a pártok képviselői arról beszélnek, hogy bátran állnak az esetleges előre hozott választások elé, egy-két kivétellel elmondható, hogy annyira hiányozna nekik, mint az egyszeri Georgescu-rajongónak egy LMBTQ-érzékenyítő tanfolyam.
Makkay József
Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.
Balogh Levente
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Páva Adorján
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Makkay József
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
szóljon hozzá!