A válaszúti Bánffy-kastélyhoz egy öthektáros park is tartozik
Fotó: Rostás Szabolcs
Népszerű turisztikai célpont nemcsak a környékbeliek, hanem a Kolozs megyébe érkező belföldön utazó és külföldi látogatók körében a válaszúti Bánffy-kastély, amely 2024-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, idén pedig az Év Úti Célja országos turisztikai verseny jelöltjei közé is felkerült. Szalma Anna-Mária idegenvezetővel arról beszélgettünk, miként vészelte át az egykori nemesi lak a 20. század viszontagságait, hogyan zajlott a műemlék kastély és a hozzá tartozó öthektáros park helyreállítása, és milyen szerepet tölt be napjainkban a térség kulturális és turisztikai életében.
2026. március 29., 10:032026. március 29., 10:03
Felkerült a válaszúti Bánffy-kastély az Év Úti Célja verseny jelöltjeinek listájára. A Kolozsvártól 25 kilométerre található nemesi lak a rangos megmérettetés idei kiadásának Történelem szentélyei kategóriájában olyan ismert erdélyi látnivalókkal versenyez többek között, mint a segesvári vagy fogarasi vár, Csíksomlyó, a bonchidai Bánffy-kastély vagy Déva vára. A verseny e kategóriájába olyan történelmi és spirituális jelentőségű helyszínek kerültek be egész Románia területéről, amelyek különleges módon őrzik és mutatják be az építészeti értékeket, a hagyományokat és a múlt örökségét.
A több szakaszban zajló verseny jelenleg a jelöltek hivatalos bejelentésénél tart. A következő időszakban a közönség és a zsűri ajánlásai alapján kiválasztják a döntősöket, majd áprilisban – közönségszavazás, szakmai értékelés és egy országos felmérés eredményeinek összesítését követően – hirdetik ki a nyerteseket.
A jelölés apropóján felkerestük a Kolozs Megyei Tanács tulajdonában lévő, patinásan felújított, eklektikus, neoreneszánsz, neobarokk stílusjegyeket ötvöző Bánffy-kastélyt. Szalma Anna-Mária idegenvezető nemcsak az épület és az erdélyi arisztokrata család viszontagságos történetét idézte fel a Krónikának, hanem betekintést kaptunk a 2024-ben a nagyközönség előtt megnyitott műemlék helyreállításának kulisszatitkaiba is. Szó esett a felújítás során felmerült szakmai és anyagi kihívásokról, valamint arról a szemléletváltásról, amely a kastély mai szerepét is meghatározza: miként tud egy egykori főúri rezidencia a 21. században is releváns maradni, milyen funkciókat tölt be ma, és hogyan illeszkedik a térség kulturális és turisztikai kínálatába.
Fotó: Rostás Szabolcs
A mezőségi faluban található kastély idegenvezetője elmondta, a kastély iránt megnyitása óta folyamatos az érdeklődés: hétvégenként megtelik látogatókkal, egyre több csoport érkezik az ország különböző részeiből és külföldről, miközben a helyiek számára is kedvelt kiránduló- és kulturális célponttá vált. „Az öthektáros parkban található műemlék népszerűsége több tényezőnek is köszönhető. Egyrészt visszanyerte egykori fényét, másrészt azonban legalább ilyen fontos, hogy a Bánffy család három generációjának rezidenciájaként szolgáló ingatlan felújítása során már a kezdetektől az volt a vezérelv, hogy a kastély jövőbeni funkcióját is újragondolják, és a mai kor igényeihez igazítsák” – mutatott rá. Hozzátette,
A földszinten a restaurált történelmi terekben a kastély és egykori tulajdonosai történetébe pillanthatnak be a látogatók, itt a Kolozsvári Művészeti Múzeum képtárából származó állandó kiállítás is várja a látogatókat, míg az emeleti termekben időszakos tárlatok váltják egymást, teret adva kortárs és klasszikus képzőművészeti alkotásoknak egyaránt. A helyszín ugyanakkor nem korlátozódik a kiállításokra: koncertek, kulturális események, oktatási programok színesítik a kínálatot, miközben a pince rendezvénytérként működik, a kastélypark pedig közösségi térként várja a látogatókat.
Az ebédlő fő ékessége a zöld mázas cserépkályha, melynek két oldalfalán a magyar történelem jelentős pillanatait ábrázoló domborművek láthatók
Fotó: Rostás Szabolcs
A válaszúti Bánffy-kastély idegenvezetője szerint a műemlék erdélyi viszonylatban is különleges helyet foglal el, mivel „azon szerencsésebbek közé tartozik”, amely a kommunizmus időszakát viszonylag kedvező állapotban vészelte át, ami a későbbi helyreállítást is megkönnyítette.
„Az államosítást követően ugyan kisegítő iskola működött az épületben, mégis megmaradtak a fő szerkezeti elemek, és számos belső érték is fennmaradt.
– mesélte Szalma Anna-Mária.
Fotó: Rostás Szabolcs
A kastély története ugyanakkor jól tükrözi Erdély 20. századi sorsfordulóit. Az egykor a Bánffy család nyári rezidenciájaként szolgáló épület mai formáját a 19. század második felében nyerte el, miután az 1848–49-es forradalom során megrongálódott udvarházat Bánffy Albert újjáépíttette, majd fia, Bánffy Ádám átgondolta, bővítette és saját keze munkájával, egyedi művészeti alkotásaival rendezte be.
Az ismert példákkal ellentétben a kastély reprezentatív helyiségei a földszinten helyezkedtek el, ezek a lépcsős előcsarnok, az ebédlő és a könyvtárral összenyitott pipázó voltak. Az épületbe lépve lenyűgöző látvány tárul elénk:
A sarokban bábos korláttal szegélyezett lépcső vezet fel az emeleti galériára. Archív felvételeken látható, hogy ide voltak kiállítva a báró néprajzi tárgyai, gyermekjáték- és fegyvergyűjteménye, illetve a család őseit ábrázoló régi festmények sorozata, ami az évek során kivétel nélkül elkallódott. Az előcsarnokot egy felülvilágítós kazettás mennyezet zárja. Hasonlóan impozáns berendezése volt a kastély ebédlőtermének is, melyből mára
A műemlék értékét jelentősen növelik Bánffy Ádám egyedi iparművészeti alkotásai.
A kályha egyik példányát a báró Ferenc Józsefnek, az Osztrák–Magyar Monarchia császárának, Magyarország királyának ajándékozta, aki gödöllői rezidenciájában állíttatta fel azt, a válaszúti darab pedig ennek párjaként maradt fenn.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az ebédlőt egykor Melka Vince három nagyméretű olajfestménye ékesítette, amelyeket a báró az 1880-as évek körül rendelhetett. Az egyik ismert darab Peter Paul Rubens 1616-os, vaddisznóvadászatot ábrázoló művének másolata volt, a másik egy görgényi medvevadászat jelenetét, a harmadik pedig egy retyezáti vadászt ábrázolt. Utóbbi az egyetlen, amely később előkerült; a Kolozsvári Művészeti Múzeum gyűjteményében van, de a kastély felújítása után „hazatért”, és a díszes fogadócsarnokban tekinthető meg.
A második világháború idején az épület súlyos károkat szenvedett: a könyvtár leégett, a berendezési tárgyak és műkincsek nagy része eltűnt. Az államosítást követően átalakításokat végeztek rajta, majd évtizedeken át oktatási intézményként működött. Ez a funkció ugyan megváltoztatta az eredeti rendeltetést, ugyanakkor hozzájárult ahhoz is, hogy az épület ne pusztuljon el teljesen. A használat megszűnésével azonban gyors romlás indult meg, és a kastély egy időre üresen maradt.
A tulajdonviszonyok alakulása is meghatározta a kastély sorsát: a vagyonától megfosztott, koldusbotra jutott Bánffy Dénes utód nélkül hunyt el, így a rendszerváltás után az ingatlant nem igényelték vissza. „Végül a Kolozs Megyei Tanács kezelésébe került, amely 2017-ben 20 millió lejes európai uniós támogatást nyert a felújításra, a kivitelezés azonban csak 2021-ben indulhatott el.
Időközben a költségek is emelkedtek, ezért a megyei önkormányzat saját forrásokkal, a pályázati forrásokat meghaladó mértékű önrésszel egészítette ki az uniós támogatást. A 2021 és 2023 között zajló munkálatok során nemcsak az épület, hanem a melléképületek és a park is megújult” – mutatott rá az idegenvezető. Hangsúlyozta, a munkálatok során alapelv volt az eredeti elemek megőrzése: ahol erre lehetőség nyílt, restaurálták a meglévő részleteket, ugyanakkor a hiányzó vagy menthetetlen részek esetében korszerű megoldásokat alkalmaztak, ami eredményeként a kastély ma úgy felel meg a 21. századi elvárásoknak – például modern fűtési rendszerrel és rendezvények befogadására alkalmas terekkel –, hogy közben megőrizte történelmi arculatát és hangulatát.
A csarnok földszinti falait tölgy- és kőrisfából készült neoreneszánsz jellegű burkolat borítja
Fotó: Rostás Szabolcs
A jövőbeli tervek kapcsán Szalma Anna-Mária rámutatott, szeretnék, ha a helyszín továbbra is közösségi, multikulturális funkciót töltene be. „A környékbeliek mellett egyre több belföldi és külföldi turista érkezik, de rendszeresek a diákcsoportok is, amelyek számára a kastély egyszerre jelent történelmi tanulóteret és élményszerű kirándulási célpontot.
A jövőre vonatkozó tervek is ezt az irányt erősítenék, dolgozunk egy rendszeres zenei évad indításán, emellett nagyobb léptékű kulturális rendezvények szervezését is tervezzük” – mutatott rá.
A válaszúti Bánffy-kastély keddtől péntekig 9.00 és 17.00 óra között, szombat–vasárnap 11.00 és 19.00 óra között (októbertől februárig 10.00 és 18.00 óra között) várja az érdeklődőket, csoportos látogatás, eseményszervezés és fotózkodás esetén előzetes egyeztetés szükséges.
A kastély esküvői fotózások kedvelt helyszíne is
Fotó: Rostás Szabolcs
Fotó: Rostás Szabolcs
Fotó: Rostás Szabolcs
A kastély termeiben a térséget bemutató kiállítás is helyet kapott
Fotó: Rostás Szabolcs
Befejeződött a válaszúti Bánffy-kastély felújítása, a restaurált műemlék épületet jövő héten adják át – közölte az MTI-vel kedden Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!