Magyar gazdaságélénkítő „próbafutam” a Mezőségen

Mintegy hárommillió euró támogatással indította el erdélyi mezőségi gazdaságfejlesztési programját a magyar kormány. A délvidéki pozitív tapasztalatok nyomán elérkezett az idő az erdélyi próbafutamra is. Azért ilyen későn, mert uniós ország lévén, Romániában igencsak kesztyűs kézzel kell bánni minden olyan gazdaságélénkítő támogatással, amire rá lehet majd fogni, hogy beavatkozik a tagállamok közötti szabad uniós versenybe. A mezőségi kezdet mégis azt jelzi, hogy az ezzel kapcsolatos első akadályok elhárultak, és sikeres indulás esetén a programot egész Erdélyre ki lehetne terjeszteni.

Az elképzelés egyértelműen új állomás a határon túli magyar nemzetrészek felkarolásában.

Az elmúlt 27 évben ugyanis elsősorban identitásmegőrző programokra és oktatásra érkezett anyaországi pénz, ami nagyon fontos egy kisebbségbe szakadt közösség számára, de ez önmagában nem elég. A határok fellazulásával eddig ismeretlen méretű exodus indult el a fejlett nyugati államok felé, a távozók túlnyomó többsége a biztosabb egzisztencia és a magasabb kereseti lehetőségek miatt hagyja el szülőföldjét.

Az erdélyi magyarság eleve lépéshátrányba került a hazai gazdasági életben is. A jólfizető állások zöme nem magyaroknak jut, és számarányunkhoz képest a vállalkozói szférában is nehezebben boldogulunk. Sokan örültek a nagy magyar vállalatok – többségük multinacionális cég – erdélyi térhódításának, de ezek távolról sem elegendőek az erdélyi magyar munkavállalók előtt tornyosuló gondok orvoslására. Vegyes lakosságú vidékeken a magyar munkavállalók gyakran diszkrimináció miatt nem kerülhetnek be közintézmények alkalmazásába. A gyengén fizető munkahelyek miatt pedig egyre többen kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket. Alternatíva lehetne a kisvállalkozás, de ennek elindításához a legtöbb fiatalnak nincs elegendő tőkéje. Jobbkor tehát nem is jöhet a magyar állami támogatás. Ha ez a pályázati lehetőség nemcsak egy szűk körhöz szól majd, hanem tömegekhez jut el, akkor belátható időn belül a legszegényebb erdélyi régiókban is igazodási pont lehet a sikeres magyar kisvállalkozás, ami újabb és újabb vállalkozások elindítására ösztökélheti a fiatalokat.

Azt mondják, az ördög a részletekben rejlik. A részletek pedig a pályázat elbírálásától függnek. Budapest és a magyar kormány a maga részét becsületesen megtette. Most az erdélyi kuratóriumon múlik, hogy a pályáztatás mennyire lesz átlátható és politikamentes.

Ismerve ugyanis az RMDSZ-t és az általa működtetett alapítványokat, nehéz elhinni, hogy saját párttársaik fele nem lesznek részrehajlóak. Csak abban reménykedhetünk, hogy ezt Budapesten is tudják.