Speciális módon tanulja a zeneműveket, de így is mintegy húsz zongoraversenyt tud már a 35 életévéhez közelítő Érdi Tamás vak zongorista. Legközelebbi fellépése szeptember 10-én Budapesten a Zeneakadémia nagytermében lesz.
A magyar légiforgalmi irányítás, a HungaroControl idén Tusványoson is bemutatkozott. Szepessy Kornél vezérigazgatóval a felső légtérről és radarjelek vásárlásáról beszélgettünk.
Mivel gyakran szeletel, miközben a kamerába magyaráz, újjai sebekkel tarkítottak. A népszerű Gasztroangyal háziasszonyával, Borbás Marcsival Tusványoson étkezési kultúránkról (is) beszélgettünk.
Két földrész, három ország – a fotós mindhárom helyen jól van. Kádár István sepsiszentgyörgyi származású kanadai fotósnak a szabadság a lételeme, meleg tónusú képvilága többnyire a szenvedély, az álom motívumait hordozza magában.
Hatalmas sikernek örvendtek Tusványoson Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő előadásai. A laza stílusban komoly kérdéseket tárgyaló egyetemi tanárt hivatásáról és aktuális politikai helyzetekről kérdeztük.
Sikeres gyógyszerkutatói pályát futott be, noha az álma az volt, hogy színházrendező legyen. RMDSZ-szenátor, majd Kolozs megye alprefektusa lett. Buchwald Péter vegyésszel és politikussal beszélgettünk.
A múlt rendszerbeli román–magyar zöldhatáron történt eseményekről készít dokumentumfilmet a Székely Szeretetszolgálat Alapítvány és Lukács Csaba Budapesten élő erdélyi újságíró. A készülő filmről Lukács Csabát kérdeztük.
A műemlékvédelem terén végzett munkája elismeréseként részesült idén a Magyar Érdemrend tisztkeresztjében Szabó Bálint György, a Kolozsvári Műszaki Egyetem tanára. A 70 éves szakemberrel építészetről, műemlékvédelemről beszélgettünk.
Az Erdélyi magyar szótörténeti tár közel negyven év alatt jutott el az első kötetet jelentő A-C-től a tizennegyedik V-Zs-ig. Fazakas Emese nyelvésszel a munkafolyamat kulisszatitkairól, befejezésről és a jövőről beszélgettünk.
Tanárként kezdte, és nemzetközileg elismert ultrahangbiológus-kutató lett. Úttörő szerepet vállalt a romániai ultrahangos vetőmagkezelésben, és lefektette az erdélyi biogazdálkodás alapjait. A 75 éves T. Veress Évával beszélgettünk.
A fiatalabb történészgenerációk alapélménye az, hogy az egymás mellett élő európai nemzetek mégiscsak partnerek, tartja ifj. Bertényi Iván. A történésszel az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából beszélgettünk.
Nagy érdeklődést keltett a Szerelempatak című dokumentumfilm. Sós Ágnes alkotása központi témájának egyik ritka kutatója, Balázs Lajos néprajzkutató az emberi lét sorsfordulatai legfontosabb kötőanyagaként tekint a nemiségre.
Az Európa Tanács 2014. április 9-én fogadta el Kalmár Ferenc magyarországi politikus jelentését az európai kisebbségek helyzetéről és jogairól. A jelentés fontosságáról és perspektíváiról kidolgozójával Kolozsváron beszélgettünk.
A holokauszt 70. évfordulója alkalmából Románia-szerte szerveztek megemlékező ünnepséget a zsidó hitközségek. Schwartz Róberttel, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnökével az egykori tragédiáról és a a zsidó identitásról beszélgettünk.
Miközben az erdélyi magyar sajtó a nagy költségvetésű magyar városnapoktól hangos, kevés szó esik arról, hogy Temesváron Szász Enikő egyszemélyes „intézményként” szerény forrásokból immár 19. alkalommal szervezte meg a Bánsági Magyar Napokat.
A Házsongárdi temető 429 éves története és értékei előtt adózva nemzetközi konferencia keretében vitatták meg az erdélyi panteon gondjait és lehetőségeit. A kihívásokról Gergely Istvánné Tőkés Erzsébetet, a Házsongárd Alapítvány igazgatóját kérdeztük
Az országos átlagot meghaladó magyar választási részvétel esetén Kelemen Hunor lehetségesnek tart három EP-képviselői helyet. Az RMDSZ elnöke szerint lényeges változások várhatók az őshonos kisebbségek kérdéskörének európai kezelésében.
Erdélyi összmagyar szempontból Székelyföld ügye kardinális kérdés – tartja Bakk Miklós, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára. Ha sikerül Székelyföld számára autonómiamegoldást létrehozni, az lesz az a minta más régióknak is.