Hirdetés

Légiforgalmi irányítás: szolgáltatástól nemzetbiztonságig

Ki gondolta volna, hogy a légiforgalmi irányítási szakma sokáig csak saját alkalmazottai gyerekeinek köréből verbuválhatta utánpótlását? A HungaroControl tusványosi jelenléte ennek a helyzetnek a javítását is célozta: Szepessy Kornél vezérigazgatóval felső légtérről és radarjelek vásárlásáról.

Csinta Samu

2014. augusztus 23., 10:302014. augusztus 23., 10:30


– Milyen célt szolgált az intézményes jelenlét olyan helyen, ahol legfeljebb drónok repülnek?

– A szakmánk, tevékenységünk népszerűsítését. A légi navigációs szolgáltatóknak – amely a légiforgalmi irányításért felel – a légi közlekedésben betöltött szerepéről ugyanis elég kevesen rendelkeznek érdemi információkkal. Pedig mi felelünk a magyar légtérben közlekedő gépek biztonságos közlekedéséért. A radarokról érkező jeleket egy képernyőn összesítjük, az irányító kollégák ez alapján gondoskodnak, hogy vízszintesen kilenc, függőleges több mint három kilométeres elkülönítési minimum mindig meglegyen a gépek között. Mivel ez a terület még a közlekedésben jártas szakemberek számára is meglehetősen ismeretlen, abban a kedvezőtlen helyzetben vagyunk, hogy régebben csak a szakmához legközelebb állók gyermekei szolgáltatták a légiirányító utánpótlást. Ezen az állapoton szeretnénk változtatni, s leendő kollégákat keresni akár Erdélyben is.

– A légi irányítás és légi közlekedés szempontjából meglehetősen szerencsétlenül alakult ez a nyár. Mi volt az ön első reakciója a hírre, miszerint egy maláj utasszállító gép lezuhant Ukrajna fölött?

– Összességében nagyon szerencsétlen hét volt az, hiszen a maláj gép katasztrófája mellett további két légi baleset is történt. Az ukrajnai hír hallatán a szomorúság és a döbbenet mellett rögtön arra gondoltam, hogy az eset nyomán várhatóan korlátozzák, vagy le is lezárják az ukrajnai légteret, és az amúgy is túlterhelt nyári forgalomban a nyakunkba zúdul egy sereg gép irányítása. Így is történt: az erre a periódusra jellemző napi 2100 gép helyett másfél nappal a tragédia után már 2500 fölötti gépszámot kellett irányítanunk, s ez hatalmas plusz erőfeszítéseket igényel a nyári időszakban amúgy is túlterhelt kollégáktól.

– A légifolyosók is bedugulhatnak, akár az autópályák?

– Bizony, de ezt nem engedhetjük meg magunknak, ennél sokkal nagyobb a HungaroControl presztízse. Szeretnénk elkerülni, hogy korlátozásokat kelljen kiadnunk a magyar légtérre. A román és a bolgár irányítás is a végletekig kihegyezett az évnek ebben a szakaszában, és bár nem mi lennénk az elsők, akik bedobják a törülközőt, nem szeretnénk, ha így alakulna. Négy éve, amikor a legnagyobb európai légi forgalmat regisztrálták, a német és osztrák irányítóknak is korlátozniuk kellett saját légterüket. A magyar légtérrel ez még sosem fordult elő.

– Hibáztatható-e ön szerint a légi irányítás vagy a légi közlekedés bármelyik szereplője az ukrajnai katasztrófában? Vagy kizárólag a háborús helyzetet okolhatjuk?

– Úgy tűnik, emberi hiba nem történt, merénylet okozta a tragédiát. Az ukrán irányítás előzetesen kilencezer méterig lezárta a légteret, de mivel arra nem gondoltak, hogy afölött veszélybe kerülhet egy gép, kilencezer fölött nem volt korlátozás. Egy járat útvonalának meghatározása a légitársaság döntése, a Malaysian pedig úgy döntött, hogy a gép ezen a szakaszon haladjon. Az európai államok közös, brüsszeli székhelyű cége, az Eurocontrol adta ki az engedélyt, miután azon a szakaszon nem volt túlterheltség, kilencezer méter fölött pedig nem volt légzár. Szóval nyoma sincs szabálytalanságnak, mulasztásnak. Persze jogos kérdés, hogy az adott körülmények között az ukránok miért nem zárták le teljesen a légteret, de ezt sem lehet egyértelmű hibának tekinteni, hiszen arra azért senki nem gondolt, hogy polgári repülőgépre lőnek.

– Mire figyelmeztethet egy ilyen precedens?

– Érdekes, hogy a legutóbbi hasonló eset is a térségben zajlott, egy ukrán hadgyakorlat keretében egy orosz utasszállítót lőttek le a Fekete-tenger körzetében. Akkor még semmiféle incidens nem volt a két ország között. Arra persze mindenkit figyelmeztet a maláj gép tragédiája, hogy az eddiginél is nagyobb körültekintéssel kell eljárni, s ahol helyi konfliktusok hasonló veszélyt jelenthetnek, ott tanácsosabb teljesen lezárni a légteret. Az Ukrajna fölötti átrepülő forgalmat azóta természetesen lezárták, csak kijevi berepüléseket engedélyeztek.

– Miközben egy-egy ország légterét a helyi légi irányítás ellenőrzi, a HungaroControl Koszovó fölött is biztosítja ezt a szolgáltatást. Ez hogyan működik?

– Egyedi, illetve ritka esetről van szó, mert Koszovó mellett más jugoszláv utódállamok, mint Bosznia-Hercegovina vagy Montenegró, más cégek szolgáltatását is igénybe veszi. Lezárt, megpályázható légterek azonban ma nincsenek. Különleges helyzet a koszovói. A második balkáni háború idején a NATO 1999-ben lezárta a koszovói légteret a polgári forgalom elől, majd néhány év múlva megnyitotta a 6200 méterig terjedő alsó légteret és a pristinai repülőteret, ahol a koszovói kollégák dolgoznak. A felső légtér megnyitására azonban jelentős erőfeszítések ellenére is csak jóval később került sor, 2011-ben nemzetközi pályázatot hirdettek, amelyet a HungaroControl nyert meg. A mi ajánlatunk arra épült, hogy nem telepítünk új eszközöket Koszovó területére, a meglévő felderítőeszközöket, radar- és rádióállomásokat használjuk, amelyek már korábban is kiszolgálták azt a területet. A radar-és egyéb jeleket megvásároljuk a térségbeli szolgáltatóktól, s az adatokat a budapesti központunkban dolgozzuk fel. Rengeteg egyeztetés és szerződéskötés előzte meg a tevékenység megkezdését, egyértelmű diplomáciai és szakmai bravúrnak tartom, hogy ezeket sikerült tető alá hozni.

– Kivételes esetről beszél: ez azt jelenti, hogy a légi szolgáltatások globalizálása még nincs a levegőben?

– De, abszolút benne van, ám egyelőre tényleg csak a levegőben. Az Európai Bizottság a légitársaságok, mint ügyfelek nyomására, 2004 óta dolgozik egy Egységes Európai Égbolt elnevezésű projekten, amely a legújabb fejlemények alapján a szolgáltatók konszolidációját tűzte ki célul. Ez azt is jelentené, hogy kevesebb szolgáltató központ láthatja el az európai légiforgalmi irányítást. Hasonló módszerekben gondolkodnak, mint amilyenekkel mi dolgozunk Koszovóban, miután mi bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk rá, sőt, készen állunk rá. Ha olyan alacsony költségvetésű cég csinálná, mint mi, ez természetesen költségelőnyt jelentene, de a dolog azért ennél jóval bonyolultabb. Mivel a honvédelmi biztonsági kitettsége okán a légi irányítás a legtöbb kis és közepes európai országban állami szuverenitási kérdés, még hosszú folyamat elé nézünk. A koszovói tapasztalatainkat felhasználva elképzelhető azonban, hogy akár már a közeljövőtől a kisebb forgalmú periódusokban – például téli éjszakákon – időszakosan átvesszük más légterek irányítását akár egyoldalú, akár kölcsönösségi alapon.

Szepessy Kornél
A HungaroControl vezérigazgatója 1968-ban született Miskolcon. Szülővárosában szerzett bányamérnöki diplomát. Az egyetemi évek után egy bányászati vagyonhasznosító céghez került, ahonnan előbb a privatizációs tanácsadás felé sodorta az élet, majd különféle állami tulajdonú vállalatokban töltött be vezető pozíciókat. 1999-ben került a repülés közelébe, amikor az ÁPV Rt.-ben – ügyvezetőként – a Malév vagyonkezelésével is foglalkozott. 2001-ben tagja lett annak a projektcsapatnak, amelynek feladata volt az LRI szétválasztása, a HungaroControl és a Budapest Airport megalapítása. A munka végeztével 2002-ben a Budapest Airport Rt. menedzsmentjének lett a tagja. Még ugyanezen év őszén elhagyta azonban a BA-t, és tanácsadó céget alapított. A magánszférában eltöltött éveket követően 2010-ben a HungaroControl Zrt. vezérigazgatójává nevezték ki. Több mint húsz éve házas, kisfia hat esztendős.

– Milyennek találja a romániai légi irányítás szakmai színvonalát?

– Műszaki értelemben a romániai kollégákkal a legszorosabb és a legmagasabb szintű a szakmai kapcsolatunk. Meggyőződésem, hogy Romániában, Románia fölött a legnagyobb biztonságban lehet repülni.

– Ebben a hitünkben az orvosokat szállító kisgép év eleji eltűnése se ingasson meg?

– Az esetet mi is azonnal és alaposan kivizsgáltattuk, mint nagyon fontos tanulságokkal szolgáló eseményt. Ebből az derült ki, hogy rendkívül szerencsétlen történettel van dolgunk. Az alacsony légtérben a pilóta felelőssége, hogy mit csinál – a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ingyenesen szolgáltat ugyan adatokat, de nem irányít. Ehhez ugyanazokat a radarokat használja, mint a magas légtérben. Ezek a radarok relatív pontos adatokat szolgáltatnak, de egy 200 négyzetkilométernél kisebb területet senki sem tudott volna pontosabban meghatározni. Az a 200 négyzetkilométeres terület, amelyet a román légi irányítás a mentésnek meg tudott adni, nagyjából a realitás. Az erdélyi domborzati körülmények között ez beláthatatlanul sok időt jelenthetett, és nem valószínű, hogy jobb műszaki felszereltséggel bárki nagyságrendekkel tudta volna csökkenteni ezt az időt – ez magyarázza a gép megtalálásának elhúzódását. Tragikus, hogy a gép lezuhanását mindenki túlélte, és csak a kutató-mentőszolgálatok késői odaérése miatt járt halálos áldozatokkal, de összességében nem tekinthető kivédhetőnek az eset.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 23., kedd

Rövid enyhülés után újra erősödik a hőség

A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.

Rövid enyhülés után újra erősödik a hőség
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez

Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez
2026. június 15., hétfő

Terroristagyanús futballvilág?

Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.

Terroristagyanús futballvilág?
Terroristagyanús futballvilág?
2026. június 15., hétfő

Terroristagyanús futballvilág?

2026. június 13., szombat

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán

Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!

Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.

Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!
2026. június 11., csütörtök

Brüsszeli tanácskozás az iszlamizmus kihívásáról: az európai muszlimok is áldozatokká válnak

Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.

Brüsszeli tanácskozás az iszlamizmus kihívásáról: az európai muszlimok is áldozatokká válnak
2026. június 09., kedd

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól

Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól
Hirdetés
2026. június 09., kedd

Viharok és lehűlés jön: vasárnap már csak 17 fok várható

Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.

Viharok és lehűlés jön: vasárnap már csak 17 fok várható
2026. június 07., vasárnap

Gyógyszer helyett piercing? Erdélyben egyre többen kipróbálják

Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.

Gyógyszer helyett piercing? Erdélyben egyre többen kipróbálják
2026. június 06., szombat

Magyar szerzők színdarabjaival arat sikereket a Moldovai Köztársaságban az Aradi Kamaraszínház igazgatója

Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.

Magyar szerzők színdarabjaival arat sikereket a Moldovai Köztársaságban az Aradi Kamaraszínház igazgatója
Hirdetés
Hirdetés