A levélszavazás menete: a szavazási levélcsomagokat naponta le lehet adni a főkonzulátusokon
Fotó: Veres Nándor
Március 18-án lezárult a levélszavazáshoz szükséges regisztráció azoknak a magyar állampolgároknak, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, vagyis akiknek a lakcímkártyáján a „külföldi cím” szöveg szerepel a lakóhely rovatban. Ezzel lezárult a folyamat első, adminisztratív szakasza, és most a gyakorlati teendők következnek: a szavazási csomag átvétele, helyes kitöltése, majd a levélszavazat biztonságos és határidőre történő leadása. A teendőket Grezsa Csabával, Magyarország kolozsvári főkonzuljával jártuk körül.
2026. március 27., 19:072026. március 27., 19:07
2026. március 27., 19:332026. március 27., 19:33
A március 18-i regisztrációs határidő lezárásakor Románia területéről összesen 311 457 személy szerepelt a levélszavazói névjegyzékben. Ez azt jelenti, hogy ennyi választópolgár jogosult levélcsomagot kapni és levélben leadni a voksát. Grezsa Csaba tájékoztatása szerint a levélszavazók két nagy csoportra oszlanak. Az egyik csoport postai úton, az otthoni címére kérte a kézbesítést.
Mivel a kiküldés nem egyszerre, hanem több ütemben történik, nem kell azonnal megijedni, ha valaki még nem találta meg a postaládájában a küldeményt.
A másik, kisebb csoport nem postai úton, hanem a kolozsvári vagy a csíkszeredai főkonzulátusra kérte a csomagot. Ők március 28-tól április 12-ig személyesen vehetik át a szavazási csomagjukat, és ugyanott le is adhatják a kitöltött levélszavazatot.
Arra is rákérdeztünk, hogy mi történik, ha valaki nem kapta meg a csomagot. A főkonzul szerint, ha valaki biztos abban, hogy időben regisztrált, de mégsem kapta meg a levélcsomagot, április 5. után már érdemes segítséget kérnie. Ebben az esetben a választó a főkonzulátushoz fordulhat. Ilyenkor ellenőrzik, hogy valóban szerepel-e a levélszavazói névjegyzékben, és ha igen, akkor pótcsomag biztosítható számára.
A levélszavazás legkényesebb része kétségtelenül a helyes kitöltés. A tapasztalatok szerint sok választó jóhiszeműen, szavazási szándékkal küldi vissza a csomagot, a szavazata mégis érvénytelenné válik valamilyen elkerülhető hiba miatt.
A leggyakoribb problémák két ponton jelentkeznek:
Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, azt a kis borítékba kell helyeznie. Ezt a kis borítékot minden esetben le kell zárni, ami nem puszta formaság. Ha a kis boríték nincs lezárva, a szavazat érvénytelenné válhat, mivel sérülhet a szavazás titkossága. Ez az egyik leggyakoribb és legfájóbb hiba, hiszen egyetlen mozdulaton múlik a szavazat sorsa.
A másik, talán még gyakoribb probléma az azonosító nyilatkozat hibás vagy hiányos kitöltése. Ha ezen a lapon az adatok nem megfelelően szerepelnek, vagy ha a választó nem írja alá a megfelelő helyen, akkor a szavazata szintén érvénytelenné válhat.
Az azonosító nyilatkozat első része a választópolgár alapadatait tartalmazza:
A második részben a választópolgárnak egy magyar okmány alapján kell azonosítania magát. A segítséget nyújtó szakemberek és intézmények egyöntetű javaslata az, hogy az azonosító nyilatkozat kitöltésekor mindenki a magyar lakcímkártyáját használja alapul, ha rendelkezik ilyennel. Ennek egyszerű oka van: ezen az okmányon minden olyan adat megtalálható, amelyre a nyilatkozat kitöltéséhez szükség van. A nevet, a születési helyet és a születési dátumot pontosan úgy kell beírni, ahogyan az az okmányon szerepel.
Grezsa Csaba főkonzul: ha valaki nem biztos benne, hogy melyik adatot hová kell írni, vagy milyen okmányszámot kér a nyilatkozat, inkább kérdezzen
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár
Az azonosításhoz használható például a lakcímkártya hátoldalán található személyi azonosító is. Ha valakinek nincs lakcímkártyája, az nem jelenti azt, hogy ne tudna szavazni.
Az azonosítás történhet:
magyar személyazonosító igazolvány alapján,
magyar útlevél alapján,
vagy akár honosítási okirat alapján is.
Van azonban még egy apró, de fontos részlet: az azonosító nyilatkozatot kék tollal kell kitölteni.
Segítséget nyújthat az Eurotrans Alapítvány, a kolozsvári vagy csíkszeredai főkonzulátus, de akár egy családtag is segíthet a kitöltésben.
A segítségnyújtás itt nem a szavazat tartalmára, hanem a formai helyességre vonatkozik. A cél az, hogy a választópolgár akarata valóban érvényesüljön, és ne vesszen el adminisztratív hiba miatt.
A folyamat röviden így néz ki:
A választó kitölti a szavazólapot.
A szavazólapot behelyezi a kis borítékba.
A kis borítékot lezárja.
Kitölti és aláírja az azonosító nyilatkozatot.
A lezárt kis borítékot és a helyesen kitöltött, aláírt azonosító nyilatkozatot együtt behelyezi a nagy borítékba.
A nagy borítékot is lezárja.
Ezután a borítékot el kell juttatni a megfelelő helyre.
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
„A választási szabályok ebben világosan fogalmaznak: a levélszavazat személyesen vagy megbízott útján is eljuttatható. Ez azt jelenti, hogy a választópolgár nem köteles maga elvinni a borítékot. Odaadhatja családtagnak, rokonnak, szomszédnak, barátnak, lelkipásztornak vagy bármely olyan személynek, akiben megbízik” – fogalmaz a főkonzul.
Ugyanígy átadható olyan segítőnek is, aki az RMDSZ vagy az Eurotrans Alapítvány hálózatában segíti a választókat. A lényeg az, hogy a választópolgár megbízásából, megbízható módon jusson el a levélcsomag a leadási helyre: a kolozsvári vagy a csíkszeredai főkonzulátusra.
Április 12-én, vagyis a választás napján is leadható még a levélszavazat, de akkor már csak reggel 6 és este 7 óra között. A legfontosabb határidő tehát április 12., este 7 óra: eddig az időpontig kell a levélcsomagnak megérkeznie ahhoz, hogy érvényesen bekerülhessen a rendszerbe.
A kolozsvári főkonzulátuson a leadásra kijelölt hely a főkonzulátus udvarán található rendezvényterem, ahol a munkatársak a megadott időszakban folyamatosan fogadják a beérkező borítékokat. A levélszavazatok leadása minden nap lehetséges, tehát hétvégén és húsvétkor is.
Grezsa Csaba tájékoztatása szerint a külképviseletek szerepe ebben a folyamatban elsősorban közvetítői, technikai jellegű. A főkonzulátuson a levélszavazatokat nem bontják fel, nem értékelik, és nem számolják meg tartalmilag. A beérkező borítékokat összesítik, majd diplomáciai futárpostával továbbítják Budapestre, a Nemzeti Választási Irodához (NVI).
Ott történik meg az azonosító nyilatkozatok ellenőrzése, az érvényesség megállapítása,
majd a törvényileg meghatározott időpontban a szavazatok megszámlálása. Vagyis
A korábbi választások tapasztalata alapján Grezsa Csaba hangsúlyozza, hogy nagyon sok szavazat egyszerű formai hibák miatt esik ki. Volt példa arra, hogy valaki nem zárta le a kis borítékot, rossz adatot írt az azonosító nyilatkozatra, javítgatott, átírt a nyomtatványon, vagy éppen elmulasztotta az aláírást. Ezek a hibák utólag már nem korrigálhatók.
Ha a boríték vagy a nyilatkozat nem felel meg a szabályoknak, a szavazat kiesik a rendszerből. Éppen ezért kulcskérdés, hogy minden választó lassan, figyelmesen, lehetőleg segítséggel töltse ki a csomagot.
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
A levélszavazás ugyanakkor nem minden külhoni magyar állampolgárra vonatkozik. Azok a magyar állampolgárok, akiknek van magyarországi lakóhelyük – vagyis a lakcímkártyájukon magyarországi cím szerepel –, nem levélszavazók. Ők más módon szavazhatnak:
vagy hazautaznak a magyarországi lakóhelyük szerinti szavazókörbe,
vagy átkérik magukat egy másik magyarországi szavazókörbe,
vagy – ha külföldön tartózkodnak – kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, esetünkben Kolozsvárra, Csíkszeredába, vagy éppen Bukarestbe.
Ezt a kérelmet április 2-ig kell benyújtani. A kérelem intézhető online, a valasztas.hu felületén, vagy segítséggel, például az Eurotrans Alapítvány vagy a főkonzulátus közreműködésével.
Ez azért lényeges, mert nem lehet csak úgy „beesni” a választás napján a külképviseletre és szavazni. Akinek van magyarországi lakcíme, annak ehhez előzetesen szerepelnie kell a megfelelő külképviseleti névjegyzékben.
A külhoni magyar állampolgárok választási részvételéhez nem elegendő az állampolgárság: regisztráció, határidők betartása és pontos adminisztráció szükséges ahhoz, hogy a szavazat valóban érvényes legyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!