
Speciális módon tanulja a zeneműveket, de így is mintegy húsz zongoraversenyt tud már a 35 életévéhez közelítő Érdi Tamás vak zongorista. Látását hibás inkubátorkezelés miatt veszítette el, de a zene mindenért kárpótolja, játékával önmagának és közönségének is örömet szerez. Legközelebbi fellépése szeptember 10-én Budapesten a Zeneakadémia nagytermében lesz, ahol Beethoven c moll zongoraversenyét játssza a Concerto Budapest közreműködésével.
2014. augusztus 28., 19:222014. augusztus 28., 19:22
– Bizonyára kiemelt figyelmet kapott a családban a fogyatékossága miatt. Hogy viselte a helyzetet?
– Nem érzem magamat fogyatékosnak. Amikor Bostonban a szememet műtötte egy japán orvos, a sikertelen műtét után azt javasolta édesanyámnak, hogy húszéves koromra keressük meg, mi tesz engem boldoggá, mi az, amiben kiemelkedő teljesítményt érhetek el. Azt mondta, ha megfogadjuk a tanácsát, nem lesz semmiféle hiányérzetem. Igaza lett, úgy érzem, sikerült megtalálnom az életem értelmét. A zene segítségével teljes lett az életem.
– Mit jelent Érdi Tamásnak a zenei hang, a zongora?
– Örömöt, vigasztalást. Kezdetben a zajok révén ismerkedtem a zenével. A madarak énekében például már kiskoromban Chopin zenéjét hallottam. Később megállapítottam, hogy fisz hangon fékez a villamos. Két nagyszerű zenepedagógus, Bartalus Ilona és Kistétényi Melinda járt hozzánk, Schubert dalokat játszottak. Akkoriban már kíséretet írtam, csak úgy, Schubert Pisztráng ötöséhez. Dédapámnak van egy öreg zongorája lent a Balatonnál, egyszer csak rátaláltam erre a hangszerre. A zongorával akár egy zenekart is lehet helyettesíteni. Az árkosi koncerten Chopin polonézt is játszottam, abban a zongora maga a zenekar!
Rock az operában
„Általában azt a zeneszerzőt szeretem a legjobban, akivel éppen foglalkozom. Mozart az elsők között keltette fel az érdeklődésem, 8-9 éves koromban elvittek az Erkel Színházba a Varázsfuvolára, és a végén sírva fakadtam. Otthon nagy nehezen kiszedték belőlem, hogy azért keseredtem el, mert azt hittem, nem hallhatom többé ezt a zenét. Ezért utána újra és újra elmentünk az Operaházba, és még felvételt is készítettem a rádiós magnómmal, hogy megmaradjon nekem a Varázsfuvola. Egy alkalommal a nyitány kezdete előtt, ahogy kapcsolgattam a magnót, egyszer csak megszólalt a rádiós magnóból a rock ’n roll. Ez azóta is kedvelt családi történet.”
– Szabó Magda így beszélt önről: én csak írni tudok, de Tamás ujjaival az Isten üzen. Hogyan lehet egyetlen műbe ennyi érzelmet, ilyen mélységet sűríteni?
– Nagy tragédia ért az életben. Moszkvában megnyertem egy zongoraversenyt, és aznap motorbalesetben elvesztettem az egyik bátyámat. Édesanyám azonnal hazarepült, a tanárnőm maradt velem. Leültem a zongorához, hogy játsszak a bátyámnak, de akkor már nagyon súlyos volt az állapota. A zene vigasztalást jelent, segít elviselni a történteket. Szabó Magda vagy Kocsis Zoltán szavai inspirálnak: az utóbbinál pláne, köztudott, hogy neki nem szokása csak úgy jót írni valakiről. Ilyenkor még inkább érdemesnek érzem azt a napi öt-hat óra zongorajátékot, még akkor is, ha néha nehéz leülni.
– Hogyan gyakorol egy darabot? Ez nekünk, látóknak szinte felfoghatatlan...
– Anno egy Mozart-mű tanulásakor a tanárnőm lejátszott egy bizonyos részt, majd megkérdezte: te ezt hogyan folytatnád? Kvázi nekem ki kellett találni a mű folytatását. Aztán, ha valami nem működött, nagyot nevettünk. Lisztnél vagy Bartóknál persze ez már nem működik, náluk nem lehet találgatni. Ezért nekem a kottaképet magyarázzák el, és a pontos dinamikát. Amikor rögzítem a kottaképet, csak akkor hallgathatom meg több előadó játékában ugyanazt a darabot. És persze ott van a Braille-kotta is, csak sajnos sokszor hibásan írják át a darabokat, másfelől pedig egy zongoraversenyt nem valószínű, hogy meg lehet szerezni Braille-kottában. Talán meg sem születtek azok az átiratok. A tanárnőm, Becht Erika azt szokta mondani, én vagyok a kotta. Amikor valamit felelevenítünk, az nagyon aprólékos munka. Mindent átveszünk töviről-hegyire. Ezeket az órákat fölveszem magnóra, hogy majd otthon is tudjam, mire kell ügyelnem az adott műnél.
Látásvesztés„Nem haragszom senkire, nem foglalkozom ezzel, ennek így kellett történnie. Amit a sors az egyik kezével elvett, a másikkal visszaadta. A zenén kívül is hang, hangszín alapján tájékozódom, abból alkotok képet a velem beszélgetőről, a zajokra érzékeny vagyok, ezért már a repülőgép bizonyos hangjából azt is megmondom, mikor hagytuk el Európát és értünk az óceán fölé” – árulta el Tamás
– Mit adott hozzá zongorajátékához, stílusához a Bécsi Zeneakadémián, illetve a Torontói Royal Konzervatóriumon szerzett tudás?
– Torontóba egy olasz karmester, Rico Saccani révé kerültem, korábban vezényelt engem a budapesti Erkel Színházban, majd elküldte a cédémet Torontóba a barátjának, Peter Simon rektornak. Később jött egy levél, hogy Leon Fleischer, aki Torontóba jár mesterkurzusokat tartani, szeretne élőben is meghallgatni. Játszottam neki két darabot, azt követően azt mondta: semmi akadálya, hogy ez a fiú az én osztályomba járjon. Az egyetlen hátrány az volt, hogy ez idő alatt nem nagyon tudtam társas kapcsolatokat kialakítani, hiszen mindenki a saját terme után szaladgált gyakorolni. Lejártak az órák, és mi mentünk haza Pestre. Egyik alkalommal Fleischernek épp Liszt VI. Magyar rapszódiáját játszottam – akkoriban még nem volt elég erő a zongorajátékomban –, amikor azt mondta nekem: Tamás, more Hungarian, please! Ezek az órák, lévén mesterkurzusok, nyilvánosak voltak. Szívesen emlékszem vissza erre az időre, négy év alatt mondhatni Toronto minden zegzugát belaktuk, hiszen azokat a lakásokat, ahol laktunk, rendre eladták vagy épp bérbe adták.
Érdi Tamás
Koraszülöttként jött a világra 1979-ben Budapesten, szülei Érdi Sándor és É. Szabó Márta televíziós szerkesztők. Látását hibás inkubátorkezelés miatt vesztette el. Ötéves korában kezdett zongorázni, s csakhamar felfigyeltek rá. Becht Erika, Kollár Zsuzsa és Eckhardt Gábor tanítja mindmáig egy úgynevezett „strukturális” módszerrel, amelynek lényege, hogy tulajdonképpen újrakomponáltatják vele a darabokat. Nyolcévesen lépett fel első ízben a Pesti Vigadóban, 1993-ban már a Louis Braille Nemzetközi Zongoraverseny második helyezettje lett Moszkvában. 1995-ben a korcsoport legfiatalabb versenyzőjeként első lett. 15 évesen játszotta el Vásáry Tamás vezényletével Mozart A-dúr zongoraversenyét a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Magyarországon gyakorlatilag minden szimfonikus zenekarral fellépett. Eddig a világ 23 országában koncertezett. Elismerései: Junior Príma díj (2008), Príma Primissima díj (2010), Magyar Érdemrend lovagkeresztje – polgári tagozat (2012). Felesége Érdi-Harmos Réka.
– Egy augusztus eleji internetes bejegyzésben Egert, a Balatont és feleségét, Rékát is említi, aki révén sokatmegtudott legutóbb épp Gárdonyiról. Ugyanott ír az árkosi Szentkereszty-kastélyban tartandó koncertjéről is: „Különleges öröm számomra, hogy ezt a környéket én mutathatom meg Rékának, aki először jár ezen a vidéken”.
– Rékával nemrég olvastuk Gárdonyi leveleit, ahonnan az is kiderült, hogy 1901-ben az Egri csillagok regényének a címe eredetileg a Hold és csillagok lett volna. Utána természetesen ellátogattunk az egri várba is. Mielőtt először mentünk volna Rómába, édesapám felolvasta nekem a Claudius római császárról szóló írásokat. Mondtam is neki séta közben, hogy hajdanán Claudius is épp itt sétálhatott. A napokban kirándultunk a Szent Anna-tónál, ellátogattunk Törcsvárra, aztán meg horgásztunk egy nagyot Kőröspatakon. Fogtuk a botot és vártuk, mikor jön már az a hal. Hát ez is egy nagy türelemjáték, csöndben kell lenni, na meg aztán nem lehet a halakat sürgetni.
– Hogyan igyekszik befogadni a színházi vagy irodalmi élményeket?
– A színházi daraboknál a szüleim meg Réka, a feleségem elmagyarázzák, mi látható a színpadon. Édesapám regényeket olvas föl, felveszi magnóra, Tolsztojtól a Háború és béke például 38 kazettára fért el. Csak lenne idő ezeket egyszer mind-mind meghallgatni...
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!