Agócs Gergely népzenész Érsekújváron született. Diplomáját az ELTE néprajz szakán védte meg. A nagyközönség a Fonó Zenekar tagjaként ismerte meg, igazi reflektorfénybe viszont a Fölszállott a páva versenyeinek zsűritagjaként állhatott.
Nyelvi akadályok, az egymás mellett, de elkülönülten élés erdélyi történelmi modellje gátolja a magyarok és németek szervezeteinek intézményes közeledését. Hozhat-e változást e tekintetben, ha Klaus Johannis lesz a belügyminiszter?
Míg Nyugaton kamarákba tömörülő növényorvosok felügyelik a növényvédelmet, Erdélyben mutatóban is alig akad. Orbán Sándor kolozsvári szakemberrel az erdélyi növényvédelem múltjáról és rendszerváltás utáni leépüléséről beszélgettünk.
Neve összenőtt a csángók magyar miséért való küzdelmével. Pedig nemcsak ezért érdemel elismerést, hanem tudományos munkásságáért is. Nyisztor Tinkával nevekről, választott utakról és étkezési hagyományokról is beszélgettünk.
A II. világháború utáni Erdély magyar vonatkozású történéseinek szakavatott kutatója, Vincze Gábor a kilencvenes évek elején fehér hollóként fogott hozzá a jelenkor eme kevésbé ismert korszakának feltárásához.
Tavaly ünnepelte hetvenedik születésnapját, nem sokkal előtte tüntették ki a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével. Mócsy Ildikó fizikussal, nyugalmazott egyetemi tanárral többek között Csernobilról és a környezetvédelemről beszélgettünk.
Erdély gazdasági előrelépéséhez vezethetne, ha a hazai magyar vállalkozók élnének az afrikai országokban nyíló számos üzleti lehetőséggel – tartja Gambia Köztársaság romániai utazó nagykövete, a marosvásárhelyi születésű Osváth Pál.
Napjaink egyik legismertebb magyar természettudósa Székelyföldön nőtt fel, Bukarestben és Budapesten tanult, majd Amerikában szerzett hírnevet. Barabási Albert-László fizikussal a hálózatelmélethez kapcsolódó életútjáról beszélgettünk.
Minden európai törvénykönyvnél, alapszerződésnél és jelentésnél fontosabb az Ó- és az Újszövetség – tartja Tőkés László európai parlamenti képviselő. A volt püspöke szerint tisztségvállalásának a tétje: felszabadítani a magyarságot.
Színésznői álmait a szerelem miatt adta fel, de elismert festőművész lett. Színházi díszletfestő nagyapja terelgette a művészetek irányába. Horváth Gyöngyvér grafikus, festő óva int attól, hogy giccset ajándékozzunk az ünnepekre
Az elkövetkező évtizedek meghatározó régiója lehet a Kárpát-medencei térség, s a térség vállalkozói is e sikertörténet főszereplőjévé válhatnak. Radetzky Jenő, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. vezérigazgatója reálisnak tartja ezeket a perspektívákat
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Európa legnagyobb politikai ifjúsági szervezetének elnöke a mindössze 26 esztendős Konsztantinosz Kiranakisz. A fiatal politikussal egy kolozsvári előadása után kihívásokról, korosztályokról és kompetenciákról beszélgettünk.
Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke, Antall József nevét mindmáig számon tartja a kollektív emlékezet. Fia, Antall Péter az Antall József Tudásközpont igazgatójaként igyekszik a jövő nemzedékek számára is ismertté tenni édesapja alakját
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház fiatal tagja, Magyari Etelka színművésznő gyerekkorában megismerkedett a bűvös deszkákkal, karrierje azóta is töretlenül ível felfelé. Műfajtól függetlenül, remek alakításokat láthattunk tőle – nem csak Temesváron.
Ioan J. Popescu a hajdani egyik legnagyobb romániai zsidó közösség, a máramarosi krónikása. A helyi zsidóság történetét kutató könyvei és újságcikkei mellett a zsidósággal kapcsolatos dokumentumfilmek elkészítéséhez is hozzájárult.
Néhány hónapja hunyt el az 1956-os forradalom legendás vezéralakja, a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke, Rácz Sándor. Gabriele Bezan egykori olasz újságíróval készült interjúnkban rá emlékezünk.
Százezres nagyságrendű részvételt ígér a Székelyföld autonómiájáért szervezendő Székelyek Nagy Menetelése. Kántor Zoltán szociológus-politológussal arról is beszéltünk, miért kell jelen lennie a partiumi magyarnak is a tüntetésen.
Látogatottsági adatok