Az Érmellék ízei és termékei nevű vásárával az Érmelléki Gazdák Egyesülete sok gazdát és kézműves termelőt juttatott piachoz. Az idei koronavírus-járvány harmadára csökkentette ugyan a vásárok számát, a kezdeményezés azonban így is sikeresnek bizonyult.
Első látszatra úgy tűnik, a multinacionális üzletláncok szorításában nehezen tudnak talpon maradni a kis élelmiszerüzletek. Valójában van sikerrecept, amely a kisboltot is megkerülhetetlenné teszik. Pécskai kereskedő házaspár fűszerüzletében jártunk.
A szebb időket megélt szilágysági zöldségtermesztés hanyatlásának több oka van. A nagy üzetláncok nem a környékről vásárolják fel terményeiket, a gazdák pedig egyre kevebb zöldséget tudnak eladni a piacokon. Krasznai zöldségtermesztő gazdáknál jártunk.
Az érmelléki homokon termelt szőlő borának régi hagyománya van a Kárpát-medencei magyar borkultúrában. A mai érmelléki borászat még nem ennyire híres, de kézműves borait egyre többen kedvelik. Az érmihályfalvi Hegedűs Attila pincészetében jártunk.
A 24 éves érköbölkúti Barta Anett az Érmellék legismertebb sajtkészítő kisvállalkozója. Két éve indított sajtműhelyéből tucatnyi tejtermék kerül ki. Idén tavasztól online rendszerben, házhoz szállítva forgalmazza friss és érlelt sajtjait.
Nincs hír az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program elfogadtatásáról az idén tavasszal létrejött román–magyar kormányközi vegyesbizottságban. A marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány igazgatója, Kozma Mónika szerint ők készen állnak a folytatásra.
A román–magyar határhoz közeli négy hektáros farmján a székelyhídi Püsök István mindent megtermel, amit erdélyi kertészetek kínálnak gyümölcsből és zöldségből. A több lábon álló gazdaság tulajdonosa szerint az időjárás miatt nem érik meglepetések.
A mezőgazdaság több ágazatában indít gazdaképző tanfolyamokat a gyergyószentmiklósi Agrocaritas. A sajtkészítő látványműhelyéről híressé vált felnőttképző központ olyan családi gazdaságot mutat be, amely a több lábon állás fontosságát hangsúlyozza.
Nehéz meghatározni a Gyergyóújfaluban élő Bányász József sajtmester élménygazdaságát. Jobb helyeken ez lehetne a vidék bejáratott tangazdasága. Vendéglátónkkal nem csak a sajtkészítést tudnivalóit jártuk körül.
A tehenet tartó kisgazdaságok számának csökkenésével megszaporodtak a több tíz fejősből álló állattelepek. A szászrégeni Papp Zoltán hatvanfős tehenészete továbblépne egy lépcsőfokot, ha uniós pályázattal fejleszteni tudják törzskönyvezett állományukat.
A méhészetekben is felértékelődött a helyi értékesítés. Azok a termelők maradnak talpon, akik házhoz szállítással meg másfajta direkt eladással alakítják ki saját vásárlóközönségüket. A szentkatolnai Csákány Attila méhész példája is ezt bizonyítja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyümölcslevet inni ma már nem extra kívánság, hanem mindennapi lehetőség. Ezt egyre többen ismerik fel, ami megnövelte a gyümölcsökből készülő természetes üdítőitalok piacát. Nyáguly Sándor Kézdiszéken úttörőként alapozta meg a gyümölcslékészítést.
A málna és a ribizli kedvelt gyümölcs, sokan próbálkoznak feldolgozással is. Az újtusnádi Darvas Róbert tapasztalata azt mutatja, hogy a feldolgozás és az értékesítés a nehezebb feladat. Igazából a gazdák összefogása jelenthetné a járható utat.
Az életmódbeli és az étkezési szokások változásával jó üzletté vált a savanyúságkészítés. A harminc éve zöldségsavanyítással foglalkozó Papp család sikerrel oldotta meg a koronavírus-járvány okozta gondokat is. Készleteit házhoz szállítva adta el.
Sokan érdeklődnek a levendula iránt. A kertészeti haszonnövény termesztésével sikeres családi vállalkozás alapjait lehet lefektetni. Az aranyosszéki Harasztoson levendulát termesztő Király család számos végtermékké dolgozza fel a közkedvelt növényt.
Hosszú mélyrepülés után kezd talpra állni a hazai gyümölcstermesztés, mert nő az igény az itthon termelt gyümölcsre. Elsőként a bogyós gyümölcsűek váltak népszerűvé, de egyre többen telepítenek diót, almát, szilvát vagy cseresznyét is.
Kisvágóhidakkal lehetne helyzetbe hozni a hazai gazdákat és agrárvállalkozókat. Hangsúlyosabban kellene nyitni a helyi termelők felé, az élelmiszerimport ugyanis egyre több kockázattal jár. Utánanéztünk, hogyan lehet kisvágóhidat indítani.
A biotermékek sokkal értékesebbek, több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak az üzletláncok élelmiszereihez képest. Ilyen előnyökkel bírnak Kovács Attila hegyközújlaki gazdálkodó Partium-szerte keresett élelmiszertermékei is.
Látogatottsági adatok