
Asztalnyi kitüntetés. A család két évtizede jár versenyekre a legszebb tehenekkel
Fotó: Makkay József
A tehenet tartó kisgazdaságok számának drasztikus csökkenésével megszaporodtak a több tíz fejősből álló állattelepek, ez maradt ugyanis a biztonságos tejértékesítés járható útja. A szászrégeni Papp Zoltán hatvanfős tehenészete továbblépne egy lépcsőfokot, ha uniós pályázattal fejleszteni tudják a környék legszebb törzskönyvezett romántarka-állományát.
2020. június 16., 21:132020. június 16., 21:13
2020. június 16., 21:152020. június 16., 21:15
Papp Zoltán szászrégeni tehenészete az a fajta állattenyésztői modell, amely leginkább elterjedt az elmúlt harminc esztendőben Erdélyben. Ez nem modern istállókat és agráregyetemeken oktatott korszerű fejőstandokat jelent, hanem a meglévő lehetőségek maximális kihasználását a régi épületek átalakításával és az anyagi lehetőségek szerinti korszerűsítésével. A hatvan szarvasmarhát tartó állattenyésztési szakmérnök telephelye villanypásztorral elkerített, 13 hektáros legelőbe torkollik. Miközben körbejárjuk a mezőgépektől tarkálló udvart, vendéglátóm elmagyarázza, melyik gépet mikor vásárolta.
A harminc éve gazdálkodó Papp család kapával és kaszával kezdte az 1989-es rendszerváltás után a földművelést, míg rendre használt gépeket és állatokat vásároltak. Ma övéké a környék legszebb törzskönyvezett román tarka tehénállománya.
„Olyan tehenet nem tartok, amelynek évi tejtermelése nem éri el legalább a 8 ezer litert. Eleve a termelés szempontjából válogattuk össze az évek során jeles állattenyésztési szakemberek segítésével az állományt” – magyarázza vendéglátóm. A végeredmény nemcsak a napi 600 liter eladott tejben mutatkozik meg, hanem az ötvennél több Maros megyei és országos kitüntetésben is, amelyet tehenei kaptak a „legjobb tejtermelés”, a „legszebb tőgy” és egyéb díjazási kategóriákban.
Nem egy fotón a három fiú is szerepel, akik gyerekkoruk óta apjuk mellett segédkeztek. A középső fiúnak, Botondnak viszont nemcsak otthoni szabadidős foglalkozást jelent az állattartást, hanem életre szóló hivatást is, miután elvégezte a Kolozsvári Agrártudományi Egyetem állattenyésztő mérnöki szakát.
Papp Zoltán a karámot mutatja, ahova esténként bejönnek a tehenek
Fotó: Makkay József
Az óvónő édesanya korábban otthagyta tanügyi állását, amikor rájött, hogy gazdacsaládként csak úgy tudnak megélni, ha mindannyian ezzel foglalkoznak. Főleg olyan körülmények között, amikor a legtöbb mezőgazdasági munka elvégzésében csak a családtagokra lehet számítani. A környéken nehezen találni mezőgazdasági munkást – állattenyésztésben szinte senki nem akar dolgozni –, így nem véletlen, ha az állattartás és a növénytermesztés teljes gépesítésére törekszenek. Igaz, a mostani tehéntartás ettől még távol áll, ezért szeretné Papp Botond korszerűsíteni a gazdaságot.
ami mai számítások szerint kb. egymillió euróba kerül. Csak egyetlen lehetőség van: előremenekülni az időben, és olyan technológiát alkalmazni, ami minimálisra csökkenti a kézi munkaerő szükségességét” – magyarázza a fiatalember, amire az apja igenlően bólogat. Papp Zoltán szerint a fiára hárul a farm korszerűsítése. Az elmúlt harminc évben a családnak ennyire futotta, ő már többet nem is szeretne beruházni, de mindenben támogatja a gyerekeket, hogy saját elképzelésük szerint lépjenek előre. „Egyre inkább szükség van a hazai élelmiszerre, ezt keresik az üzletekben. A hazai tejfeldolgozók is megbecsülik azokat a gazdákat, akik nagyobb mennyiségű tejet állítanak elő és szerződéses rendszerben napi rendszerességgel ellátják az üzemet. Három nagyobb tejfeldolgozónak adtunk el eddig tejet, és mindig jó árat kaptunk érte” – magyarázza Pap Zoltán, aki biztos benne, hogy a jövő a hazai élelmiszer-termelés gyors felfuttatásáról szól.
Ehhez azonban mindenekelőtt a termények és a termelés biztonságát kell megoldani. Ilyen téren Szászrégen környékén sem állnak jól a gazdák. Nemcsak a dolgozni nem akaró tolvajokkal gyűlik meg a bajuk, hanem a medvékkel is. Vendéglátóm egy környékbeli vadászegyesületet is vezet, így sokat mesél arról a közelharcról, amit manapság a gazdák folytatnak a nagyvad ellen. A tehéncsordákat vagy juhnyájakat hatalmas kutyafalkákkal lehet csak megvédeni, a kutyák pedig irtják az apróvadakat.
Ezzel magyarázható, hogy a medvék a Kárpátok mindkét oldalán szabadon garázdálkodhatnak anélkül, hogy a vadászegyesületek kilövési engedélyt kapnának megritkításukra. „A román miniszterelnök valószínűleg haragszik rám, mert marosvásárhelyi látogatásán egy fórumon nemrég szóvá tettem, hogy döntse el, számára mi a fontosabb: a medvék vagy a mezőgazdaság megvédése?” – magyarázza a szászrégeni gazda.
Papp Botond útra készen új traktorának nyergében
Fotó: Makkay József
Mindannyian azt mondják, hogy állattenyésztésből még jól tejelő tehenekkel is nehéz megélni. A nyári idényben nagy a túltermelés, így csökkennek a tejfelvásárlási árak, a különbözetet pedig másból kell előteremteni. A törzskönyvezett állományok nagy előnye, hogy a tenyészállatnak szánt üszőket jó áron lehet értékesíteni, de a Papp család megragad minden más lehetőséget is a kereset kiegészítésére. Gépparkjukkal bérmunkát vállalnak a környékbeli gazdák számára, de a 170 hektárnyi területen termelt takarmánynövényekből sokat értékesítenek. A gazda szerint mindig a több lábon álláshoz volt szokva, másként gazdálkodásból nem lehetne megélni.
Ezt csak úgy lehet végezni, ha nagyon szereti az ember. Máskülönben gazdaként esélytelen megélni a földből és az állattartásból” – összegzi végkövetkeztetését Papp Zoltán.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!