
Válsághelyzet. A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint áprilisban még durvább lesz az energiahelyzet
Fotó: Gazda Árpád
Áprilisban a kőolajellátás szempontjából még súlyosabb helyzet alakul ki, mint márciusban – jelentette ki Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője.
2026. április 02., 20:082026. április 02., 20:08
2026. április 02., 20:092026. április 02., 20:09
Birol az „In Good Company” című podcastban az áprilisra vonatkozó sötét jóslatokat indokolva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti háború által kiváltott jelenlegi válság a legsúlyosabb a történelemben, és bár márciusban még indultak hajók, áprilisban már nemigen fognak.
„Április sokkal súlyosabb lesz, mint március. [A hajók] még mindig érkeznek a kikötőkbe, továbbra is olajat, energiát és egyéb [árukat] szállítva.
– mondta Fatih Birol a CNBC szerint. Úgy véli, hogy ez tükröződni fog az inflációban, és „csökkenti a gazdasági növekedést számos országban, különösen a feltörekvő gazdaságokban”.
„Sok országban hamarosan energiatakarékossági intézkedésekre kerülhet sor” – tette hozzá. Birol felhívta a figyelmet arra is, hogy
„Ha visszatekintünk [1973-ra és 1979-re], mindkét esetben körülbelül 5 millió hordó olajat vesztettünk naponta. Ezek az olajválságok számos országban globális recesszióhoz vezettek. Ma napi 12 millió hordót veszítünk – többet, mint a két olajválságban együttvéve” – mondta a podcastban. „A jelenlegi válság súlyosabb, mint ez a három válság összesen. Ráadásul emellett számos létfontosságú áru – petrolkémiai termékek, műtrágyák, kén – létezik, amelyek nagyon fontosak a globális ellátási láncok számára” – tette hozzá Birol.
„Naponta, sőt óránként vizsgáljuk a piacot, 24 órában, a hét minden napján. Ha szükségesnek tartjuk, előfordulhat, hogy javaslatot teszünk [több tartalék felszabadítására]” – mondta Birol. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépés nem oldja meg a problémát, csupán enyhíti azt.
„Amikor eljön a megfelelő pillanat, meghozom a döntést, hogy javaslatot tegyek a kormányoknak. Ez csak a problémák enyhítéséhez járul hozzá, nem lesz megoldás.
– magyarázta Birol. Március 11-én az IEA 32 tagországa megállapodott abban, hogy rekordmennyiségű, 400 millió hordó kőolajat bocsát ki a vésztartalékokból, hogy korlátozza a közel-keleti helyzet okozta áremelkedést, és enyhítse a kőolajellátás megszakadásának hatását.
Az iráni rezsim minden eddiginél elsöprőbb támadásokat ígért az Egyesült Államok és Izrael ellen
Minden eddiginél elsöprőbb és kiterjedtebb támadásokat ígért csütörtökön az Egyesült Államok és Izrael ellen csütörtökön az iráni iszlamista állam fegyveres erőinek központi parancsnoksága. A Taszním iráni hírügynökség által idézett bejelentésében Ebrahim Zolfakari, az iráni fegyveres erők központi parancsnokságának szóvivője leszögezte: a műveletek egészen addig fognak tartani, amíg a két ország meg nem adja magát. Mint mondta, Izrael és az Egyesült Államok „nincs tisztában az iráni hadsereg képességeivel”, hangsúlyozva, hogy a fegyveres erők katonai fejlesztései olyan helyeken zajlanak, amelyekről ellenségeinek nincs tudomása és „sosem tudja elérni azokat”, hozzátéve, hogy a mostanáig eltalált célpontok „nem voltak jelentősek”. A bejelentés alig egy nappal azt követően látott napvilágot, hogy Donald Trump amerikai elnök azt állította, Teherán fegyverszünetet kért az Egyesült Államoktól. Az elnök akkor a Hormuzi-szoros ügyétől tette függővé az ajánlat elfogadását, hangsúlyozva, hogy amennyiben Irán lezárva tartja a szorost, „a kőkorszakba bombázzák vissza” a síita államot. Ugyancsak csütörtökön Eszmail Bakai iráni külügyi szóvivő ésszerűtlennek és túl soknak nevezte az Egyesült Államok Iránnal szemben támasztott követeléseit, és kiemelte: minden, Washingtontól érkező üzenet közvetítőkön, a többi között Pakisztánon át érkezett Teheránhoz, a felek között nincsenek közvetlen tárgyalások.

A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Több száz millió lejt szánnak idén a két népszerű lakosságtámogató programra, az új autók vásárlását, illetve az ezúttal csak energiatárolók beszerzését ösztönző napelemes projektekre. Azonban továbbra is sok a kérdőjel.
Az Európai Unió Tanácsa egy évre felfüggesztette az uniós mezőgazdasági termelésben használt nitrogénalapú műtrágyákra – köztük a karbamidra és az ammóniára – kivetett vámtarifákat – közölte az uniós tanács pénteken.
Az elnöki hivatal pénteken bejelentette, hogy a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelyben vállalják, hogy a parlamenti ülésszak végéig elfogadják az új közalkalmazotti bértörvényt.
Romániába helyezi át termelésének egy részét a legnagyobb olasz bútorgyártó, a Natuzzi – írja a Profit.ro a vállalat közleménye alapján.
Egyre nagyobb hullámokat vet a Szászsebes és Torda közötti autópálya első szakasza körül kialakult botrány, miután a nemzetközi választottbíróság 340 millió lejes kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot.
Az élelmiszer- és energiaárak, a lakbér és a banki törlesztőrészletek emelkedése egyre nagyobb mértékben befolyásolja negatívan az emberek életét Romániában, és egy felmérés szerint a munkavállalók több mint fele elégedetlen a fizetésével.
Az üzemanyagárak emelkedése egyre komolyabb kihívás elé állítja a légi közlekedési ágazatot. Miközben több légitársaság új járatok indítását halasztja el, illetve jegyáremeléseket helyez kilátásba, az EB részletes tájékoztatást tett közzé a témában.
A piacvezető Petrom töltőállomásain csütörtökön is újra változtak az üzemanyagárak: ezúttal viszont a gázolaj ára csökkent, míg a benziné emelkedett.
Az Európai Bizottság jelentősen lefelé módosította a román gazdaság idei növekedési kilátásait: az őszi előrejelzésben szereplő 1,1 százalék után most mindössze 0,1 százalékos gyarapodást várnak.
Az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) vezetője, Cristian Pistol szándékosan hátráltatja a gyorsforgalmi utak építését – állította csütörtökön Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
szóljon hozzá!