Barackszüret Székelyhídon. Idén nagy kereslet van a zamatos gyümölcsre
Fotó: Makkay József
A román–magyar határhoz közeli négy hektáros farmján a székelyhídi Püsök István mindent megtermel, amit erdélyi kertészetek kínálnak gyümölcsből és zöldségből. A több lábon álló gazdaság tulajdonosa szerint az időjárás miatt nem érik meglepetések.
2020. augusztus 18., 13:422020. augusztus 18., 13:42
2020. augusztus 18., 16:332020. augusztus 18., 16:33
Javában tart a barackszüret Püsök István székelyhídi farmján. A zamatos gyümölcsöket négy-öt szedő gyűjti ládákba, hogy a gazda másnap reggel eljusson a margittai hetivásárba. Idén különösen nagy kereslet van a barackra, miután a tavaszi fagyok elvitték a kajszitermést. A partiumi magyar városka határában lévő farmon mutatóban termett pár kilónyi kajszi, a veszteséget más fajtákkal ellensúlyozzák.
„Nem véletlenül törekedtem arra, hogy a vidékünkön megtermő összes gyümölcsből ültessek csemetéket a két hektáros gyümölcsösbe.
Választásomban az is fontos szempont volt, hogy a tavaszi fagyok ne tegyék tönkre az egész termést. Mindig maradnak olyan fajták, amivel a fagykárt ellensúlyozni lehet, így nem lesz ráfizetéses az esztendő” – magyarázza vendéglátóm, miközben a tikkasztó melegben a farm útjain zötykölődünk az árnyékot nyújtó csőszkunyhó felé.
Nagyon jó körtetermés ígérkezik a Püsök-farmon
Fotó: Makkay József
Az Érmelléki Gazdák Egyesületének falugazdásza, Laskovics István kísért el a farmra. A város szélén véget érő aszfaltutat köves út váltja fel, de a mezőgazdasági szakember szerint ez alig két éve van így. Esős időben korábban szekérrel is nehéz volt kijönni, az alföldi sárban tengelyig ragadt minden szállító alkalmatosság.
A Püsök-farm mezőgazdasági kisvállalkozás négy hektáron. A terület felén gyümölcsöt termelnek, a másik fele zöldséges. Püsök Istvánnak egészségi okok miatt kellett felhagynia korábbi szakmájával, és hosszas keresgélés után kötelezte el magát a kertészkedés mellett, pedig gyerekkorában nem szerette a földművességet, végül mégis ezt választotta. Döntésében szerepet játszott, hogy 2006-ban bérelt földjein akkora termést és jövedelmet ért el zöldségtermesztésből, hogy a bevételekből meg tudta vásárolni a négy hektárnyi szántóterületet. Az első esztendők sikere arra ösztökélte, hogy gyümölcstermesztéssel is próbálkozzon. Elkezdett szakaszosan telepíteni cseresznyét, meggyet, szilvát, körtét, almát, barackot és gyümölcscserjéket – málnát, fekete ribizlit, szedret, mogyorót –, a gyümölcsös mára ontja a termést. Hűtőkonténert is vásárolt, így biztonságosan kinyújtja az értékesítés időszakát.
Laskovics István falugazdász és Püsök István agrárvállalkozó
Fotó: Makkay József
Persze így sem fenékig tejföl az élet, mert a családban egyedül maradt a gazdálkodással. Amíg itthon voltak, két gyereke sokat segített a napi munkában. Kisebbik fia sok éven át árulta a főút melletti parkolóban a frissen szedett gyümölcsöket és a dinnyét, de bátyjához hasonlóan őt is magával ragadta a debreceni egyetem. „Megértem, hogy egyikük sem vállalná szívesen a farm továbbvitelét.
A feleségemnek állása van, nem igazán tud segíteni, ezért egyszemélyes vállalkozás lett a gazdálkodásom. Szerencsére mindig akadnak napszámosok, nyáridőben diákok, akik besegítenek“ – meséli boldogulásának történetét Püsök István, akivel a két éve ültetett málna- és szederbokrokat is szemrevételezzük. A mintegy ötezer cserje ontja a termést. A málna zömét leszüretelték, a mintegy kétszáz kiló termés a városkában kelt el. Minden gyümölcsöt, zöldséget interneten hirdet meg, az emberek pedig este jönnek vásárolni a székelyhídi portára.
Nem minden almafajta sínylette meg a tavaszi fagyot
Fotó: Makkay József
A Püsök-farm működésének titka a gazda kitartásában keresendő. Kevés olyan emberrel találkoztam, aki annyira szereti munkáját, mint székelyhídi vendéglátóm. Minden gyümölcsöt és zöldséget hasznosít, hogy semmi ne vesszen kárba.
A két hektár gyümölcsösben minden Erdélyben termő gyümölcsfaj megtalálható
Fotó: Makkay József
A többi megmaradó gyümölcsből is készít szeszes italt, amit szintén lehet értékesíteni. Az első osztályú szilvát eladja, a többiből íz készül, erre is egyre nagyobb a kereslet. A megmaradó szederből, málnából és fekete ribizliből szörp lesz…
Kérdésemre, hogy meg lehet-e élni a farmból, Püsök István egyértelműen igennel válaszol. „Persze nem annyit dolgozom, mint egy átlagos alkalmazott a munkahelyén, hanem reggeltől a farmon élek. Ha nem itt, akkor valamelyik piacon, vásárban talál meg, aki keres” – meséli napi programját vendéglátóm.
Laskovics István elmeséli, hogy az egyesületük által szervezett termelői vásároknak állandó vendége a székelyhídi agrárvállalkozó.
A gazda hatalmas sütőtököt mutat az indák között
Fotó: Makkay József
Püsök István gazdaságát szinte mindenki ismeri a környéken, hiszen alig akad olyan gazda az Érmelléken, akinek kora tavasztól késő őszig mindig van friss gyümölcse és zöldsége.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!