Mester Erika szerint nem félni kell a konkurenciától, hanem alkalmazkodni kell hozzá
Fotó: Makkay József
Első látszatra úgy tűnik, hogy a multinacionális üzletláncok szorításában egyre nehezebben tudnak talpon maradni a kis élelmiszerüzletek. Valójában vannak sikerreceptek, amelyek a kisboltot is megkerülhetetlenné teszik. Pécskai kereskedő házaspár fűszerüzletében jártunk.
2020. október 18., 13:252020. október 18., 13:25
2020. október 19., 09:262020. október 19., 09:26
A román–magyar határ menti partiumi települések vállalkozó szellemű emberei az 1989-es rendszerváltás után jóval hamarabb feltalálták magukat, mint Erdély más régiói. Szerepet játszott ebben Magyarország közelsége, hiszen sok kisvállalkozónak az ottani piacolás, az áruk adásvétele, a határ menti kiskereskedelem adta az első fogódzót. Az Arad megyei Pécskán két üzletet fenntartó Mester házaspárnak is így indult a kereskedői karrierje.
Mester Erikával az élelmiszerüzlete mögötti hangulatos udvaron beszélgetünk. Az egykoron lerobbant állapotban lévő épületet felújították, és a család a felső szintre költözött. A kisváros főutcájára nyíló tágas élelmiszerbolt azonban ma már egy a sok üzlet közül. A 2013-ban nyitott második üzletüknek napjainkban nemcsak a kisebb fűszerboltok konkurenciájával kell megküzdenie, hanem a városkába bejövő nagyobb üzletláncokkal is, mint a Plus, a Lidl és a Profi.
Aki nem tudja tartani a lépést, előbb-utóbb arra kényszerül, hogy lehúzza a rolót, hiszen ráfizetésből nem lehet megélni.
A főutcára nyíló élelmiszerbolt Pécskán
Fotó: Makkay József
Mester Erika és Pál mögöttünk üzemelő, saját tulajdonú üzlete klasszikus élelmiszerbolt. 2005-ben indult első üzletük – amit ma is bérelnek – jellegzetes vegyesbolt, amiben a régi falusi üzletekhez hasonlóan ruhaneműtől élelmiszerig szinte minden megvásárolható. Az indulás utáni években ez a modell volt a legsikeresebb, hiszen sem helyben, sem Aradon még nem nyitottak a multinacionális üzletláncok, így az emberek Pécskán is sorba álltak a frissen érkező áruért. A ruhaneműt bukaresti nagy lerakatokból hozták, sok élelmiszer pedig Magyarországról jutott be Pécskára, ami éjt nappallá tevő munkát, ugyanakkor szép jövedelmet jelentett a vállalkozó család számára. A 10–15 évvel ezelőtti idők azonban véget értek, hiszen Aradon is megjelentek a nagy bevásárlóközpontok, és az emberek vásárlói szokása gyorsan átalakult.
„A Pécskára elsőként bejövő Plus üzletet még nem éreztük meg, de amikor a Lidl is nyitott, visszaesett a forgalom, és kevesebb ember tért be hozzánk. Vásárlói táborunk átrendeződött, de mentünk tovább. Több ponton változtatni kellett: jobban odafigyeltünk az árakra, kerestük a hozzánk betérők zsebéhez alkalmazkodó termékeket, és talpon maradtunk” – összegzi dióhéjban az utóbbi évtized történetét Mester Erika. Vendéglátóm azt is elmondja, hogy a kiskereskedelmi üzletekhez viszonyítva a szupermarketekben sem lényegesen olcsóbb a legtöbb áru.
amivel vásárlóikat be tudják csábítani az üzletekbe. Ez késztette arra a kiskereskedelmet is, hogy olyan üzletláncokhoz csatlakozzanak, amelyek szerződéses feltételek mellett akciós termékeket is tudnak a kis boltokba szállítani. Mesterék az Erdély-szerte működő magyar CBA-üzletlánccal kötöttek szerződést, így hozzájutnak az akciós termékeiket kínáló reklámújságjukhoz és az olcsóbb termékekhez is, amelyeket vásárlóik keresnek.
A kiskereskedelmi felhozatal sokban hsonlít a szupermarketek választékára
Fotó: Makkay József
„A férjem folyamatosan járja az aradi Metro és Selgros üzleteit vagy más élelmiszer-lerakatokat, így napirenden vagyunk az árakkal. Ennek ismeretében alkudni tudok a beszállítókkal, ha arra hivatkozom, hogy az adott termék a Metróban éppen olcsóbb.
– érvel az üzletasszony.
A 16 alkalmazottal működő vállalkozás egyik erőssége a sok magyarországi termék. Erika asszony szerint mára bebizonyosodott, hogy a többségében románok által lakott Pécskán is a legjobb élelmiszerreklám, ha a csomagoláson megjelenik a magyar felirat is.
Ezzel magyarázható, hogy ma már bármilyen magyarországi tej-, hús-, gabona- vagy más termék beszerezhető Erdélyben is. Erre szakosodott cégek terítik országszerte a magyarországi élelmiszert, ami sok kiskereskedő közkedvelt kínálata. Vendéglátóm szerint sok jó erdélyi, romániai termék is van, de a jobb minőség rendszerint drágább, mint a magyarországi.
Mester Erika: a kis üzlet nagy előnye, hogy többet foglalkoznak a vásárlóval
Fotó: Nagy István
Mindez azonban önmagában még nem elegendő a sikeres kiskereskedelem fenntartásához. Mesterék nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő személyzet kiválasztására. Igaz, nem minden alkalmazott beszél magyarul, de mivel a cégben a magyar a „hivatalos” nyelv – azaz legtöbbet anyanyelven kommunikálnak –, a néhány román alkalmazott is lassan megtanul magyarul. Legalább annyira, hogy a betérő vásárló lássa benne a jóindulatot. „A kis üzletnek az a nagy előnye, hogy többet foglalkoznak a vásárlóval. Kedvesen szólnak hozzá, és igyekeznek eligazítani. Erre a nagyáruházakban nincs megfelelő személyzet, sem idő. Amelyik cégtulajdonos erre áldoz, annak lesznek törzsvásárlói a kiskereskedelemben is” – árulja el a fűszerüzletek egyik „titkát” a vállalkozó.
A kilencvenes évek elején pályafutását telefonos kisasszonyként kezdő Mester Erika hamar felismerte piacoló hajlamát, így szabadidejében Magyarországra vitt árut, vagy onnan hozott eladni. Ebből a tevékenységből nőtte ki magát a kétezres évek elején az üzletnyitás gondolata, amiben az időközben belenőtt és műszaki egyetemet végzett fiuk is folyamatosan segített. Az egyik temesvári nagyvállalatnál dolgozó fiatalember nem zárkózik el attól, hogy egyszer ő fogja továbbvinni a szülők kereskedését. A sikeres modell adott, a továbbiak csak a szorgalmon és az elköteleződésen múlnak.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legújabb számában látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!