
A nagyváradi kistermelői vásár a város egyik színfoltja
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Az Érmellék ízei és termékei nevű vásárával az Érmelléki Gazdák Egyesülete az elmúlt esztendőkben több tucat gazdát és kézműves termelőt juttatott piachoz. Az idei koronavírus-járvány harmadára csökkentette ugyan a vásárok számát, a kezdeményezés azonban biztos piacot ígér a szaporodó élelmiszer-feldolgozó kisüzemek számára.
2020. november 08., 09:052020. november 08., 09:05
2020. november 08., 09:322020. november 08., 09:32
A Kolozsváron és Nagyváradon elindult magyar kistermelői piacok fontos állomást jelentenek a gazdaönszerveződésben. Mind Kolozs, mind Bihar megyében olyan gazdaszervezetek hozták tető alá a 2019-re már jól bejáratott termékvásárokat, amelyek hatékony szervezeti hálót kínálnak az őstermelők és helyi feldolgozók számára. A határ menti megye legnagyobb magyarok lakta régiójában, az Érmelléken ezt a munkát az Érmelléki Gazdák Egyesülete vállalta fel. A szakmai civil szervezet alkalmazásában tevékenykedő falugazdász, Laskovics István agrármérnök 2014 júliusától dolgozik az érmihályfalvi egyesületben. Amikor 2016-ban a magyar agrártárca próbajelleggel elindította az erdélyi falugazdász-hálózatot, az elsők között volt, aki a Magyarországon bejáratott szaktanácsadási rendszer részesévé vált.
Laskovics István falugazdász sok gazdát segített értékesítési lehetőségekhez
Fotó: Makkay József
Ha nem robban be a vírus, 2020-ban kilenc gazdavására lett volna az egyesületnek Nagyváradon. „Amióta 2015-ben első alkalommal megszerveztük az Érmellék ízei és termékei nevű vásárunkat, a résztvevő gazdák száma megtöbbszöröződött.
Az októberre tervezett, idei utolsó vásárra is megszereztük a hatósági engedélyeket, de a nyitás előtt egy nappal a vírusban megbetegedettek magas száma miatt a szakhatóság felszólított, ne tartsuk meg a vásárt, így a kézműves és a mezőgazdasági termékeket kínáló termelőket haza kellett küldjük” – foglalja össze az idei vásárszezon lecsengését az érmihályfalvi szakember.
Az elmúlt két esztendőben a nagyváradi vásár nem csak a helyi vásárlók körében szerzett jó hírnevet, hanem Erdély más vidékein is. Ezzel magyarázható, hogy Székelyföldről, de a környező megyékből is vannak érdeklődők, akik részt vennének a magyar piacon. A termékeiket kínáló eladók fele-fele arányban kézművesek, illetve mezőgazdasági termelők és háztáji, kisüzemi élelmiszer-feldolgozók. Az egyesület – illetve képviseletében a falugazdász – ezeket a gazdákat látja el folyamatosan információkkal, pályázati lehetőségekkel, és abban is segít, hogy az élelmiszer-feldolgozáshoz szükséges különböző engedélyeket megkaphassák.
A határmenti Borsról érkezett zöldségtermesztő
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Laskovics István szerint Bihar megyében szerencsés helyzetben vannak a gazdák, akik élelmiszeripari tevékenységet szeretnének folytatni háztáji vagy kisüzemi keretek között. A megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal szakemberei arra kérik a vállalkozó szellemű termelőket, hogy a beruházás elkezdése előtt elképzelésükkel keressék meg a szakhatóság munkatársait, akik részletesen tájékoztatják a további lépésekről. A kezdeti információ azért nagyon fontos, hogy ne utólag derüljön ki, mit tett rosszul a gazda. „Tapasztalataim szerint a megyei szakhatóság sokat segít a feldolgozásban érdekelt kistermelőknek.
az új generáció tagjai már otthonosan mozognak a számítógépek világában, könnyebben jutnak információhoz, keresik a pályázati lehetőségeket, azaz ígéretes kisvállalkozásokat tudnak tető alá hozni” – vélekedik a falugazdász.
Az új trend kialakulása sokat váratott magára. Románia 2007-es európai uniós csatlakozása utáni években a hagyományos tejfeldolgozás például lépésről lépésre felszámolódott.
Levendulatermékeket kínáló fiatal pár. Fiatalok körében egyre több az érdeklődő
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
A helyükbe lépő fiatalok már az uniós elvárásoknak megfelelő kisüzemekben fektetnek be, az ő esetükben viszont az értékesítés a gyengébb láncszem. A térségi falugazdászok ebben is tudnak segíteni, ha a kisvállalkozók igénylik. Jó példa erre az érmihályfalvi falugazdász tevékenysége, aki az elmúlt öt évben sok gazdát segített piacra. Vendéglátóm szerint amennyiben a koronavírus-járvány alábbhagy, az érmelléki gazdaegyesület azonnal újraéleszti vásárait. A megyeszékhely mellett olyan kisvárosokra is kiterjesztenék tevékenységüket, mint Élesd, Belényes vagy Margitta, ahol nagyobb esély van kistermelői piacokat felfuttatni, mint Érmihályfalván vagy Székelyhídon. A két érmelléki városkában hetente kétszer működik hagyományos zöldség- és gyümölcsvásár.
Aki kistermelőként mezőgazdaságból szeretne megélni, az hosszabb távon akkor lehet sikeresebb, ha terményeit hozzáadott értékkel, azaz feldolgozva értékesíti, érvel a mezőgazdász. Ez nyilván nem egyszerű feladat, hiszen a kedvező hivatali elbírálás mellett beruházásra és szaktudásra van szüksége. Laskovics szerint azonban az idő ezeknek a gazdáknak dolgozik, hiszen folyamatosan nő a vásárlói érdeklődés a helyi termékek iránt.
Több vállalkozó rájött, hogy biztos piaca van, ha a kisebb családi vállalkozások, helyi élelmiszer-feldolgozók termékeit forgalmazza, ami jelentős löketet ad a kézműves termékek forgalmának. A vásárok, illetve a kistermelők termékeit forgalmazó üzletek eleve olyan vásárlói közönséget céloznak meg, akik már régóta keresik a multinacionális üzletláncok nagyipari termékeinek alternatíváját. Laskovics István szerint ezt a kedvező trendet minél több gazdának érdemes kihasználni.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!