
A nagyváradi kistermelői vásár a város egyik színfoltja
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Az Érmellék ízei és termékei nevű vásárával az Érmelléki Gazdák Egyesülete az elmúlt esztendőkben több tucat gazdát és kézműves termelőt juttatott piachoz. Az idei koronavírus-járvány harmadára csökkentette ugyan a vásárok számát, a kezdeményezés azonban biztos piacot ígér a szaporodó élelmiszer-feldolgozó kisüzemek számára.
2020. november 08., 09:052020. november 08., 09:05
2020. november 08., 09:322020. november 08., 09:32
A Kolozsváron és Nagyváradon elindult magyar kistermelői piacok fontos állomást jelentenek a gazdaönszerveződésben. Mind Kolozs, mind Bihar megyében olyan gazdaszervezetek hozták tető alá a 2019-re már jól bejáratott termékvásárokat, amelyek hatékony szervezeti hálót kínálnak az őstermelők és helyi feldolgozók számára. A határ menti megye legnagyobb magyarok lakta régiójában, az Érmelléken ezt a munkát az Érmelléki Gazdák Egyesülete vállalta fel. A szakmai civil szervezet alkalmazásában tevékenykedő falugazdász, Laskovics István agrármérnök 2014 júliusától dolgozik az érmihályfalvi egyesületben. Amikor 2016-ban a magyar agrártárca próbajelleggel elindította az erdélyi falugazdász-hálózatot, az elsők között volt, aki a Magyarországon bejáratott szaktanácsadási rendszer részesévé vált.
Laskovics István falugazdász sok gazdát segített értékesítési lehetőségekhez
Fotó: Makkay József
Ha nem robban be a vírus, 2020-ban kilenc gazdavására lett volna az egyesületnek Nagyváradon. „Amióta 2015-ben első alkalommal megszerveztük az Érmellék ízei és termékei nevű vásárunkat, a résztvevő gazdák száma megtöbbszöröződött.
Az októberre tervezett, idei utolsó vásárra is megszereztük a hatósági engedélyeket, de a nyitás előtt egy nappal a vírusban megbetegedettek magas száma miatt a szakhatóság felszólított, ne tartsuk meg a vásárt, így a kézműves és a mezőgazdasági termékeket kínáló termelőket haza kellett küldjük” – foglalja össze az idei vásárszezon lecsengését az érmihályfalvi szakember.
Az elmúlt két esztendőben a nagyváradi vásár nem csak a helyi vásárlók körében szerzett jó hírnevet, hanem Erdély más vidékein is. Ezzel magyarázható, hogy Székelyföldről, de a környező megyékből is vannak érdeklődők, akik részt vennének a magyar piacon. A termékeiket kínáló eladók fele-fele arányban kézművesek, illetve mezőgazdasági termelők és háztáji, kisüzemi élelmiszer-feldolgozók. Az egyesület – illetve képviseletében a falugazdász – ezeket a gazdákat látja el folyamatosan információkkal, pályázati lehetőségekkel, és abban is segít, hogy az élelmiszer-feldolgozáshoz szükséges különböző engedélyeket megkaphassák.
A határmenti Borsról érkezett zöldségtermesztő
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Laskovics István szerint Bihar megyében szerencsés helyzetben vannak a gazdák, akik élelmiszeripari tevékenységet szeretnének folytatni háztáji vagy kisüzemi keretek között. A megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal szakemberei arra kérik a vállalkozó szellemű termelőket, hogy a beruházás elkezdése előtt elképzelésükkel keressék meg a szakhatóság munkatársait, akik részletesen tájékoztatják a további lépésekről. A kezdeti információ azért nagyon fontos, hogy ne utólag derüljön ki, mit tett rosszul a gazda. „Tapasztalataim szerint a megyei szakhatóság sokat segít a feldolgozásban érdekelt kistermelőknek.
az új generáció tagjai már otthonosan mozognak a számítógépek világában, könnyebben jutnak információhoz, keresik a pályázati lehetőségeket, azaz ígéretes kisvállalkozásokat tudnak tető alá hozni” – vélekedik a falugazdász.
Az új trend kialakulása sokat váratott magára. Románia 2007-es európai uniós csatlakozása utáni években a hagyományos tejfeldolgozás például lépésről lépésre felszámolódott.
Levendulatermékeket kínáló fiatal pár. Fiatalok körében egyre több az érdeklődő
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
A helyükbe lépő fiatalok már az uniós elvárásoknak megfelelő kisüzemekben fektetnek be, az ő esetükben viszont az értékesítés a gyengébb láncszem. A térségi falugazdászok ebben is tudnak segíteni, ha a kisvállalkozók igénylik. Jó példa erre az érmihályfalvi falugazdász tevékenysége, aki az elmúlt öt évben sok gazdát segített piacra. Vendéglátóm szerint amennyiben a koronavírus-járvány alábbhagy, az érmelléki gazdaegyesület azonnal újraéleszti vásárait. A megyeszékhely mellett olyan kisvárosokra is kiterjesztenék tevékenységüket, mint Élesd, Belényes vagy Margitta, ahol nagyobb esély van kistermelői piacokat felfuttatni, mint Érmihályfalván vagy Székelyhídon. A két érmelléki városkában hetente kétszer működik hagyományos zöldség- és gyümölcsvásár.
Aki kistermelőként mezőgazdaságból szeretne megélni, az hosszabb távon akkor lehet sikeresebb, ha terményeit hozzáadott értékkel, azaz feldolgozva értékesíti, érvel a mezőgazdász. Ez nyilván nem egyszerű feladat, hiszen a kedvező hivatali elbírálás mellett beruházásra és szaktudásra van szüksége. Laskovics szerint azonban az idő ezeknek a gazdáknak dolgozik, hiszen folyamatosan nő a vásárlói érdeklődés a helyi termékek iránt.
Több vállalkozó rájött, hogy biztos piaca van, ha a kisebb családi vállalkozások, helyi élelmiszer-feldolgozók termékeit forgalmazza, ami jelentős löketet ad a kézműves termékek forgalmának. A vásárok, illetve a kistermelők termékeit forgalmazó üzletek eleve olyan vásárlói közönséget céloznak meg, akik már régóta keresik a multinacionális üzletláncok nagyipari termékeinek alternatíváját. Laskovics István szerint ezt a kedvező trendet minél több gazdának érdemes kihasználni.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!