Almából, céklából és sárgarépából készült gyümölcslevek külön vagy vegyítve
Fotó: Nyáguly Sándor
Természetes gyümölcslevet inni ma már nem extra kívánság, hanem a mindennapi életmód velejárója. Ezt egyre többen ismerik fel, ami jelentősen megnövelte az alma- és az egyéb gyümölcsökből készülő természetes üdítőitalok piacát. Nyáguly Sándor Kézdiszéken úttörőként alapozta meg a kisüzemi gyümölcslékészítést.
2020. június 03., 08:042020. június 03., 08:04
2020. június 03., 08:132020. június 03., 08:13
Régóta téma Erdély különböző vidékein a ház körüli gyümölcsösök termésének értékesítése. A hagyományos almafajták gyümölcsként történő eladására ma már alig van igény. Piacainkról kivesztek az évtizedekkel ezelőtt még közkedvelt almafajták, az arany parmen, a batul, a sóvári, a török balint vagy a kisasszonyalma, hogy a legismertebbeket soroljam. Amit a család leszed a fáról, az kerül pincébe, a hullóalmából pedig jó esetben gyümölcspálinka készül. Egyre gyakoribb látvány, hogy késő ősszel is vastag rétegben rothadó alma áll a fák alatt.
A járható utat többen is a gyümölcslékészítésben látják. Az almalé nemcsak otthoni fogyasztásra kiváló, hanem értékesíteni is lehet. Tizenegy évvel ezelőtt ebben látott fantáziát Nyáguly Sándor kézdivásárhelyi vállalkozó, aki szülőfalujába, Torjára hazaköltözve Kézdiszéken megteremtette a kisipari almalékészítés és forgalmazás alapjait.
– meséli az indulás körülményeit Nyáguly Sándor, aki azóta harmadik présberendezését üzemeltette be. Ahogy cége fejlődött, mindig hatékonyabb présgépet vásárolt. A legújabb a gyümölcspréselés világszínvonalát jelenti. A gyümölcsöt a darálóba szállító futószalagtól a pasztőrözésen át a palackozásig mindent az automata rendszer végez el. A berendezés egy kamion nagyságú utánfutón üzemel. Ma már nem járnak faluról falura, mert a hatalmas gép szállítása és beüzemelése túl időigényes, így a gazdák hozzák el Torjára préselni való gyümölcsüket. Minden ősszel sokan jönnek, hiszen
Az új generációs gyümölcsprés világszínvonalú berendezés
Fotó: Nyáguly Sándor
Sokan a behozott alma egy részéből rendelnek gyümölcslevet, a többit eladják a feldolgozónak.
A torjai cég évente 50–70 tonna gyümölcslevet forgalmaz, zömmel környékbeli üzletekben, illetve kistermelői vásárokon. A cégvezető szerint a koronavírus-járvány előtti időszakban, a kéthetente megtartott kézdivásárhelyi hagyományőrző vásáron egy-egy alkalommal ezer liter alma- és céklalevet adott el. A vásárlók nagyon keresik az alma-cékla-murok keveréket vagy az alma-cékla párosítást. „Mindig elbeszélgetek a vásárlóimmal. Egyre többen mondják: nem fogyasztanak Cola-féléket vagy egyéb szénsavas üdítőt, inkább a természetes gyümölcsleveket keresik” – fogalmaz Nyáguly Sándor.
Amikor 11 évvel ezelőtt a torjai vállalkozó a környéken elsőként indította el gyümölcsprését, Székelyföld más részeiben még alig volt hasonló kezdeményezés. Az udvarhelyszéki Farkaslakán próbálkoztak elsőként ezzel a fajta gyümölcsfeldolgozással, de ma már a legtöbb faluban van kisebb, „garázsos” gyümölcsprés, amivel a gazda saját szükségleteire készíthet gyümölcslevet, ezeket ugyanis nem forgalmazásra állítják elő. Ezekből a kezdeményezésekből is kinőhetnek újabb vállalkozások, amelyek később hivatalosan tudják forgalmazni termékeiket. Mint általában minden mezőgazdasági termékkel, a forgalmazás ez esetben sem könnyű kistermelői feladat. A székelyföldi kisebb boltokban kilenc lejért megvásárolható kétliteres tiszta almalé beszállítója nagybani áron kb. hét lejért árulja termékeit, ami kiváló ár-érték arány, mégis lehetetlen bejutni nagyáruházakba. Nyáguly szerint amikor erről tárgyalt a Kaufland üzletlánc képviselőivel, megdöbbent, hogy milyen alacsony árat kínáltak termékéért, így nem jött össze az üzlet.
Nem marad más, mint a helyi boltokban és a kézművesvásárokban történő értékesítés. Ami pár évvel ezelőtt még kemény diónak bizonyult, de mára egyre vastagabb az a vásárlói réteg, amely megelégelte a cukorral és egyéb egészségkárosító anyagokkal dúsított üdítő italok fogyasztását és lehorgonyzott a természetes gyümölcslevek mellett. Erre már lehet kisvállalkozást építeni, ha az ember megtalálja a helyi értékesítés lehetőségeit.
Nyáguly Sándor Kézdiszék legismertebb gyümölcsfeldolgozó kisvállalkozója
Nyáguly Sándor vállalkozása azt a kínálatot igyekezett kihasználni az elmúlt évtizedben, amire egyre több agrárszakember legyint, mert a hagyományos almafajták termését nehéz értékesíteni. Ezzel szemben a torjai vállalkozó azzal érvel, hogy almalének éppen a hagyományos erdélyi fajták a legjobbak, mert összehasonlíthatatlanul jobb az ízviláguk, és kelendőbbek, mint az intenzív és szuperintenzív gyümölcsösökből kikerülő alma leve. „Az intenzív telepítésű alma nagyobb és szebb, de sokkal több benne a víz. Nem szoktunk ilyen almát vásárolni préselésre.
– magyarázza a keverés műhelytitkait beszélgetőtársam. Gyakorlatilag mindenféle, hagyományosan termesztett almát ki szoktak préselni. A berendezés többféle magasnyomású mosási programban tisztítja a gyümölcsöt, a pasztörizálás pedig kizárja a későbbi erjedés lehetőségét.
Azt Nyáguly Sándor is elismeri, hogy pálinkát főzni almából jobb üzlet, mint gyümölcslevet készíteni. Az elején ők is próbálkoztak ezzel, de hamar lemondtak róla, mert a vevőkör olyan lecsúszott, alkoholista emberekből áll, akikkel nem szívesen „üzletel” senki. Másrészt a gyümölcslékészítés egy egészségpártoló foglalkozás, amire az egészséges táplálkozás terjedésével egyre nagyobb igény mutatkozik.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!